Hogyan járhat Orbán Viktor a cégek kedvében?

2013.05.23. 13:56

Brüsszeli bejelentése alapján Orbán Viktor újabb csatába indult az energiaszolgáltatókkal és kereskedőkkel szemben. Az ígért céges rezsicsökkentésre van technikai lehetőség, igaz már meglévő szerződéseket is át kell majd írni.

A kormány a vállalatok által használt energia árát is állami eszközökkel fogja csökkenteni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben. Ha ez valóban bekövetkezik, az azt jelenti, hogy a szolgáltatók az eddiginél is nagyobbat buknak a lakossági rezsicsökkentésen, nem lesz ugyanis miből kompenzálniuk az ott keletkező veszteséget.

Az idén január 1-jétől érvényes rezsicsökkentést az áram esetében úgy vezette be a kormány, hogy az egyetemes szolgáltatás díját (ez a lakossági piac) hatóságilag mérsékelte. A vállalatok többsége azonban e szolgáltatási körön kívül, a piacon veszi az áramot. Annak árát tehát a kormány - hacsak nem szünteti meg a liberalizált piacot - nem tudja befolyásolni.

Hálózati díj, kát

Változtathat viszont a piacon vásárolt áram hálózatüzemeltetési díjain, ez ugyanis hatósági jogkör - mondta az [origo]-nak Drucker György, az Energainfo.hu elemzője. Éppen ezek a díjtételek voltak azok, amelyek megemelésével az előző csökkentés idején részben kompenzálta a kormány az energiaszolgáltatókat a lakossági szolgáltatáson elszenvedett veszteségért.

A másik lehetőség, hogy a kát (a kapcsolt energia kötelező átvételéből adódó költség) vállalkozásokra rakódó terhét csökkenti valamiféleképpen a kormány - akár úgy, hogy ezt is egyszerűen ráterheli a szolgáltatókra.

Meglévő szerződéseket kéne módosítani

"Ebben az országban már bármit el tudok képzelni, de nem akarok tippeket adni a kormánynak" - reagált a kormányfő tegnapi bejelentésére az egyik magyarországi áramkereskedő cég vezetője.

Kérdésünkre azonban ő is azt mondta, hogy van a teljes liberalizált árampiacot megszünteti a kormány, vagy a hálózati díjakon, a kát-rendszeren keresztül van lehetősége befolyásolni a cégek által fizetett árat.

Az energiapiaci kereskedő ugyanakkor hozzátette, nem érti, hogy miért akar árcsökkenést kierőszakolni a kormány, hiszen a piaci árak amúgy is lefelé mennek. "Vannak olyan szerződéseim, amelyek 2014-re, akár 2015-re szólnak. Azokat hogyan írom majd át?" - fakadt ki a szakember.

Miért éri meg a kormánynak?

A kormánynak két szempontból érheti meg egy újabb fronton konfrontációt vállalni az energiaszektorral.

A cégek terheinek csökkentése hozzájárul a gazdasági növekedés beindításához. Varga Mihály miniszter a kinevezésekor ezt nevezte meg fő feladatának, és Matolcsy György is ennek érdekében indított programot a Magyar Nemzeti Bankban.

Kommunikációs szempontból is előnyös lehet az új akció. A rezsicsökkentéssel szemben eddig a legkönnyebben felhozható érv, hogy annak árát a cégek fizetik meg. Most ezt megszüntetnék. Másrészt a rezsicsökkentési folyamat a jövő évi választásokra készülő kormánypártok legütősebb kártyája, így annak kiterjesztése, napirenden tartása hasznos számukra.

Az EU írta elő a szabadáras piacot

Az energiapiac liberalizációját az Európai Unió írja elő Magyarország számára. 2003 elején a nagyfogyasztók, 2004-ben pedig a nem lakossági fogyasztók léptek ki a hatóságilag szabályozott energiaárak világából a szabadpiacra.

2007-ben a közüzemi szolgáltatás is megszűnt, 2008-tól az úgynevezett egyetemes szolgáltatás vette át a helyét. Ennek igénybevételére jogosult minden lakossági és kisfeszültségen vételező fogyasztó, mindenki más a liberalizált piacon jut energiához. Ezen felül az egyetemes szolgáltatás fogyasztói is köthetnek piaci szerződést a területükön illetékes szolgáltatóval.

Más kérdés, hogy ilyen szerződés kötése nem igazán érné meg az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóknak, a szabadpiaci energiaárak ugyanis magasabbak, már csak azért is, mert 2013-ban az egyetemes szolgáltatás árait központilag csökkentette a kormány, a szolgáltatók bevételkiesésének egy része pedig a szabadpiaci szegmens fogyasztóin csapódott.