Varga: Európa nélkül csak toporgunk

Az árvízi védekezésére van elég pénz, nyár előtt idén nem lesz költségvetés – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az elmúlt három évvel elégedett.

A kormány megteremtette a gazdasági növekedés alapját, de Európa fellendülése nélkül nem várható, hogy Magyarországon gyorsabb ütemű növekedés lesz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán.

A gazdasági tárca vezetője a kormány elmúlt három évi gazdaságpolitikájának értékelése céljából összehívott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: 2014-re a magyar kormány és Brüsszel is nagyjából 1,5 százalékos növekedést vár, ami reális, de ha Európa kikerül a recesszióból, akkor Magyarországon is nagyobb lesz a növekedés az export révén.

Varga Mihály beszélt arról is, nem várható, hogy a kormány – a tavalyihoz hasonlóan - a nyári ítélkezési szünet előtt elfogadja a jövő évi költségvetés tervezetét.

Van pénz az árvízre

A kormány bármikor dönthet újabb devizakötvényeladásról, de most nincs ilyen döntés a kormány előtt. Az NGM vizsgálja azt, hogy előbb visszafizessük-e az IMF-EU-hitelt, mint ahogyan az lejárna (az utolsó részletet 2014 tavaszán kellene visszafizetni az EU-nak.) Képesek lettünk arra, emelte ki Varga, hogy előtörleszthessünk, de döntés még erről sincs.

Az árvízi helyzetre kitérve annyit mondott a tárcavezető, hogy árvízvédelemre van pénz. Katasztrófavédelemre 51 milliárd forint van elkülönítve, a belügyminisztériumnál is van félre tett pénz, meg ott van a költségvetési tartalék. Aztán az önkormányzatok vis maior kerete 8 milliárd forint. Aztán van uniós szolidaritási alap, abból is lehet igényelni pénzt.

Három céljuk volt

A miniszter elmondása szerint három cél vezérelte a kormányt az indulásakor. Az egyik az adósság csökkentése. Az államadósságot előidéző rendszerek (egészségügy, oktatás, önkormányzatok) átalakítása szerinte megtörtént. Most is van persze probléma az államadóssággal, de kisebb – mondta Varga. A devizahitelesek megsegítése, az önkormányzati gazdálkodás átalakítása és az adósságátvállalás mind azt célozták, hogy az adósságteher alatt nyögő szereplők kicsit fellélegezhessenek.

A másik irány a középosztály megerősítése volt. Ennek keretében a kis- és középvállalkozók gazdaságpolitikai eszközökkel való helyzetbe hozását hajtotta végre a kormány Varga értékelés szerint. Csökkentették a társasági adót, az adminisztrációs terheket lejjebb vitték, például azzal, hogy a beruházási célú engedélyek számát 51-ről 33-ra csökkentették.

A valódi közteherviselés megteremtése volt a harmadik cél – fogalmazott a miniszter. Értékelése szerint emiatt volt szükség a bankadó és más szektoradók (kiskeradó, telekom- illetve telefonadó, energetikai különadó, közműadó) bevezetésére.