Vége a szép időknek a kötvénypiacon

Véget ért az amerikai kötvénypiaci rali, és felkészülhetünk a kötvényhozamok tartósabb emelkedésére. Ezt állítja a Deutsche Bank elemzője, aki szerint az amerikai tízéves kötvényhozamok akár 3 százalék fölé is ugorhatnak. Ennek oka, hogy a Fed hamarosan elzárhatja a pénzcsapokat, azaz a kötvényárfolyamok utóbbi néhány évben látott menetelését támogató legfontosabb tényező kiesik a "buliból". A befektetők emiatt fejvesztve kezdtek menekülni a kötvénypiacokról, a múlthéten óriási mennyiségű tőke áramlott ki az amerikai kötvényalapokból, de a feltörekvő piacokon is hasonló folyamatokat lehet látni.

Bekeményít a Fed, vége a bulinak

Hivatalosan is véget ért az 1980-as évek óta tartó kezdődött kötvénypiaci rali a Deutsche Bank elemzője szerint - írja a Businessinsider.com. Joe LaVorgna úgy véli, az amerikai kötvényhozamok nem fognak tovább esni (árfolyamuk emelkedni), és a jelenlegi szintekről már csak felfelé vezet az út a hozamok számára.

Ennek legfőbb oka a Fed eszközvásárlási programjának közelgő leállítása lehet. A QE3 programnak nagy szerepe van a részvénypiacok és kötvénypiacok elmúlt években mutatott száguldásának. Ben Bernanke szerda esti beszédében jelezte, hogy a Fed akár már az idén visszavehet a tőzsdei ralit tápláló likviditásösztönző programból, ha az amerikai gazdaság a vártnak megfelelően tovább javul. A pénzpumpa mérséklésével, és későbbi leállításával havi 85 milliárd dolláros kereslet eshet ki fokozatosan az amerikai állampapír piacról, ami a kötvényárfolyamok csökkenésével, és azzal párhuzamosan a kötvényhozamok emelkedésével járhat együtt.

A piac az elmúlt hetekben elkezdte ezt árazni, melynek következtében az amerikai hozamok folyamatosan emelkedtek. Bernanke beszéde pedig felerősítette ezt a folyamatot, ami után a tízéves hozam 22 hónapos, a harmincéves hozam pedig közel kétéves csúcsra ugrott. De a többi fejlett piacon is hasonló trendek figyelhetőek meg, a német, brit és japán hosszú kötvényhozam is intenzív emelkedést mutatott, mivel az óriási pénzpumpa a többi globális eszközárra is hatással van (bár az USA-n kívüli fejlett piaci hozamemelkedésnek egyéb okai is vannak).

További hozamemelkedés jöhet

A jövőben tehát már nem az irány, hanem csak a hozamemelkedés mértéke kérdéses. A Deutsche Bank elemzőjének modellje szerint az amerikai tízéves hozam 4,1 százalékra emelkedhet középtávon, ha 4,4 százalékos amerikai GDP-bővülést feltételezünk erre az évre.

Azonban ilyen mértékű megugrás valószínűleg nem fog bekövetkezni, mivel a Fed fokozatos kivonulása az állampapír piacról csak ősszel kezdődhet meg, és legkorábban 2014 júniusában érhetnek véget a kötvényvásárlások a Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint.

Emiatt a jegybank még egy ideig továbbra is havi 45 milliárd dollárt fordíthat hosszú lejáratú államkötvények vásárlására (a 85 milliárdos keretösszegből a maradék 40 milliárdot jelzálogkötvények vásárlására költheti). Ez pedig továbbra is óriási keresletet jelent az állampapírok iránt, ami miatt vélhetően nem fognak olyan nagy mértékben elszállni a hozamok (és csökkenni a kötvényárfolyamok).

A Deutsche Bank szakértője úgy véli, a hozamok emelkedésének van egy természetes határa a múltbeli statisztikák alapján. A tízéves hozam és a Fed által meghatározott jegybanki kamatlábak közötti különbség alakulása alapján kisebb-nagyobb valószínűséggel meg lehet jósolni, hová tartanak az amerikai hozamok.
LaVorgna rámutatott, hogy a legutóbbi két ciklus során, amikor monetáris szigorítás kezdődött, a tízéves hozam és az alapkamat közötti spread átlagosan 303 bázispont volt.

Ebből kiindulva arra lehet számítani, hogy a 0-0,25 százalékos alapkamat fenntartása mellett maximum 3-3,25 százalékig szökkenhet a tízéves hozam. A jelenlegi 2,4 százalék körüli szintekről így még bőven van tere az emelkedésnek, és az elemző szerint ebben az évben már félútra érünk, és idén legalább 2,75 százalékra fog ugrani az amerikai tízéves hozam.

Menekül a tőke

Az utóbbi hetekben látott hozamemelkedés miatt óriási tőkekivonás kezdődött a kötvénypiacról. Korábban arról számoltunk be, hogy soha nem látott mértékű tőke áramlott ki az amerikai bóvlikötvények piacáról, mivel a kötvényárfolyamok csökkenése miatt a befektetők nagy veszteségek árán sorra szórták ki az áltagosnál kockázatosabb papírokat. Az amerika vállalati kötvénykibocsátási piac pedig szinte lefagyott a múlt héten a forrásbevonás költségének megugrásának következtében.

A hozamemelkedés miatt az amerikai kötvényalapokból 14 milliárd dollár körüli tőke "vonult ki" a múlthéten, ami rendkívül jelentős összegnek számít. A részvényalapokban lévő tőke csupán 1 milliárd dollárral csökkent, míg a vegyes alapokba nagyjából ugyanennyi friss pénz áramlott be.

A fentiek eredményeként hónapok óta csökken kötvényalapokba áramló tőke mennyisége, a 12 havi gördülő tőkeáramlás, azaz mindig a megelőző négy negyedév összegét tükröző mutató tavaly év vége óta csökkenő tendenciát mutat.

De nem csak az Egyesült Államokban, hanem a feltörekvő piacokon is hasonló folyamatok figyelhetőek meg, a Bank of America Merrill Lynch elemzése szerint minden idők második legnagyobb nettó eladási hulláma bontakozott ki az ottani kötvénypiacokon. Ezt jól példázza, hogy tegnap annyian akarták hirtelen kivonni a tőkéjüket a feltörekvő piaci és speciális kötvényalapokból, hogy azok egyszerűen nem tudták teljesíteni a tőkekivonásokat.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).