Ömlik a bóvli a piacra

Vágólapra másolva!
Rekordnak számító 66,7 milliárd euró értékben bocsátottak ki bóvli kötvényeket az európai vállalatok ebben az évben. A társaságok elsősorban az alacsony kamatkörnyezetet, és a befektetők hozaméhségét kívánják kihasználni, így egyre inkább előnyben részesítik a forráshoz jutás ilyen formáját a banki hitelfelvétellel szemben, megpróbálnak szinte mindent eladni a piaci szereplőknek.
Vágólapra másolva!

Soha nem látott mértékben bocsátanak ki befektetésre nem ajánlott, vagy rendkívül alacsony befektetési minősítéssel rendelkező kötvényeket az európai vállalatok. Ebben az évben már 66,7 milliárd euró értékben került új vállalati "bóvli" kötvény a piacra, ami rekordnak számít. A legerősebb hónapnak a május számított, amikor 19,1 milliárd eurónyi, az átlagosnál kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő ilyen papír került forgalomba - írja a Financial Times.

Az európai társaságok elsősorban az alacsony kamatkörnyezetet kívánják kihasználni. Az Európai Központi Bank ugyanis rekordalacsony szintre csökkentette az irányadó alapkamatot májusban (melyen csütörtökön sem változtatott meg), így a kötvények után a cégek által fizetendő kamatok is fokozatosan mérséklődtek. Ezen túl a befektetők felől is nagy kereslet mutatkozik az ilyen papírok iránt, mivel a nulla százalék körüli hozamkörnyezet miatt megnőtt a kockázati étvágyuk, és kis túlzással szinte bármit hajlandóak megvenni, aminek a reálhozama többet ígér nullánál.

Ezt támaszthatja alá, hogy a Bloomberg által készített vállalati bóvlikötvény indexéből számított hozam már 5 százalék alá csökkent, ami egyben a kötvények árfolyamának emelkedésével járt együtt. Ez pedig a vállalati bóvlikötvények iránti nagyobb keresletről árulkodik.

Forrás: Origo

Ezért az európai vállalatok a hagyományos hitelfelvétel helyett inkább kötvénykibocsátással kívánnak forráshoz jutni. Ebben az is szerepet játszik, hogy szigorodnak az európai bankok tőkemegfelelésére vonatkozó előírások. A Bázel III-as szabályozás miatt a pénzintézeteknek többek között javítaniuk kell likviditási helyzetükön az esetleges válságok hatékonyabb kezelése érdekében. Emiatt az európai bankok visszafogják a kockázatosabb vállalatoknak nyújtott hitelezéseiket, az Ernst&Young januári becslései szerint akár 132 milliárd euróval is csökkenthetik hitelezési könyveiket.

Az európai vállalati kötvénykibocsátások fellendülésével az Amerikában látott minta felé kezd eltolódni a hangsúly. Az USA-ban ugyanis a vállalatok kétharmada kötvénykibocsátással próbál forráshoz jutni, míg a banki hitelek "csupán" az egyharmadát teszik ki a "tortának". Európában pont ellentétes az arány, de hamarosan az "öreg kontinensen" is a banki hitelek kerülhetnek hátrányba, ha így folytatódik a sorozat.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).