Elgáncsolja a kormány a vállalkozókat

bürokrácia, iroda, papírmunka, pecsét, vállalkozni jó
Vágólapra másolva!
Szlogenekben keményen harcol a bürokrácia ellen a kormány, de valójában sokszor az ellenkezőjét teszi. Többféle adónk van, mint a kormányváltás előtt, és ugyanolyan makacs a bürokrácia, mint korábban. Nem csoda, hogy a fiatalok körében nem divat a saját üzlet.
Vágólapra másolva!

„Ha itt valaki keményen dolgozik, akkor sikeres lesz. Otthon viszont, még ha nagyon-nagyon jó is vagy abban, amit csinálsz, ha nincsenek barátaid, akik segítenek, soha nem jutsz előre” – így látja a magyarországi vállalkozási környezetet a Londonban sikeres Bozó István, akire a Bloomberg is felfigyelt.

A Nógrád megyei Zabarból származó fiatal autószerelő 2010-ben érkezett Londonba, hogy pultosként dolgozzon egy bárban. Nagyon hiányoztak neki az otthoni ízek, különösen a palacsinta után sóvárgott. Vagy húsz helyen is kereste az édességet, de nem talált sehol, ezért úgy döntött, hogy maga építi fel a helyi palacsintabizniszt. Ma a Victoria pályaudvar melletti Crepe Fun-Tastic büszke tulajdonosa.

Bozó szerint Magyarországon nem lett volna könnyű beindítania a vállalkozását, mert például a cégbejegyzésre 15 napot kell várni, és ügyvédet kell hozzá fogadni. Londonban azonban a maga 3500 fontja mellé két nap alatt felvett 17,5 ezret, és rögtön el is kezdhette a sütést. Az Egyesült Királyságban az online cégbejegyzéshez mindössze 15 fontra (azaz 5400 forintra) és 48 órára van szükség, ügyvéd pedig nem kell.

Csúszik az Egyszerű Állam

Tapasztalatai alátámasztják a közfelfogást, amely szerint Magyarországon régóta pocsék a vállalkozási környezet, így nem véletlen az sem, hogy 25 fiatalból csupán egy akad, aki vállalkozik. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök azt állítja, ma Magyarország az európai térség egyik legversenyképesebb gazdasága. A versenyképességi rangsorok nem ezt mutatják: gyorsabb a mögöttünk állókat összeszámolni, és a Világgazdasági Fórum éves összegzése szerint az EU-ban Magyarország csupán öt országnál versenyképesebb.

A kormány a hatalomra kerülése óta mondja, hogy küzd a vállalkozást nehezítő adminisztráció ellen, a bürokrácia leépítéséért, de egyelőre inkább csak a programalkotásban erős. A 114 pontos Egyszerű Állam program a Kánaánt ígérte meg a vállalkozásoknak, pontosabban azt, hogy 500 milliárd forinttal csökken az adminisztrációs terhük. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az egy évben megtermelt magyar jövedelem (GDP) több mint 10 százalékára, 3000 milliárd forintra rúg az az összeg, amelyet a papírhegyekkel való csatározásra költenek a cégek. Csak az államnak küldött adathalmaz 1000 milliárdba kerül, pedig az EU-ban 4 százalék alatt van a bürokrácia GDP-arányos terhe.

Az Egyszerű Állam programnak csak bizonyos pontjai valósultak meg eddig. A cégek a házipénztárukban már akármennyi készpénzt tarthatnak, szemben a korábbi korlátozásokkal, amikor az összeget részletesen is követniük kellett. Megvalósult az is, hogy a bírságolás ne az adott hivatal bevétele legyen, mert azelőtt a büntetésekből tömködhették ki a hatóságok a költségvetésüket. Ennek azonban az lett a hátránya, hogy nem az egyes intézmények, hanem az állam tömködi ezekkel a zsebét, a költségvetésben elő is írják a várható bírság összegét.

Többféle adó

A bürokrácia azonban makacsul tartja magát, ezt mutatják az elsikkadt vagy határidőre meg nem valósult ötletek. Ilyen például az az egyszerűsítés, amely szerint a cégek a különböző adóikat egy elektronikus számlára egyetlen utalással elküldhetnék - az erről szóló tervről csak július 19-én kezdődött meg a társadalmi egyeztetés, éppen egy héttel a negyedéves adóhatáridők után.

Önmagában az adónemek és a hozzájuk tartozó adószámlák között is nagytakarítást ígért a kormány. Az eredmény: több adószámla van az idén (73 darab), mint 2010-ben (65 darab). Igaz, hogy közben a megyénként nyilvántartott illetékszámlákból egy központi illetékszámlát hoztak létre.

Az elektronikus ügyintézés elterjesztése fontos lépés lenne az egyszerűbb vállalkozói környezet felé, hiszen, még ha nem is kell kevesebb adatot bejelenteni, legalább egyszerűbben lehessen. A tapasztalat azonban az, hogy a különböző állami hivatalok még mindig nem látják egymás adatait, ezért a vállalkozónak kell játszania a postás szerepét.

