Félig az OTP, félig az adós nyert a devizahitelperben

Vágólapra másolva!
A Kúria semmisnek érzi a hitelszerződést, az mégis érvényben marad, de ehhez korrigálni kell és szűkebbre kell venni az árfolyamrést. Az ügyfélnek visszajárhat pénz. Ez az eredménye annak a devizahitelpernek, amely az OTP és egy adósa között folyt, és amelyet óriási érdeklődés követett.
Vágólapra másolva!

Érvényesnek mondta ki csütörtök délután a Kúria az OTP-nek azt a devizahitel-szerződését, amelyet tavaly decemberben a Fővárosi Törvényszék semmissé nyilvánított. A Kúria döntése értelmében ugyanakkor az alkalmazható árfolyamrés legfeljebb 1 százalék lehet. Ha ettől a bank az elmúlt évek során eltért, az ebból adódó különbséget az ügyfél visszakapja.

A per ítélethirdetése a Kúrián Forrás: MTI/Kovács Tamás

Abban foglalt állást a Kúria, hogy az árfolyamrés költség-e, illetve bele kell foglalni a szerződésbe, vagy sem. A döntés lényege, hogy az árfolyamrés költség, a szerződésnek ezt külön, kifejezetten is tartalmaznia kellett volna. A Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés 1 százalék, és ha ezzel módosítja a bank a szerződést, akkor visszamenőleg is érvényes lesz, érvényben marad.

A bíróság úgy látta, hogy a felek érdekét az szolgálja, hogy a módosított feltételekkel maradjon érvényben a szerződés, még akkor is, ha egyébként a Kúria egyetértett azzal, hogy semmis.

A több mint 20 oldalas ítélet 8 oldalon taglalja, hogy az árfolyamrés miért költség. Ami az adósnak fizetési kötelezettség, az költség - állapította meg a Kúria.

A felperesnek egyébként 5 milliós követelése van a bank felé, ezért a jogi eljárás még folytatódik, amelynek során ezt még rendezni kell, és újraszámolni az eddigi befizetéseket, mert az OTP 1 százalékról 2 százalékra módosította az árfolyamrést 2008-ban.

Ez a per csak abból a szempontból lehet precedensértékű, hogy az árfolyamrés költség-e, és szerepelnie kell-e a szerződésben. Ettől eltekintve nem kötelező jellegű a döntés, a többi semmisségre irányuló per elbírálása szempontjából nem precedens - hangzott el a döntés utáni sajtótájékoztatón.

A szokásos 3 tagú tanács helyett 5 tagú tanács vizsgálta a kérdést, a legfőbb ügyész álláspontját is kikérte, de a PSZÁF-ét nem - hangsúlyozta Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának elnöke. Kijelentette, a bíróságok egyedi ügyekben és kizárólag a jogszabályok alapján döntenek. A bírák tisztában vannak azzal, hogy a devizahitelesek problémái társadalmi problémává váltak.

Nagyot ugrott az OTP

Jelenleg több száz devizahitel-per van a bíróságok előtt, ez az első közülük, amelyben érdemben döntött a Kúria. A döntésre azonnal reagált az OTP árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén: az egész nap ütemesen emelkedő részvény az ítélethirdetés előtti és alatti percekben nagy forgalommal 4700 forint fölé ugrott, ami közel 3 százalékos emelkedést jelent - írja az Investor.

Az ügy egy 2006. novemberben kötött, svájci frank alapú hitelszerződésről szólt, amelyben az adós 12 millió forintnak megfelelő kölcsönt kapott az OTP Banktól, az induló THM 7,88 százalék volt. Az adóst képviselő ügyvéd, Lázár Dénes, a Pitee érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az úgynevezett árfolyamrés (a hitel folyósításakor és a törlesztéskor alkalmazott vételi és eladási árfolyamok közötti különbség) olyan költségelem, amelyet a bank nem tüntetett fel a szerződésben.

Véleménye szerint a bank úgy számított fel egy költséget, hogy azt előre nem jelezte az ügyfélnek, ez pedig egy olyan hiba, amely érvénytelenítheti az egész szerződést. "Több hiba is van a devizahitel-szerződésekben, de ez egy olyan pont, amelyet minden laikus is megért" - hangsúlyozta az egy héttel ezelőtti tárgyaláson Lázár, hogy miért ezt pécézték ki a szerződés hibái közül.

Tüntetők a Kúria előtt Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az OTP-t képviselő ügyvéd ugyanakkor azt mondta, hogy szerintük az árfolyamrés nem költség, de ha az is lenne, akkor sem érte kár az adóst, mert a THM kiszámításakor figyelembe vették ezt a tételt. Korábban a bank kikérte a legfőbb ügyész álláspontját is a kérdésben, Polt Péter szerint a banknak van igaza, az árfolyamrés (a devizaátváltás költsége) nem a kölcsön része, ezért nem kell feltüntetni a szerződésben.

Két ítélet ugyanarról

A per 2012 februárjában kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, akkor első fokon az OTP-nek kedvező ítélet született, a bíróság elutasította az adós keresetét. 2012 decemberében azonban a Fővárosi Törvényszék a devizahitelesnek adott igazat, és jogerős ítéletében kimondta, hogy érvénytelen a hitelszerződés. Az OTP azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, és kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását.

A Kúria június 25-én tárgyalta az ügyet, de nem hozott döntést, az ítélethirdetést július 4-ére halasztotta. Lázár Dénes ügyvéd ezt akkor csalódottan vette tudomásul, de az Origónak elmondta, az ő jogérzéke szerint egyértelműen az ügyfelénél van az igazság.

A Kúria döntését óriási érdeklődés előzte meg, a határozat elhalasztását pedig nagy tüntetés követte. A per ugyanis kiemelt jelentőségű: az OTP az összes devizaalapú hitelszerződésnél ugyanúgy kezelte az árfolyamrést, nemcsak ennél az egy szerződésnél, és sok más bank is ezt a gyakorlatot követte - ezért a döntés akár precedensértékű is lehet.

A per tétjét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is átérezte, erre utalt az a levél, amelyet Szász Károly elnök a Kúria kérdéseire válaszul küldött június közepén. Szász ebben úgy fogalmazott, hogy a devizahiteles döntéseknél a bíróságok a társadalmi hatásokra is ügyeljenek, mert az ítéletek következménye beláthatatlan, és az adósoknak kedvező határozatok akár bankpánikot vagy államcsődöt is előidézhetnek.

Az eddigi perek egyébként azt mutatják, hogy a bíróságok jóval többször ítéltek a bankok, mint az adósok javára, és van pár tipikusan sérelmezett pont, amellyel esélyük sincs a devizahiteleseknek.