Venni kell-e az európai bankok részvényeit?

Az európai bankok értékeltsége a nyolcvanas évek eleje óta nem látott mélységekben vannak, ami alapján igen vonzónak tűnnek a BNP Paribas részvénystratégája szerint. Habár nem minden bank lehet jó célpont, hiszen például Olaszországban, vagy Spanyolországban továbbra is komoly teher a rossz hitelek magas aránya. Azonban azok a hitelintézetek, akik már magasabb céltartalék előtti profittal rendelkeznek jó befektetések is lehetnek, mint például a brit bankok. A magas munkanélküliség és a lassú gazdaság viszont továbbra is magas kockázatot jelentenek.

Az európai bankok igencsak megszenvedték az uniós periféria országok adósságválságát is, habár már a 2008-as pénzügyi krízist követően is hatalmasat esett az árfolyamuk. Most érkezhetett el az az idő amikor már megérheti vásárolni a pénzintézetek papírjaiból, legalábbis a BNP Paribas stratégája, Daniel Hemmant szerint. Az európai bankok 0,8-es P/BV rátával forognak jelenleg, amire legutóbb a nyolcvanas években volt példa. Habár a bankpapírok nagyot emelkedtek 2012 közepe óta, még mindig messze vannak például a 2010-es szintjeiktől.

Az EURO STOXX 600 bankszektor index értéke (pontban)

Habár még továbbra is komoly kockázatokkal néznek szembe a cégek, azok a hitelintézetek, amelyek viszonylag magas céltartalék-képzés előtti profittal rendelkeznek már vonzóak lehetnek. Hiszen van miből leírni a rossz hitelek esetleges veszteségeit, nyilatkozta Hemmant a CNBC-nek. Különösen a brit, és a legnagyobb spanyol bankok lehetnek érdekesek, ugyanis velük kapcsolatban már látszik a konszolidáció eredménye, vélekedett a BNP Paribas elemzője. Ugyanakkor ahol továbbra is kicsi a nyereség és sok a nem-teljesítő hitel, még sokáig keserves évekre lehet számítani. Ilyenek lehetnek a kisebb spanyol, és az olasz bankok.

Hemmant véleménye azért meglepő, mert szerdán az EKB is arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna gyatra gazdasági teljesítménye igencsak megnehezíti a hitelesek helyzetét. Csak fokozza a problémákat, hogy pénteken rekordszintre, 12,2 százalékra nőtt munkanélküliségi ráta az eurózónában. Ha pedig az embereknek nincs munkája, kérdés miből tudnák visszafizetni kölcsönüket.

Mivel pedig az emberek nagy része még törleszteni sem tud, így a lakossági hitelezés beindulására is várni kell még. Ha viszont nincs hitelezés, a gazdaság sem igazán tud bepörögni. Talán az lehetne a megoldás, ha az EKB is az amerikai és a japán jegybanki példát követné és nyomtatna egy kis pénzt, hátha beindulna a gazdaság. Erre azonban továbbra sem mutatkozik sok esély, mivel Németország hajthatatlannak tűnik az infláció kisebb elengedésében.

A Standard Chartered Bank elemzője, Rob Aspin sem annyira derűlátó, mint kollégája. Ő úgy nyilatkozott a CNBC-nek, hogy a relatíve olcsó értékeltség még nem szükségszerűen jelent jó befektetési lehetőséget. A bankoknak még mindig igen jelentős a rossz minőségű eszközállománya, ami óvatosságra ad okot Aspin szerint.