Újabb kérdőjelek a gigantikus olajprojekt körül

Eredetileg májusig kellett volna döntenie Kazahsztánnak, hogy megvásárolja-e az amerikai ConocoPhillipstól a Kashagan olajmezőben lévő részesedését, melyért egyébként kínai és indiai olajcégek is ácsingóznak. A világ egyik legnagyobb tengeri olajmezője a legutóbbi tervek szerint idén kezdheti meg a kitermelést, de már többször csúszott a projekt, így nagy a bizonytalanság.

Július elejéig dönti el Kazahsztán, hogy megvásárolja-e az amerikai ConocoPhillipstől a Kashagan olajmezőben lévő 8,4 százalékos részesedést, vagy sem. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy a döntésre ebben a hónapban sor kerülhet.

Az olaj- és gázipari miniszter, Sauat Mynbayev a Reutersnek még az előző hónapban azt nyilatkozta, hogy kínai és indiai olajcégek érdeklődnek a projekt iránt és akár ők is beszállhatnak a régóta húzódó üzletbe.

A ConocoPhillips már korábban bejelentette, hogy számos eszközét el akarja adni azért, hogy az adósságát csökkentse és növelni tudja az amerikai piacon a palaolaj és a palagáz kitermelését. A társaság megnyilvánulása szerint az indiai Natural Gas Corp-nak tervezte eladni a Kashagan projektben lévő részt nagyjából 5 milliárd dollárért.

A Kashagan olajmező a világ egyik legnagyobb tengeri olajmezője, mely a Kaszpi-tengerben fekszik és 40 évvel ezelőtt fedezték fel. A számítások szerint 30 milliárd hordónyi olajat tartalmaz a mező, amiből 8-12 milliárd hordónyi hozható a felszínre.

View Larger Map

Amikor a Kashagan projekt elkezdődött, akkor még attól tartottak leginkább, hogy elfogy a kőolaj (ami a jelenlegi technológiák mellett még mindig végesnek számít), emiatt pedig komoly kutatásokba kezdtek a cégek. Attól függetlenül, hogy több mint 10 éve vágott bele a projektbe az olasz Eni, az amerikai Exxon Mobil, a francia Total, a kazah KazMunaiGas, a norvég Statoil, a brit BP, a brit-holland Royal Dutch Shell és a brit BG Group továbbra is komoly potenciállal rendelkezik a terület. Igaz a konzorciumból nagyon sokan távoztak a megugró költségek és a folyamatos csúszás miatt, de még néhányan kitartanak a befektetés mellett, hiszen a beruházás első fázisa után napi 370 ezer hordónyi olajat lehet a felszínre hozni majd naponta. Összehasonlításképpen a Mol első negyedéves napi kitermelése 109,9 ezer hordó kőolajegyenértékes volt.

ConocoPhillips napi grafikon (NYSE)