Többnyire sikeresen zárultak a tárgyalások Görögország és a nemzetközi hitelezők között. Az EU-IMF-EKB hármastól feltételekkel ugyan, de az elkövetkező hónapokban több részletben 6,8 milliárd eurót kapnak a görögök.
Az EU első körben 2,5 milliárd eurót utal át a görögök számlájára júliusban, majd tovább 500 millió eurót októberben. Az első utalásokhoz el kell fogadnia a görög parlamentnek a megszorításokat és az állami alkalmazottak elbocsátását is el kell kezdeni.
A görögök 1,8 milliárd eurót kaphatnak majd az IMF-től, ha jól haladnak a tervek megvalósításával, de ezt augusztusban utalhatják át a bajban lévő országnak. További 2 milliárd euró pedig az eurózóna jegybankjai által vásárolt görög kötvényeken elért nyereséget kaphatja meg Görögország.
Nincs egyszerű helyzetben a mediterrán ország, mivel egyelőre a privatizációs bevételei is elmaradnak a tervezettől. Június elején derült ki, hogy mégsem tesz ajánlatot a görög gázcégre, a DEPA-ra az orosz Gazprom. Összesen nagyjából 900 millió eurós bevételt akartak elérni a görögök ezzel a privatizációval.
A görög eszközök jól reagáltak a fejleményekre, a 10 éves kötvényhozam csökkenni kezdett, míg a részvénypiac emelkedésbe kezdett.
A görögök mellett a portugálokkal is baj van
Az EU-nak az utóbbi hetekben nemcsak a görögök okoztak fejfájást, hanem a portugál fejlemények is, mivel lemondott az ország pénzügyminisztere és külügyminisztere is, ami miatt veszélybe került a portugál koalíció. Az események miatt a portugál kötvényhozamok rakétaszerűen kezdtek emelkedni jelezve azt, hogy a piac bizalma mennyire törékeny.