A kormány kétségek között hagyta az adósokat

Nagy várakozás övezi a kormány legújabb adósmentő ötletét, de Varga Mihály bejelentése alig oszlatta el a ködöt. Ami biztos: a devizahiteleket kisöpörnék a piacról, ez pedig valószínűleg a hitelek forintra váltását jelenti, és mivel vélhetően kedvezményes átváltással segítenék az adósokat, a havi terhek is kisebbek lehetnek. De erre senki ne vegyen mérget, a kormány még gondolkozik.

Szerdán elmaradt a megvilágosodás, a kormány nem döntött arról, pontosan hogyan segítse meg újból a devizahiteleseket, csak annyit tudunk, hogy továbbra is több lehetőség közül választhat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban a döntés elnapolása ellenére is a kamerák elé állt, és megtartotta eddigi pályafutásának talán legködösebb sajtótájékoztatóját.

Mit tudunk?

Annyit, hogy a kormány mindörökre kivezetné a lakáscélú, jelzálogalapú devizahiteleket a magyar piacról. Ez nem sokkal több annál, amennyit eddig is sejtettünk, talán csak annyi újdonság van benne, hogy Varga határozottan nem minden devizahitel, csak a lakáscélú hitelek száműzéséről beszélt, igaz, beszéde többi részében a konstrukció egészét leírta.

Varga leszögezte továbbá, hogy a cél olyan forinthitelek létrehozása, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mint a devizával. Ez a mondat azonban jelenheti, hogy a válság előtt felvett devizahitelek terheit a válság előtti forinthitelekhez mérik, de azt is, hogy a kormány olyan átfogó adósmentésen dolgozik, amely a forinthiteleseken is segíthet.

Mit nem tudunk?

Nem kaptunk választ a legfontosabb kérdésekre. Nem tudjuk, milyen árfolyamon történne a devizahitelek forintosítása, sőt, szigorúan véve azt is csak gyaníthatja piac, hogy forintosítás következik, mert kereken ezt egy kormánytag sem mondta még ki. A bankok számára égető kérdés az is, hogy az árfolyam-különbözet mekkora hányadát kell majd benyelniük, és hogy a veszteségeiket leírhatják-e majd a bankadóból.

Az adósok oldalán is maradtak nyitott kérdések. Ha a kormány kivezetné a piacról a lakáscélú devizahiteleket, hasonlóan kellene tenniük a szabad felhasználású devizahitelekkel is.

A fentieken túl arról sem tudunk semmit, mekkora részt vállal a mentőcsomag finanszírozásából a központi költségvetés, ha egyáltalán vállal valamekkorát.

Mit gondolunk?

Varga Mihály kijelentéseivel csak valamelyest tisztult a kép, még mindig több irányban gondolkodhat a kabinet. A nemzetgazdasági miniszter szavai azt sugallják, hogy a kormány a radikálisabb megoldáson dolgozik, valami nagy dobáson töri a fejét, de annak formájára nem ad iránymutatást a nyilatkozat - mondta az Origónak Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti makroelemzője. A közgazdász a miniszteri nyilatkozatnak arra a részére is felhívja a figyelmet, amelyik arra vonatkozik, hogy az időbeni szempontokat figyelembe véve és a teherviselő képességhez igazítva dolgoznak a megoldáson. Gárgyán olvasatában ez azt jeleneti, hogy nem akarnak sokkhatást, inkább időben elnyújtott kimenetelben gondolkodhat a kabinet.

A kijelentés alapján a kalapban benne maradt, hogy a devizahiteleket átváltják forinthitelre valamilyen nyomottabb árfolyamon. Hogy ez a felvételkori árfolyam, vagy a végtörlesztésnél már alkalmazott 250 forintos euró, 180 forintos frank, 2 forintos jenárfolyam, vagy más lesz-e, az talány. Varga azt a kérdést is nyitva hagyta, hogy a piacinál alacsonyabb árfolyam mellett a bankokat érő káron valahogyan megosztozik-e az állam a bankokkal, esetleg bevonják-e az ügyfeleket a vesztségmegosztásba.

A másik lehetőség, amelyben Varga szavai alapján gondolkodhat a kormány, az, hogy a havi törlesztéseket kell a nyomott árfolyamon teljesíteni. Ez lényegében a ma is működő árfolyamgáthoz hasonlít, ebbe viszont a jogosult devizahiteleseknek kevesebb mint a fele lépett be.

Ez az arány is soknak bizonyulhat azonban akkor, ha a kormány most egy kedvezőbb mentőcsomagot dob be, és nem teszi lehetővé a korábban az árfolyamgátat választó adósoknak, hogy átlépjenek a hiteleik nyomott árfolyamon történő forintosítását kínáló konstrukcióba – hívja fel a figyelmet Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Persze kevés az esély arra, hogy Vargáék zárva hagyják ezt az utat, de minimum kapkodásra vall, hogy az eredeti tervek szerint az árfolyamgátból három évig nem lehetett volna kilépni.

Barabás Gyula szerint Varga bejelentéséből nem feltétlenül az tűnik ki, hogy a kormány a radikálisabb adósmentésen gondolkodna, inkább az, hogy jelentősen szűkítették a jogosultak körét a lakáscélú devizahitelek emlegetésével. A szakértő a bejelentés legfontosabb elemének a forinthitelek terheivel való összehasonlítást tekinti, mivel Varga beszédében egyedül ez a rész utalt a készülő adósmentés mikéntjére.

A forinthitelekkel való összehasonlítás azonban csalóka, hiszen a válság előtt sem véletlenül nem vett fel senki forinthitelt. A forinthitelek kamatai ugyanis jóval meghaladták a devizában felvett kölcsönökét, és a sokszori kamatcsökkentés ellenére ma is meghaladják, ezért ha a devizahiteleket most forintra váltanánk, az könnyen megdobhatja a törlesztőrészleteket a magasabb kamat miatt. Itt jön be a forintosítási árfolyam jelentősége, hiszen ha az a piacinál kedvezőbb, akkor kompenzálhatja a kamatkülönbözetet.

Komoly könnyítés lehet Forrás: Origo

A konkrét tervek ismerete nélkül nehéz számolgatni, de azért megnéztük, hogy hova süllyedne a törlesztőrészlet akkor, ha a végtörlesztésnél alkalmazott árfolyammal, illetve, ha a szerződéskötéskori árfolyammal történne a forintosítás. Egy 5 milliós svájci frank alapú kölcsön törlesztője a kedvezményes átváltás után bő 20 vagy akár 30 százalékkal is leesne, csak ezt követően már a devizánál magasabb forintkamatokkal emelkedne. Az árfolyamkockázat így kikerülne a rendszerből, maradna egyedül a kamatkockázat. Ez a süllyedő kamatok és a Matolcsy György által a héten megerősített további kamatcsökkentések fényében most nem magas, de hosszabb távon hasonlóan nehezen becsülhető, mint az árfolyamok mozgása.

A káoszt jól demonstrálja az is, hogy szinte minden piaci elemző eltérő következtetésekre jut a kormány terveit illetően. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője például az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a program potenciális méretét is korlátozza a kormány annak deklarálásával, hogy a devizahitelesek nem kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe a forinthiteleseknél, Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. szakértője pedig a visszamenőleges forintosítás lehetőségét sem zárta ki.