„Az év elején még egyszer be kellett vallani, hogy én még mindig ugyanakkor születtem-e” – fogalmazott egy alkoholkereskedő vállalkozó, aki úgy látja, most is 42 helyre rohangál. Pethő Balázs, a KPMG adószakértője szerint az államnak bejelentendő rengeteg adat bevallása már többnyire elektronikusan megy, de a fejlődést legfeljebb az mutatja, hogy egyre ritkábban fagy le a rendszer.

Becsületest minek ellenőrizni?

A vállalkozások kaptak egy általános ígéretet is, amelynek a lényege mindössze annyi volt, hogy a kormány 2012. január 1-jétől csak úgy hoz döntést, hogy előtte mérlegelték, nő-e a cégek adminisztrációs terhe az intézkedéstől. Az e-útdíj példáján látszik, mennyire sikerült ez. Az úgynevezett hatásvizsgálati lapra rányomták ugyan a kérdést, de mellette az áll: nem. Azaz nem történt meg az e-útdíj tehernövelő hatásainak vizsgálata. Az e-útdíj indulása körüli tragikomédiáról itt olvashat bővebben. Az Állami Autópályakezelő vezetését hétfőn kirúgták.

Forrás: Kormány.hu

Az egyszerűsítés során a cégek úgynevezett adóauditra is számíthattak. Ennek lényege, hogy ha a cég az egyik tevékenységének ellenőrzésére megbíz egy könyvvizsgálót, akkor ha később mégis találna hibát az állam, a felelősség nem a cégé, hanem az auditoré. Ruszin Zsolt, a Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke azt mondta, ez a lépés a NAV hatáskörét szűkítette volna. Az adóaudit nem valósult meg, helyette a parlament létrehozott egy hasonlót „bizonytalan adójogi helyzet” néven. A cégek bejelenthették, hogy bizonytalanok például a személyi jövedelemadó vagy a társasági adójuk megállapításában, és ehhez auditor segítségét kérhették, levéve a vállukról a felelősséget. Mivel a cégek élelmesek voltak, és tömegesen jelölték be ezt a lehetőséget, végül törölték.

Hasonló módszer lett volna, hogy a cég jelentkezik az adóhivatalnál, és saját magára kér ellenőrzést. Ha valaki így tett, és például adóhiányt állapítottak meg nála, az adót vissza kellett fizetnie, de legalább a plusz büntetést megúszhatta. A dolog szépséghibája, hogy a NAV-nak nem éri meg ellenőrizni az önfeljelentőket. „Aki önként áll a mészárszékre, tudja, hogy a kisujját se fogják levágni” – érzékeltette Ruszin Zsolt, aki szerint volt olyan eset is, hogy a NAV egyszerűen nem is válaszolt egy önként ellenőrzést kérő megkeresésére.

Növekvő adók, leragadó Magyarország

Az alacsony vállalkozási kedvben nagy szerepe van nemcsak a bürokratikus útvesztőnek, hanem annak is, hogy a megtermelt haszon mekkora részét veszi el az állam. Az adócsökkentési ígéretek ellenére 2010-ben a GDP 37,3 százalékára rúgott az adóteher, 2012-ben már 38,9 százalékára, és a tervek szerint az idén 39,3 százalék lesz. Hiába csökkentette ugyanis a kormány 10 százalékra a kkv-k társasági adóját, közben a különadók, a kötelező béremelés, a járulékemelés, a tranzakciós illeték bevezetése, a telefonálás megadóztatása (a cégeseké ráadásul fokozottan) és a többi adó több mint ellensúlyozta a kezdeti adócsökkentést.

A vállalkozásindítás és -működtetés nehézségeit a legrészletesebben a Világbank méri és rangsorolja. E szerint Magyarország a nemzetközi mezőnyben tavaly 5 helyet esett vissza, a vállalkozásindítás könnyebbségét tekintve 13 ország húzott el mellettünk, de rosszabb a helyzet az építési engedélyek megszerzésénél vagy az elektromos áram bekötésénél is. Csak a határokon átnyúló kereskedelemmel kapcsolatos ügyintézés és a szerződések betarthatósága javult.

Magyarországot a Világbanknál kifejezetten rossznak tartják, ha a befektetők védelméről és az adózás bürokratikusságáról van szó. Előbbiben a világ 185 országából csak a 128., utóbbiban pedig a 118. helyen állunk. Csehország ezen a listán szintén gyatrán teljesít, de tavaly két helyet előrelépett, Lengyelország viszont megtáltosodott, 19 hellyel lépett feljebb a rangsorban. A felmérés szerint a lengyelek a vállalkozás elindítását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek bejegyzését jelentősen megkönnyítették, de sokat egyszerűsítettek az adóbevalláson, és látványosan javítani tudtak a szerződések betartásán, illetve a csődeljáráson is.