Hogyan járhat Orbán Viktor a cégek kedvében?

Brüsszeli bejelentése alapján Orbán Viktor újabb csatába indult az energiaszolgáltatókkal és kereskedőkkel szemben. Az ígért céges rezsicsökkentésre van technikai lehetőség, igaz már meglévő szerződéseket is át kell majd írni.

A kormány a vállalatok által használt energia árát is állami eszközökkel fogja csökkenteni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben. Ha ez valóban bekövetkezik, az azt jelenti, hogy a szolgáltatók az eddiginél is nagyobbat buknak a lakossági rezsicsökkentésen, nem lesz ugyanis miből kompenzálniuk az ott keletkező veszteséget.

Az idén január 1-jétől érvényes rezsicsökkentést az áram esetében úgy vezette be a kormány, hogy az egyetemes szolgáltatás díját (ez a lakossági piac) hatóságilag mérsékelte. A vállalatok többsége azonban e szolgáltatási körön kívül, a piacon veszi az áramot. Annak árát tehát a kormány - hacsak nem szünteti meg a liberalizált piacot - nem tudja befolyásolni.

Hálózati díj, kát

Változtathat viszont a piacon vásárolt áram hálózatüzemeltetési díjain, ez ugyanis hatósági jogkör - mondta az [origo]-nak Drucker György, az Energainfo.hu elemzője. Éppen ezek a díjtételek voltak azok, amelyek megemelésével az előző csökkentés idején részben kompenzálta a kormány az energiaszolgáltatókat a lakossági szolgáltatáson elszenvedett veszteségért.

A másik lehetőség, hogy a kát (a kapcsolt energia kötelező átvételéből adódó költség) vállalkozásokra rakódó terhét csökkenti valamiféleképpen a kormány - akár úgy, hogy ezt is egyszerűen ráterheli a szolgáltatókra.

Meglévő szerződéseket kéne módosítani

"Ebben az országban már bármit el tudok képzelni, de nem akarok tippeket adni a kormánynak" - reagált a kormányfő tegnapi bejelentésére az egyik magyarországi áramkereskedő cég vezetője.

Kérdésünkre azonban ő is azt mondta, hogy van a teljes liberalizált árampiacot megszünteti a kormány, vagy a hálózati díjakon, a kát-rendszeren keresztül van lehetősége befolyásolni a cégek által fizetett árat.

Az energiapiaci kereskedő ugyanakkor hozzátette, nem érti, hogy miért akar árcsökkenést kierőszakolni a kormány, hiszen a piaci árak amúgy is lefelé mennek. "Vannak olyan szerződéseim, amelyek 2014-re, akár 2015-re szólnak. Azokat hogyan írom majd át?" - fakadt ki a szakember.

Miért éri meg a kormánynak?

A kormánynak két szempontból érheti meg egy újabb fronton konfrontációt vállalni az energiaszektorral.

A cégek terheinek csökkentése hozzájárul a gazdasági növekedés beindításához. Varga Mihály miniszter a kinevezésekor ezt nevezte meg fő feladatának, és Matolcsy György is ennek érdekében indított programot a Magyar Nemzeti Bankban.

Kommunikációs szempontból is előnyös lehet az új akció. A rezsicsökkentéssel szemben eddig a legkönnyebben felhozható érv, hogy annak árát a cégek fizetik meg. Most ezt megszüntetnék. Másrészt a rezsicsökkentési folyamat a jövő évi választásokra készülő kormánypártok legütősebb kártyája, így annak kiterjesztése, napirenden tartása hasznos számukra.

Az EU írta elő a szabadáras piacot

Az energiapiac liberalizációját az Európai Unió írja elő Magyarország számára. 2003 elején a nagyfogyasztók, 2004-ben pedig a nem lakossági fogyasztók léptek ki a hatóságilag szabályozott energiaárak világából a szabadpiacra.

2007-ben a közüzemi szolgáltatás is megszűnt, 2008-tól az úgynevezett egyetemes szolgáltatás vette át a helyét. Ennek igénybevételére jogosult minden lakossági és kisfeszültségen vételező fogyasztó, mindenki más a liberalizált piacon jut energiához. Ezen felül az egyetemes szolgáltatás fogyasztói is köthetnek piaci szerződést a területükön illetékes szolgáltatóval.

Más kérdés, hogy ilyen szerződés kötése nem igazán érné meg az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóknak, a szabadpiaci energiaárak ugyanis magasabbak, már csak azért is, mert 2013-ban az egyetemes szolgáltatás árait központilag csökkentette a kormány, a szolgáltatók bevételkiesésének egy része pedig a szabadpiaci szegmens fogyasztóin csapódott.