Zűr van Kínában, léphet a kínai vezetés

Vágólapra másolva!
Egyre növekvő kockázatok övezik az idei kínai gazdasági növekedést a China Securities Journal hírportál szerint, akik úgy vélik, hogy 7,6 százalékos lehet a GDP-bővülés a második félévben a világ második legnagyobb gazdaságában. Kína számára leginkább az ingatlanpiaci buborék egyre nagyobbra fújódása, a túlzott ipari kapacitások kiépülése, és az önkormányzatok eladósodottsága jelent veszélyt. A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az országban, ami lassan a vezetést is cselekvésre késztetheti. A kínai miniszterelnök tegnap már közölte, komoly költségvetési forrásokat fordíthatnak a növekedés stabilizálására.
Vágólapra másolva!

7,6 százalékos lehet a kínai GDP növekedése az idei második félévben a China Securities Journal újság szerint. A hírportál kiemeli, jelentős kockázatot jelent a gazdasági növekedésre a tartományi önkormányzatok súlyos eladósodottsága, a túlzott ipari kapacitások kiépülése a kihasználatlanságuk miatt, valamint az ingatlanpiaci hitelezés veszélyes növekedése. A kínai kormány érdekeltségébe tartozó State Information Centre kutatóintézettel végzett elemzés után a CSJ ezen túl megállapította, hogy az erősödő jüan rontja az exportáló cégek versenyképességét is - írja a Reuters.

Veszélyes lehet az ingatlanlufi

A kínai gazdasági problémákról az Investor.hu hasábjain mi is többször megemlékeztünk. Az országban az egyik legsúlyosabb gond az ingatlanpiaci buborék egyre nagyobbra fújódása, a kínai ingatlanpiac ugyanis veszélyes ütemben bővül, mind az árak, mind az értékesítések és az új beruházások folyamatosan növekednek. Egy ilyen buborék kidurranása pedig óriási veszélyt jelenthet a teljes pénzügyi rendszerre nézve, ahogy azt az Egyesült Államokban 2007-2008-ban kialakult másodlagos jelzáloghitel-piaci válság kapcsán nem is olyan rég megtapasztalhatta az egész világ.

A március óta regnáló kínai vezetés egyik legfőbb célja, hogy ennek az ingatlanpiaci buboréknak az egyre nagyobbra fújódását megakadályozza, illetve visszafogja a bankokon kívüli finanszírozási csatornák további terjedését. Ennek érdekében akár már némi növekedési áldozatot is hajlandóak lennének elfogadni.

Emiatt fokozatosan csökkennek a kínai gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások, a kínai kormány szerint a tavalyi 7,9 százalék után 7,5 százalékos lehet az idei GDP bővülés. A nagy nemzetközi elemzőházak ennél még kicsit optimistábbak, bár egyes vélemények szerint ezek a prognózisok eltúlzottak, és a közeljövőben (például a második negyedéves GDP adat bejelentése után) lefelé módosulhatnak. Látva az elmúlt időszakok gyenge makrogazdasági adatait (például a feldolgozóipari menedzserindexek csökkenése), reális az esélye, hogy a második negyedéves GDP akár még az első negyedévben látott 7,7 százaléknál is alacsonyabb lesz.

Forrás: Origo

Nagy részben a gazdasági növekedés lassulása miatt az óriási méretű önkormányzati hitelállomány komoly problémákat okozhat Kínának. A hitelezés elszaladása miatt a hitelportfóliók minőségének romlása is rohamosan felgyorsulhat, ami miatt a bankok tőkéje és a nem-teljesítő hitelek fedezetére félretett tartalékok (becslések szerint 8 ezer milliárd jüanról lehet szó) mellé állami mentőcsomagra is szükség lehet.

Ezen túl a bankközi piacon az elmúlt hetekben tapasztalt likviditási problémák egy lehetséges bankválság valószínűségét növelték. A kínai bankközi kamatláb (SHIBOR ráta) hatalmasat ugrott júniusban, ami a feszültség növekedéséről árulkodott.

