Vágólapra másolva!
Van egy évezredes kínai bölcsesség, ami úgy szól: ha nem akarod, hogy mások megtudják, hát ne tedd meg! Aki azonban dolgozik, az hibázik is, az internetnek pedig sokszor zavarba ejtően jó a memóriája. És miközben az EU adatvédelmi szakemberei a „felejtés jogáról” vitatkoznak, egy egyre nagyobb iparág foglalkozik a cégek online reputációjának egyengetésével.
Vágólapra másolva!

Mikor írtad be legutóbb a saját neved a Google keresőjébe? Ma reggel? Egy éve? Még soha? És a céged nevét? Pedig a legtöbb új üzleti kapcsolatod nagy eséllyel úgy kezdődik, hogy a potenciális ügyfeled rákeres a cégedre a Google-ban. Ha a legelső találat az éttermed honlapja, megnyugodhatsz. Kivéve, ha rögtön a második találat egy elégedetlen bejegyzés arról, hogy mennyire lassú a kiszolgálás.

Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány egyszerű tippet, ami nagyban megkönnyíti, hogy kézben tartsd a céged online jelenlétét.

Folyamatos figyelem

Az odafigyelés, mint sok más területen, már önmagában is csodákra képes. És bár elméletben könnyű csodaszerként emlegetni, a valóság legtöbbször az, hogy a számtalan napi teendő mellett aligha jut rendszeres figyelem egy újabb felelősségre. Ha nincs olyan munkatársad (pl. recepciós), akinek munkaköri feladatává teheti, hogy szemmel tartsa az online fejleményeket, az olyan eszközök, mint a Google Alerts hatalmas segítséget nyújthatnak. A szolgáltatás beállításoktól függően azonnal, vagy bizonyos időközönként rendszeresen tájékoztat a weben megjelenő új tartalmakról, így leveszi a válladról a folyamatos keresgélés terhét.

Saját domain

Egy .hu végződésű domain ára körülbelül 10.000 Ft + Áfa egy évre, míg egy .com-os webcím ennek nagyjából az ötödébe kerül. Bár minden releváns domaint levédeni összességében komoly költséget jelenthet, a céged nevének a .hu-s és .com-os végződéséért általában megéri kifizetni a fenti összegeket. Pláne akkor, ha látsz arra esélyt, hogy valaki más tegye meg ugyanezt helyetted.

Egy ettől eltérő, ám szintén működő stratégia, ha a terméked vagy szolgáltatásod egy-egy népszerű kulcsszava alá helyezed a céged szájtját, ám ilyenkor fontos, hogy az oldalra pillantva azonnal kiderüljön: itt a te vállalatodról, nem pedig egy általános, iparági weboldalról van szó.

A sok, külön levédett domainnél általában jobb stratégia, ha a cég online jelenléte egyetlen cím alatt fut akkor is, ha esetleg a szerteágazó tevékenységi kör több oldalt is indokolna. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a weboldal elindulásával a cég nem feltétlenül válik azonnal tartalomszolgáltatóvá. Számtalan olyan szájtot látni, ahol a kezdeti lelkesedésből létrehozott „Hírek” aloldal végül erőforrás és figyelem hiányában többéves írásokkal árválkodik: az ilyen bakik legtöbbször többet ártanak az online reputációnak, mint amennyit használnak.

Közösségi média

Bár a céges weboldal általában megkerülhetetlen, és kiindulási alapnak is fontos, az internetes kommunikáció igazi ereje abban rejlik, ha valós párbeszédet folytathatsz a céged ügyfeleivel. Ha ugyanis vannak ügyfeleid, akkor jó eséllyel beszélnek rólad, ha pedig az ügyfeleid fent vannak a Facebookon (és mint tudjuk, mindenki fent van a Facebookon), akkor sanszos, hogy a közösségi médiában is felmerült már a vállalkozásod neve. És ahol felmerült a vállakozásod neve, ott a legjobban teszed, ha te magad is bekapcsolódsz a beszélgetésbe.

Mit tegyen a negatív kommentekkel?

A kritika, és köztük a bántó vagy igaztalan kritika elkerülhetetlen része az üzletmenetnek. Kevesen tudják azonban úgy kezelni a kritikai észrevételeket, hogy az végül mégis pozitív színben tüntesse fel a vállalkozást, pedig létezik ilyen.

A legfontosabb szabály ezzel kapcsolatban a nyílt, őszinte és személyes kommunikáció. A „lepattintás” helyett járjon utána a vásárlói panasznak, és ismerje el, ha a cég valóban hibázott. Kompenzációként pedig sokszor egy apró gesztust is felajánlhat - az emberek legtöbbször sokkal többre értékelik magát az erőfeszítést, mint a tökéletességet.

A közösségi médiában való jelenlét azonban felkészültséget, figyelmet és folyamatos munkát igényel. Ezeknek a szájtoknak saját etikettjük van, amitől eltérni könnyen sülhet el balul. Nehezen lehet például komolyan venni azokat a vállalkozásokat, amelyek a Facebookra valós személyként, nem pedig céges oldalként regisztrálnak. Ugyanígy elég ambivalens képet fest egy céges Facebook oldal, amin az elmúlt egy hónapban egyetlen frissítés sem történt.

Ami privát – az maradjon is az!

Érdemes rögtön az elején elfogadni: az interneten semmi nem maradhat titokban. Ha pedig figyelembe veszed, hogy a privát szférád az otthoni wifi-routerig terjed, valamint, hogy kisvállalkozóként a legtöbben azonosítani fognak a cégeddel, a legjobban teszed, ha semmi olyat nem publikálsz az interneten, ami később árthat az üzletnek.

Igen, egy ideális világban bárki felvállalhatja a politikai vagy vallási meggyőződését, vagy megoszthatja a barátaival a nyaralásán készült képeit anélkül, hogy ez legkevésbé is veszélyeztetné a vállalkozását, de számtalan példát sorolhatnánk, ami azt bizonyítja, hogy az „ideális” szó nem írja le precízen a mai magyar üzleti világ helyzetét. Ha tehát nem akarod, hogy valamit megtaláljanak, és a cégeddel kapcsolatban emlegessék, az ökölszabály egyszerű: ne tedd fel az internetre!