A luxusáfába többször beletört Orbán bicskája

Luxusáfa, Rogán Antal és hírhedt táskája a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése után, 2010
Vágólapra másolva!
A luxusáfa ötletébe már többször beletörött a miniszterelnök bicskája, Orbán Viktor mégsem engedi el ezt az ügyet. A Magyar Rádiónak adott interjúban a kormányfő jelezte, hogy újra nekirugaszkodnak a luxusáfa bevezetésének, elképzelései szerint a kulcs 30-35 százalék között lehet.
Vágólapra másolva!

Már az is sok fejtörést okoz, hogy tisztázni kell, mi számít majd luxusterméknek, luxusszolgáltatásnak, amire kivetnék a 30-35 százaléknyi sarcot. Orbán példaként a luxusautót, ékszert említette, de már itt is felmerülhet a kérdés, hogy ár, felszereltség, vagy valamilyen más tulajdonság alapján sorolják-e egyik autótípust luxusautónak, másikat pedig nem. Ugyanígy az ékszereknél is a pár ezer forintos nyakláncot aligha tartjuk luxusnak, azt hétköznapi viseletre vásároljuk, a több százezer vagy millió forintot érő nyakéket azonban aligha engedheti meg magának mindenki, azt a közmegítélés a luxuskategóriába sorolja. De más tárgyaknál is adódik a kérdés: luxusnak minősül-e, amelyet csak a leggazdagabbak vesznek meg. Egy jachtot a társadalom nagy része inkább luxusnak gondol, és egy 500 millió forintot érő házat is, de mi a helyzet mondjuk egy 200, 100, vagy éppen 50 millió forintos házzal? Egy ötcsillagos szállodában töltött éjszaka a többszöröse egy három- vagy négycsillagos hotelben töltöttnél, ha az utóbbit nem tartjuk luxusnak, akkor az előbbit viszont az?

Luxusáfa, Rogán Antal és hírhedt táskája a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése után, 2010-ben Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Az áfarendszerünk nem különbözteti meg ár alapján az árukat, szolgáltatásokat: a mustárt ugyanúgy 27 százalékos áfa terheli, ha abból egy tubus a 2-300 forintos kategóriából való, vagy ha annak többszörösét érő dijoni mustárt veszünk. A konyhai berendezések mindegyikét 27 százalékos áfa terheli, függetlenül attól, hogy mennyibe kerülnek. Éppen ezért, ha lesz, vélhetően a luxusáfa sem ár alapján differenciál, akkor pedig beleütközünk abba a problémába, hogy minden ékszer vagy minden autó után a mostani – az EU-ban a legmagasabb, de világviszonylatban is a legmagasabb háromba tartozó – 27 után 30-35 százalékos áfát számolnak fel, így drágítva azt. Egy ötmillió forintos autónál 27 helyett 35 százalékos áfa 400 ezer forint plusz kiadást jelent.

Könnyen lehet azonban, hogy ennek a kérdésnek a boncolgatásáig sem jut el a kormány, ugyanis annak nagyobb az esélye, hogy a luxusáfa most is megfeneklik az Európai Unió miatt. Az unióban az a szabály, hogy egy országban – néhány extrém kivételtől eltekintve – csak három áfakulcs lehet: egy normál áfakulcs, ami 15 százalék vagy annál magasabb, és két kedvezményes kulcs, legalább 5 százalékos kulccsal. (Pár országban van kivétel, de mindegyikük az uniós csatlakozás előtt alkudta ki magának az eltérést. Franciaország, Írország és Luxemburg alkalmazhat négy kulcsot a huszonnyolc tagállam közül, az olaszoknál és a spanyoloknál pedig a legkisebb áfakulcs nem éri el az 5 százalékot.)

Nálunk 27 százalékos a normál áfakulcs, a két kedvezményes pedig az 5 és a 18 százalékos. Az 5 százalékos körbe tartozik a gyógyszer, könyv, újság. A 18 százalékos áfakulcsot kell felszámítani a távhőszolgáltatás után, valamint egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és tejtermékek, valamint a kenyér, továbbá a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után.