Forrás: Origo

Ez a feszültség némileg enyhült, mivel a kínai jegybank nagyjából 8,2 milliárd dollárnyi forrást bocsátott a bankok rendelkezésére június végén, ám a jegybank eleinte vonakodott a bankrendszer segítségére sietni. Ez azt jelezte, hogy a jegybank likviditás visszafogásával kíván küzdeni az árnyékbankrendszer ellen a Reuters szerint. A nem hivatalos finanszírozási csatornák elterjedése ugyanis komoly gondokat okoz az országnak az átláthatatlansága és nagy mértékű kockázatossága miatt.

A China Securities Journal szerint a fentiek ellenére az ország gazdasági növekedési modellje stabil, és a kínai vezetésnek ki kell tartania a kitűzött 7,5 százalékos GDP-bővülés elérése mellett. A CSJ szerint az infláció a biztonságosnak tekintett 2,5 százalék körül alakulhat ebben az évben.

Az árnyékbankrendszer mibenlétéről

Az "árnyékbanki" jelző a másodlagos jelzáloghitelpiaci válaság kirobbanásakor került be a köztudatba és jellemzően a bankon kívüli eszközöket, például a különböző eszköz fedezetű értékpapírokat és a tőkeáttételes derivatív termékeket nevezték így. Ezeknek a közös jellemzője, hogy a bankfelügyeleti szabályozás nem terjedt ki rájuk és a befektetési bankok a saját mérlegüktől teljesen elkülönítve, speciálisan erre a célra létrehozott jogi egységekbe "kiszervezve" (special purpose vehicle, SPV) kezelték a termékeket.

A kínai benkrendszer mellett működő, a bankok mérlegétől elkülönült finanszírozási rendszert ennek analógiájára nevezik "árnyékbankrendszernek" (shadow banking system"). Ez a finanszírozási megoldás tipikusan a kockázatosabb ügyfelek, mint például kisvállalatok, egyes önkormányzatok vagy ingatlanfejlesztők számára nyújt finanszírozást. A források pedig leginkább a privátbanki, vagyonkezelési csatornákon keresztül jutnak be az árnyékbankrendszerbe. Korábban írtunk róla, hogy a szabályozó is észrevette, hogy ha közvetlenül nem is tudja szabályozni ezeket a finanszírozási formákat, a különböző vagyonkezelési termékek szabályozásán keresztül mégis képes lehet hatást gyakorolni a rendszerre.

Amióta a kínai jegybank mesterségesen alacsonyan tartja a kamatokat, egyre több pénzt sikerül becsatornázni a magasabb hozamokat, de átláthatatlan befektetéseket kínáló különböző vagyonkezelési termékeken keresztül a rendszerbe. Ez pedig azt jelenti, hogy a kockázatos beruházási projektek is finanszírozási forráshoz jutnak. A tipikus morális kockázat helyzetével állunk szemben ebben az esetben, mivel a banknak kevésbé áll érdekében mérlegelni a finanszírozásra váró projektek megtérülését. A kockázatokat rögtön továbbpasszolják az ügyfeleknek, akik nem képesek mérlegelni a befektetés kockázatát, így anélkül fektetnek a magasabb hozamot kínáló termékbe, hogy tisztában lennének a kockázatokkal.



Komoly pénzeket fordítanának a növekedés stabilizálására

A problémák egyik megoldása lenne, ha a kínai vezetés a jelenlegi beruházásvezérelt gazdasági növekedés helyett a fogyasztásra helyezné át a hangsúlyt. A kínai miniszterelnök tegnapi beszédében megerősítette, hogy a gazdaságélénkítő lépések helyett a szerkezeti reformokat támogatja. Li Keqiang elmondta, komoly költségvetési forrásokat kéne fordítani a fogyasztás felpörgetésére, és a gazdasági növekedés stabilizálására - írja a Bloomberg.

A kormány tagjai ezen túl megegyeztek abban, hogy szabadkereskedelmi zónát hoznak létre Shanghaiban idén a növekedés támogatása érdekében.