Tőzsdén pörgeti a nyugdíjakat Japán

Évek óta a legerőteljesebb átalakítását jelentette be a japán állami nyugdíjalap, amely a gigászi, 1000 milliárd dolláros vagyonának mind nagyobb részét viszi külföldre, és fekteti nemzetközi részvényekbe és kötvényekbe, hogy magasabb hozamot érhessen el. A kárvallottja ennek a japán kötvénypiac lehet, hiszen innen vonja el a tőkéjét az alap, ez pedig akár fejfájást is okozhat a kormánynak. A végeredmény viszont a jen gyengítése és a külföldi befektetések reklámozása lehet, de az eredmény a reményeken és félelmeken múlik.

Ahogy a pletykák alapján már sejteni lehetett, a korábbinál nagyobb arányban fektet részvényekbe a japán állami nyugdíjalap (GPIF), miközben a japán állampapírok megcélzott súlyát csökkenti a portfóliójában - jelentette be pénteken az alap vezetése. Ez évek óta a legmarkánsabb átalakítás a méreténél fogva konzervatívan kezelt alap befektetési politikájában, és ahogy a Financial Times is fogalmaz, valószínűleg látványos következményei is lehetnek a japán pénzügyi eszközök piacán. A motiváció valószínűleg az, hogy az erősen hazai kötvénysúlyos alap nem tud akkora hozamot elérni, amivel biztosítottak a nyugdíjkifizetések.

A japán részvények súlyát az eddigi 11 százalékról 12 százalékra emeli az alap, ami első ránézésre nem tűnik vaskos húzásnak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a több mint 1000 milliárd dollárt kitevő vagyonban még ez az egy százalékpontnyi átrendezés is jelentős pénztömeget mozgat meg. Bár a Bloomberg forgalmi adatai alapján ez a valamivel több mint 10 milliárd dolláros addicionális kereslet az elmúlt egyhavi forgalomnak csupán egyharmadát teszi ki (ha egyéves időszakot veszünk alapul, akkor már közel egynapi forgalomról beszélhetünk).

A japán állampapírpiacra ráadásul még markánsabb hatása lehet az átrendezésnek, hiszen az eszközkategória 67 százalékos súlya 60 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan a külföldi eszközök aránya is megnő, a nemzetközi részvények 9 százalék helyett 12 százalékot, a nemzetközi kötvénypiac pedig a korábbi 8 százalék helyett 11 százalékot tesz majd ki az alapban.

Mindenhol hatása van, ha megmozdul egy óriás

A Reuters már múlt héten arról írt, hogy a GPIF a részvények súlyának növelését tervezi, így nem érhette igazán meglepetésként a piacot a bejelentés. Sőt, igazán le sem nyűgözte a részvénybefektetőket a hír, hogy tovább növelheti vásárlásait a japán nyugdíjalap, hiszen a múlt pénteki bejelentés óta a Nikkei 225 index több mint 9 százalékot esett, és ma reggel, a bejelentés hatására sem tudott pluszba kúszni. Ezzel egyébként "hivatalosan" is a medvepiacba lépett, hiszen a csúcstól számítva már több mint 20 százalékos esést halmozott fel az index.

A Nikkei 225 részvényindex

A japán állampapírok hozamát elvileg tovább emelheti, ha azonnal átrendezi a portfólióját a nyugdíjalap, bár mivel a japán állampapír-piac a világ egyik legnagyobb ilyen piaca, még a világ legnagyobb nyugdíjalapja sem feltétlenül tud önmagában drámai hatást gyakorolni rá. Sokkal valószínűbb ráadásul, hogy csak hosszabb átmenet után állnak be az új súlyok a portfólióban, így elképzelhető, hogy nem is kell eladnia kötvényeket az alapnak, hanem pusztán nem vásárol újabbakat a lejáró papírok helyett.

Ha a piaci szereplők viszont attól tartanak, hogy egy fontos vásárló eltűnése erős hatásokkal jár, és emiatt eladásokba kezdenek, az viszont akár további látványos hozamemelkedést hozhat. Ennek a kormány biztosan nem örül, hiszen épp a közelmúltban kötelezte el magát a jegybankkal karöltve, hogy mindent megtegyen a kötvénypiac stabilizálásáért. Ha ugyanis tartós a kötvényhozamok emelkedése, az egyfelől a kamatkiadásokon, másfelől pedig a bankszektornál lévő nagy mennyiségű állampapíron keresztül súlyos stabilitási kockázatokat hordozna magában.

A jen gyengítése alapvető cél

A külföldi eszközök súlyának növelése mindemellett a japán jent gyengítő erőként jelentkezhet, bár itt is kérdéses, hogy mennyire agresszív lesz a portfólió átsúlyozása. Mivel a nyugdíjalap vagyona nem növekszik igazán drámai tempóban - az elöregedő japán társadalom miatt a befizetések nem tudják igazán meghaladni a nyugdíj célú kifizetéseket -, az átsúlyozás lezárultával kérdéses, hogy igazán erőteljes tőkeáramlást jelenthet-e majd a külföldi részvények vásárlása, és az emiatti jen eladás.

Ma reggel mindenesetre a tegnapi durva leszakadás után valamelyest visszaemelkedett a dollár-jen árfolyam, azaz gyengült a jen, de csak átmeneti volt a fordulat. A jen gyengülése mindenesetre egybevágna a kormány céljaival, és valószínűleg az átsúlyozásban is inkább ez lehet a fő motiváció, kiegészítve azzal, hogy az állami nyugdíjalap "példát mutatna" a magánbefektetőknek a külföldi eszközök vásárlásával.

A dollár-jen árfolyam

A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán GPIF portfóliójának átalakítása a példamutatáson túl inkább a külföldi eszközök felé való eltolódást szolgálja a magasabb hozam reményében, és nem elsősorban a japán tőzsde "megtámasztása" lehet a célja, hiszen erre relatíve kevés tőkét áldoz az alap. A hatások persze minden lényeges piacon érezhetők lehetnek, bár sokkal inkább a várakozásokon és félelmeken keresztül, mintsem az alap tényleges tranzakciói miatt. A kormánynak és a jegybanknak viszont egyre nagyobb fejtörést okozhat a kötvényhozamok emelkedése, amit további pénznyomtatással és eszközvásárlással kezelhetnek, tovább gyengítve a jent az agresszív visszahúzás ellenére.