Az EU-ban az adókérdésekben egyhangú döntés szükséges, így akár csak egyetlen ország vétója is meggátolná, hogy az unióban három helyett négy áfakulcs legyen elfogadható. Az EU-ban ráadásul az egyszerűsítés irányába mennek a dolgok. Az uniós irányelvet időről időre áttekintik, az Európa Tanács felkérésére az Európai Bizottság egy tanulmányt készít arról, hogy mi az, ami rosszul működött a múltban, mi az, amin nem érdemes változtatni. A Bizottság az elemzésében támaszkodik azokra a véleményekre, amelyeket adótanácsadó cégek, működő vállalkozások osztanak meg vele. A fő mondanivaló már régóta változatlan: nem a szétforgácsolt áfarendszer, hanem éppen ellenkezőleg, az egységesítés irányába terelné a folyamatokat Brüsszel. Ez nemcsak arra utal, hogy a kulcsok számát inkább csökkentené az EU, de azt is jelenti, hogy annak örülne Brüsszel, hogy hosszú távon lehetőleg az áfakulcsok mértéke is közeledjen egymáshoz, és az egyes termékeket is ugyanabba az áfakörbe sorolná mindegyik ország.

Emögött az az elgondolás húzódik meg, hogy egy csomó macerát okoz egy vállalatnak, amelyik több uniós országban is el szeretné adni a termékeit, ha az egyes országokban más és más áfakulcsot kell felszámítania a termékek után.

Az sem zárható ki azonban, hogy megértő fülekre találna a magyar kormány ötlete Brüsszelben. Orbánék eddig is arra apelláltak, hogy a növekvő államadósság miatt az uniós országokban is égető kényszer a bevételnövelés, ezért a közösségben ez a szempont átmenetileg maga mögé utasíthatja az évtizedes múltra visszatekintő egységesítési, egyszerűsítési törekvéseket.

Eddig azonban Brüsszel nem engedett a magyar igénynek. Az ötlet már kétszer pattant le az EU-ról. Először 2011 őszén jött elő Matolcsy György – akkor még gazdasági miniszterként – a luxusáfa gondolatával, de annak az évnek a végén nem támogatták az ötletet. Aztán tavaly áprilisban újra előhozakodtak a tervvel a kormányoldalon, amiben már öt kulcs szerepelt, Orbán is forszírozta a dolgot, ugyanúgy a nagyon drága autókat és az ékszereket említve példaként arra, amire érdemes lenne magasabb áfakulcsot megállapítani.

Az uniós akadálynak és a kormány eltökélt szándékának egy közös metszete van: akkor lehet mondjuk 35 százalékos áfakulcs, ha a 27 százalékost eltörlik. Az áruk, szolgáltatások döntő többségét lefedő 27 százalékos kulcs alá tartozó termékek közül egyeseket luxustermékeknek minősítenek és átsorolják a 35 százalékos alá, mások pedig az 5 vagy a 18 százalékos kulcs alá kerülnek.

A kormányoldalnak azt kell mérlegelnie a parlamenti választásokhoz közeledve, hogy a magasabb áfakulcsba emelés azonnali drágulással jár az adott termékeknél, az áfacsökkentésnél azonban a múltbeli tapasztalatok alapján a kereskedők nem adják át teljesen a különbözetet a vásárlóknak, alig lesznek olcsóbbak az áruk, szolgáltatások, közben a költségvetés súlyos tíz- vagy százmilliárdoktól esik el. Ha 150 ezres televízióért januártól 162 ezret kell fizetni, annak az emberek nem örülnek, viszont ha 145 ezerre csökken az ára, azt a költségvetés érzi meg leginkább. (Az adók közül az áfa a magyar költségvetés legnagyobb bevétele, idén csaknem 3000 milliárd forintra számít ebből a kormány. Tavaly év elején 25-ről 27 százalékra nőtt az áfakulcs, ez 150 milliárd forint pluszt jelentett az államnak.)