Hatalmas pénzek mozdulnak Magyarországon

A visszafogott növekedési kilátások miatt a nemzetközi szinten évek óta tapasztalt alacsony kamatkörnyezet folytatódására lehet számítani továbbra is. Eközben a kedvező inflációs várakozások és a még mindig gyenge gazdasági kilátások miatt hazai szinten is a történelmi mélypontra süllyedt alapkamat további csökkenése várható. Mindez nemzetközi és hazai szinten is az alternatív befektetési formák irányába mozdítja a befektetőket, ami átrendeződést eredményez a befektetési piacon - hangzott el a K&H Alapkezelő sajtóbeszélgetésén.

Működésben a "pénzpumpa"

A világ nagy gazdaságainak növekedési kilátásai romlottak tavaly, ami csak év elején kezdett el stabilizálódni - mondták el a K&H Alapkezelő szakemberei mai sajtóbeszélgetésükön. Az eurózónában recessziót várnak idén, míg pozitívum, hogy az Egyesült Államokban a költségvetési kiigazítások nem terhelik a gazdaságot a várakozásoknál jobban, ami az USA gazdaságának erős dinamikájának köszönhető - véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A három nagy jegybank (Fed, EKB, Bank of Japan) aktív eszközvásárlási programjai rendkívüli mértékben befolyásolja a piacokat. Erre kiváló példa a múlt héten történt események, amikor a Fed "megrebegtette" a QE3 méretének csökkentését, amire eséssel reagáltak a tőzsdei indexek.

Az alapkezelők úgy vélik, a piacok minden eddiginél jobban támaszkodnak a nagy jegybankok gazdaságélénkítő beavatkozásaira. A még mindig visszafogott növekedési kilátások miatt a nagy jegybankok pedig tovább folytathatják a gazdaság élénkítését célzó programjaikat. Így a nemzetközi szinten évek óta tapasztalt alacsony kamatkörnyezet folytatódására még hosszú távon számítani lehet.

Emiatt az EKB kamatcsökkentése is folytatódhat Horváth szerint, és a negatív betéti kamat sincs kizárva az eurózónában. A japán jegybank a Fednél is aktívabb pénznyomtatásba kezdett, többek között megduplázta a pénzmennyiséget, a kötvényvásárlások összegét, és a vásárolt kötvények futamidejét annak érdekében, hogy két éven belül elérjék a 2 százalékos inflációs célt, és kirángassák a deflációtól szenvedő gazdaságot a gödörből.

Idén a gazdasági fundamentumok nem javulnak, a gazdasági növekedés nem túl meggyőző, ennek ellenére a tőzsdék rendkívül jól teljesítenek. "Ezt azt mutatja, hogy a piacok elhiszik, hogy a jegybankok tudják menedzselni a gazdasági ciklusokat" -mondta el Horváth István.

Vonzóak a tőzsdék, jó a hangulat

P/E alapon az európai és amerikai tőzsdék értékeltsége elmarad az átlagtól rövid távon, és a részvények által nyújtott osztalékhozam is kecsegtető. Az utóbbi néhány évben ugyanis az figyelhető meg, hogy a részvények osztalékhozama újra meghaladja a biztonságosnak tekintett rövidtávú állampapírhozamokat. A piaci hangulatot mérő különböző indexek optimizmusra utalnak, a tőzsdei félelmet mérő VIX mutató alacsony értéke is mérsékeltebb kockázatot áraz.

Itthon 0 százalékos GDP-növekedést várnak a K&H alapkezelői, de rendkívül fontos figyelni a legnagyobb exportcélországnak számító Németország gazdasági kilátásait, melyek befolyásolhatják a hazai növekedést is. A háztartások zöme inkább a tartozásainak leépítését folytathatja, ami miatt nem várható, hogy a fogyasztás rángassa ki Magyarországot a recesszióból. Emiatt folytatódhat a hazai kamatcsökkentés is, és ezzel párhuzamosan az állampapír hozamok is lejjebb kerülnek majd a szakemberek szerint.

