Az államot is itatjuk a sörünkkel

Magyarország olcsóbb, mint Ausztria, ezt a lemaradást az állam vaskos adókkal igyekszik legyűrni. Az eredmény: bár a magyarok egy-egy termékért kevesebbet fizetnek a boltban, az állami kasszába így is több jut.

Aki kiruccan Bécsbe, és megiszik egy üveg sört, aligha lepődik meg, hogy drágábban jut hozzá, mint ha Magyarországon veszi meg ugyanazt a márkát. A nem túl boldogító meglepetés viszont a részletekben van: míg a bécsi sör árának 27 százaléka adó, addig a Magyarországon vásárolt üveg 37 százaléka megy az államkasszába.

Ausztriában magasabbak a bérek, emiatt nem meglepő, hogy az árak is magasabbak. Egyrészt azért, mert a cégeknek nagyobbak a költségeik a magasabb bérek miatt, másrészt az osztrákok vásárlóereje lehetővé teszi, hogy drágábban adják el nekik a termékeket. Az adótartalom viszont egy olyan mutató, amely független attól, hogy mennyit keresnek egy országban. Belenéztünk a cigarettás dobozokba, sörösüvegekbe, benzinkutakba és mobiltelefonokba, hogy megnézzük, hány forintra teszi rá a kezét az állam itthon és a szomszédos Ausztriában. Azért ezt a négy tételt választottuk, mert ezeknél az állam bátran nyúl az adóztatás eszközéhez, így ezeknél mutatkozik meg igen szembetűnően, hogy az állam pénzéhsége mennyit vesz ki az emberek zsebéből.

A Heineken üvegjét Ausztriában átlagosan 1,2 euróért kapni, ami forintra számítva körülbelül 100 forinttal több (350 forint), mint amennyiért idehaza a boltban meg lehet venni ugyanezt a sört. Innen nézve különösen furcsa, hogy a magasabb adók miatt, vagy azok ellenére, az osztrák gyártók és kereskedők még jobban is járnak a magyar cégeknél: a Heineken csak egy százassal drágább tőlünk nyugatra, de a kereskedők közel 110 forinttal többet kapnak üvegenként.

Bár a magyar fogyasztó örülhet, hogy itthon olcsóbb a sör, az öröm már kevésbé tűnik teljesnek, ha azt nézzük, hogy mennyibe kerülne itthon egy üveg Heineken, ha az osztrák adót kéne fizetnünk. A jövedéki adó egy üveg sörön 6 forinttal kevesebb lenne, az áfa pedig az itteni 27 helyett amott csak 20 százalék, így a kereskedők jussát változatlanul hagyva is csak 220 forint lenne a sör 250 helyett nálunk, ha a kormány úgy adóztatna, ahogyan azt az osztrákok teszik.

Origo-számítás Forrás: Origo infografika

Percenként három forint megszorítás

Ausztriában a mobiltelefonálásért egy szolgáltató átlagosan hat forinttal többet kap, mint Magyarországon. Az AT Kearney piackutató kimutatása szerint viszont hiába oldják meg ennyivel olcsóbban a tevékenységüket a magyar mobilszolgáltatók, csupán két forinttal alacsonyabbak a percdíjak.

AT Kearney-adatok Forrás: Origo infografika

A magasabb magyar adónyomásért a mobilpercdíjakban a telekommunikációs különadó a felelős. A kimutatás szerint a 27 forintos átlagtarifából 3 forintot azért fizetünk, mert a kormány a megszorítások során kivetett a szektorra egy különadót. 2010-2012 között szektoriális különadót fizettek a cégek, tavaly pedig percenként és SMS-enként újabb 2 forintot vertek rájuk. Az eredeti adó megszűnt ugyan, de a percdíjas változata augusztustól 3 forintra emelkedik. Percenként fél forintot pedig az Ausztriában ismeretlen frekvenciadíjra fizetnek a magyarok.

A négy kiválasztott termék közül a mobilozás az, ahol a fogyasztó által fizetett árban az állami terhek részarányát nézve a legnagyobb a különbség a két ország között. Míg az osztrákoknál mindösszesen 22, addig nálunk 38 százalék az állami elvonások aránya a mobilpercdíjban.

Belehúznak az osztrákok

A sörhöz hasonlóan a cigaretta is olyan jövedéki termék, ahol az EU előírja, hogy minimum mekkora adót kell rá kivetni (1000 szálanként és az ár százalékában). A két ország egyaránt messze több adót vet ki a minimálisnál, de Magyarország a magas tételes adóval és az áfával elérte, hogy magasabb legyen a cigaretta adótartalma, mint Ausztriában, pedig az osztrákok sokkal durvább százalékos jövedéki adót alkalmaznak (42 százalék a magyar 31-gyel szemben). Összességében egy doboz Marlboróban 75 százalék a jövedéki adó és az áfa Ausztriában, és több mint 80 százalék Magyarországon.

Origo-számítás Forrás: Origo infografika

A két ország abban nagyon hasonlít, hogy egyik sem rendelkezik komoly fosszilis energiaforrásokkal, vagyis mindkét ország rászorul az olaj külföldről való behozatalára. A benzinár némileg 400 forint fölött van mindkét országban, de a magyar fogyasztói ár az adószerkezete miatt jobban függ a piaci ingadozásoktól, mert a magyar adóban hangsúlyosabb a bruttó ártól függő rész.

A benzin jövedéki adója ugyanis fix tétel, 482 euró (140-144 ezer forint) 1000 literenként Ausztriában, és 123 300 forint Magyarországon. Teljesen mindegy tehát, hogy mennyi az olaj világpiaci ára, vagy hogy mennyit kér el az olajkereskedő, ezt az összeget ki kell fizetni minden liter benzinben. A közel azonos termelői-kereskedői ár és készletezési díj és az alacsonyabb jövedéki adó ellenére mégsem olcsóbb itthon a benzin, mert a magasabb áfa kompenzálja a különbséget. Mindez azt jelenti, hogy ha hirtelen, például egy olajárrobbanás miatt az olajkereskedő 100 forinttal drágábban tudná nyújtani a benzint, akkor Ausztriában 120 forinttal, Magyarországon 127 forinttal emelkedne az ár a benzinkutakon.

Origo-számítás Forrás: Origo infografika