Tudják, hogy megy ez

Elvétve fizetve

Lehet-e Magyarországon tisztességesen vállalkozni, vagy a kifehéredéssel inkább saját magát pusztítja el egy vállalkozás? A legtöbb üzletember az utóbbira szavaz, állítják, aki áttér a rendes adófizetésre, versenyképtelenné válik. Azt gondolhatnánk, a gazdasági válság miatt több adót csalnak a magyar vállalkozók, a helyzet azonban nem ez, úgy tűnik, a megrendelések megcsappanása önmagában nem ösztönöz több csalásra.

„Hát azért annak nem örülnék olyan nagyon” – válaszolt rendkívül diplomatikusan egy kis budapesti antikvárium tulajdonosa, amikor arról faggattam, mit szólna, ha most azonnal fel kellene szerelnie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) bekötött pénztárgépet a boltjában. Arra a kérdésre, hogy nekem miért adott blokkot, amikor próbaképp vásároltam nála egy könyvet, azt felelte, egyszerűen azért, mert nem látott még a környéken, így nem biztos benne, hogy nem vagyok-e adóellenőr. A könyvárus elmondása szerint vannak törzsvásárlói, akiknek egyáltalán nem ad nyugtát, de ezek a vevők nem is kérnek tőle, mert „tudják, hogy megy ez”.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága 2012-ben több mint 14 ezer bűncselekményről szerzett tudomást, e bűncselekmények pedig 121 milliárd forinttal károsították meg a magyar államot. A tavaly felderített költségvetési csalások (zömmel adócsalások) elkövetési értéke csaknem 95 milliárd forint volt. Idén sem tétlenkednek az adóbűnözők, a 2013-ban a NAV által leleplezett bűncselekmények együttes kára már 38 milliárd forint fölött jár. A legtöbb szabálysértés persze így is felderítetlen marad.

A válság a megkérdezett vállalkozók szerint nem ront a helyzeten. Egy agrárvállalkozó szerint „Ha van x bevételem, és az lecsökken, a csökkenést nem fogom – nem is tudnám – az államnak járó ilyen-olyan sarcokból kigazdálkodni. Aki vállalkozónak megy, az azért tisztában van azzal, hogy nem állandó a fizetése. Hol több, hol kevesebb. Az a rés, amit nem teljesen törvényesen spórolni tudok, állandó, ha az adószabályok nem változnak.”

Nem csak a nyugtákkal van a gond

„Ha lehet egy picit fogni az adón, és nem annyira kockázatos meglépni a dolgot, akkor muszáj csinálni. Nem azért, mert ennyire pénzéhes vagyok, hanem egyszerűen azért, hogy legyen mit ennem” – mondta egy szállítmányozással foglalkozó vállalkozó, aki szerint az üzleti sikerességnek Magyarországon nem feltétele, sőt egyenesen akadálya az adójogszabályok betartása.

„Úgy is lehet, hogy eldöntöm, hogy holnaptól mindent kifehérítek a vállalkozásban, csak akkor egy hónap múlva már nem lenne megrendelőm. Elmennének a konkurenciához, ahol ugyan lehet, hogy a sofőrök nem kapják meg időben és rendesen a bérüket, de legalább olcsón fuvaroz a cég.” – teszi hozzá.

Az üzleti etikával foglalkozó felmérések rendre lehangoló képet rajzolnak Magyarországról, az Ernst & Young idén publikált adatai szerint például a jövedelemadó fizetésére vonatkozó szabályok betartása a magyar üzletemberek 30 százaléka szerint nem elengedhetetlen eleme az etikus magatartásnak.

Az Origónak nyilatkozó vállalkozók mindannyian tisztában voltak vele, hogy az adócsalás hatalmas bevételkiesést okoz az államnak, azt azonban szerintük is csak kevesen látják át, hogy az államnak történő károkozás végül a társadalom egészén csapódik le azon keresztül, hogy az állam kevesebb bevételből kevesebb feladatot tud majd rendesen ellátni.

„Az állam, az egy távoli valami, csak annyit látok belőle, hogy az általam befizetett adóból stadiont kap a debreceni focicsapat. Hát én életemben nem voltam Debrecenben, de ezért fizessek több adót, amikor épphogy megélek?” – mondta dühösen a fentebb már idézett agrárvállalkozó.

Ha már a politikusok igyekeznek…

Azért ha egyszerűbb bevallani az adót, könnyebben be is fizetik. „Most a KIVA-t nyomjuk, de a KATA-ba akarunk átmenni." - mondja egy cégvezető. Szerinte, ha már a politikusok igyekeznek könnyített adónemekkel segíteni a vállalkozókat, ők is tartoznak annyival, hogy legalább megpróbálnak fehéren működni.

A fővárosi vállalkozó azonban arra is kitért, hogy lehet bármennyi könnyített adónem, ha „a vállalkozók úgy félnek a könyveléstől, mint a tűztől”, ha nem látják át a rendszert. Szerinte ez az egyik legnagyobb probléma ma Magyarországon. „Volt, hogy adót csaltunk fél évig, és még csak nem is tudtam róla!” – meséli. „Kicsi cég voltunk, én magam igyekeztem csinálni mindent, a bevallásokat egyáltalán nem láttam át, soha nem tanultam ilyesmit, aztán eltelt hat hónap, és mondta egy könyvelő ismerősöm, hogy egyébként azt ugye tudom, hogy ezt az adatot két rubrikával arrébb kellett volna beírnom. Na, azóta van rendes könyvelőm, azóta nem nyúlok ezekhez az adós papírokhoz.”