Horváth István szerint van esély arra, hogy nyáron szünet következhet a kamatcsökkentési folyamatban, addig viszont folyamatos kamatcsökkenésre lehet számítani. A határ a 4 százalékos alapkamat lehet, ami után rövidtávon nem várható további kamatvágás. A bruttó államadóssággal kapcsolatban kiemelte, annak mértéke nem igazán tudott csökkenni.

Az újságírók kérdésére válaszolva Horváth István elmondta, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés jót tehet a hazai piacnak, de az lesz a mérvadó, hogy az elmúlt hónapokban a kormány részéről tanúsított költségvetési fegyelem fennmarad-e, a befektetők ugyanis ezt figyelik hosszú távon. Brüsszel a fiskális kérdésekben engedékenyebbnek mutatkozik, ami miatt nagy esély van Magyarország számára az EDP alóli kikerülésre.

Népszerűek a pénzpiaci és kötvényalapok

A csökkenő kamatkörnyezetre reagálva a hazai befektetők nyitottabbá váltak az alternatív megoldások iránt. Ennek köszönhetően a magyar befektetési alapkezelő piac idén 800 milliárd forinttal tudott növekedni, ami igen jelentős mértékűnek számít. A pénzpiaci alapokba áramlott a legtöbb pénz az elmúlt évekhez hasonlóan, de a kötvényalapok (250 milliárd forintos állománynövekedés) és az egyéb alapok (58 milliárd forintos állománynövekedés) is nagyobb tőkebeáramlással szembesültek -mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

A K&H-nál szintén a pénzpiaci alapok, kötvényalapok és egyéb alapok iránt nőtt meg az érdeklődés. A kötvényalapok kifejezetten jó választás volt a csökkenő kamatkörnyezet miatt, mivel az a kötvények árfolyamának emelkedésével járt együtt, átlagosnál nagyobb hozamot biztosítva a befektetőknek. A jövőben viszont nem valószínűsíthetőek ekkora mértékű hozamok, mivel a kamatok sokáig nem tudnak már csökkeni -mondta el Zobor Zsuzsanna. A pénzpiaci alapok kamatai és a betéti kamatok általában együtt csökkennek, ezért az egyikből a másikba való átcsoportosítás nem szerencsés.

A vegyes és abszolút hozamú (egyéb) alapok iránti nagy érdeklődés újdonságnak számít. Az utóbbi a harmadik legnépszerűbb befektetési alap-családdá lépett elő. A K&H-nál 58 milliárd forinttal növekedtek a vegyes alapok, míg az abszolút hozamúaknál 150 milliárd forintos beáramlás volt megfigyelhető.

"Várakozásunk szerint a fenti tendenciák további erősödésére lehet számítani, amit az is alátámaszt, hogy a befektetők körében végzett felmérésünk szerint a hazai befektetők legnagyobb arányban vegyes és egyéb befektetési alapokkal kívánják bővíteni portfóliójukat" -mondta el a befektetési szakember. A K&H legutóbbi felmérése szerint ugyanis az ügyfeleik nagy része (40%) a védett és vegyes alapokban meglévő részesedésüket növelnék.

Új szabályozások fognak megjelenni hazánkban, a szabályozási környezet változásával pedig magatartásváltozással fognak járni a fogyasztók és alapkezelők felől is. 8-9 féle nemzetközi direktíva szabályozás hatása érhet el Magyarországra a következő években. A nemzetközi szabályokat pedig ki kell egészíteni a jogalkotóknak hazai szabályokkal is. A megtakarítók emiatt számíthatnak arra, hogy a szabályok változása által az alapkezelők rá lesznek kényszerítve precízebb tájékoztatásra. "A K&H számára ez szintén nagy kihívás lesz" - véli Zobor Zsuzsanna.