Nagyon korruptnak látják a magyarok a politikát és a médiát

A magyarok 70 százaléka akkor sem jelentené a korrupciót, ha szembesülne vele, közben viszont több mint 60 százalék érzékeli úgy, hogy nőtt az elmúlt két évben a kenőpénzes ügyek száma.

A Transparency International kedden közzétett, éves Globális korrupciós barométere - amelyet Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készít a szervezet - szerint a magyarok 61 százaléka látja úgy, hogy nőtt a korrupció mértéke Magyarországon az elmúlt két évben. Ez ugyan kevesebb,mint a két évvel ezelőtti felmérés, ahol 75 százalék látta súlyosabbnak az akkori három éves helyzetet, de valójában ez azt jelenti, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a korrupció Magyarországon.

A magyarok a politikai pártokat látják legkorruptabbnak, utána az üzleti szektort és a parlamentet, nem csoda, hogy a lakosság több mint fele véli úgy, hogy a politika és az üzleti szektor nagymértékben vagy teljesen összefonódik. A média a megkérdezettek szerint a negyedik a korrupciós listán az intézmények között.

Az értékek hasonlóak, mint az uniós és a regionális átlag, viszont a környező országokban a bíróságokat is hasonlóan lefizethetőnek látják az emberek, Magyarországon viszont az igazságszolgáltatás intézményei jól szerepeltek a felmérésben.

A legtöbb országban a politikai pártokat látják a legkorruptabbnak. A kirívó kivétel Dánia, ahol Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezetője szerint „már olyan jó a helyzet, hogy az egyházat tartják a legkorruptabbnak”.

Nem csak a nagypolitikát, de az emberek hétköznapjait is átjárja a korrupció. Az állami vagy önkormányzati ügyintézésnél a magyarok 27 százaléka tartja nélkülözhetetlennek a kapcsolatokat, 38 százalék pedig fontosnak. Csupán 15 százalék éli meg azt, hogy nem származik hátránya abból, ha nincsenek kapcsolatai.

Magyarországon az emberek 18 százaléka fizetett már kenőpénzt az egészségügyben. A hálapénz fizetése az EU-ban is a leggyakoribb kenőpénzfajta, globálisan viszont legtöbbször a rendőröket fizetik le.

Magyarországon ijesztő az emberek hozzáállása. Sehol az EU-ban nem mértek megközelítőleg sem olyat, hogy a megkérdezettek 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval találkozik. A régióban Szlovákiában csak az emberek fele hallgatná el, Romániában 41 százalék. A magyarok 41 százaléka azért nem jelentené a korrupciót, mert „úgysem történne semmi”, 21 százalék viszont fél a következményektől.

Kenőpénzt a legnagyobb arányban, 75 százalék felett Libériában és Sierra Leonéban adtak a válaszadók, míg a legkevesebben (kevesebb mint 5 százalék) többnyire fejlett országokban, többek között Kanadában, Dániában, Finnországban, de Horvátországban és Grúziában is.

A 107 vizsgált államot tekintve a megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy - ötfokú skálán - "teljesen" vagy "nagyrészt" néhány nagy érdekcsoport vezérli az országos döntéshozatalt. Ez az arány Magyarországon 52 százalék, Norvégiában 5 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék.