Éledező növekedés, hatalmas államadósság

Egy év senyvedés után kijöttünk a recesszióból, az árak alig emelkednek - az államadósság viszont újra az egekben. Ez a kettőség jellemezte a hetet a gazdasági hírekben. Újabb pengeváltás volt Orbán Viktor és Angela Merkel között, a budapesti tömegközlekedési vállalat pedig túlélő üzemmódra kapcsolt. Aki részvényt akar venni, kedd reggel tegye meg. Ez történt a gazdaságban a május 13-i héten.

Az előző hét végén bejelentett Varga-csomag részletei és a vártnál kissé jobb hazai növekedési adat okozta a legtöbb izgalmat a héten a gazdaságban. A politikusok láthatóan rákészültek arra a két adatra, melyet profin lehetett kommunikálni: tényleg jól hangzik a "történelmi mélyponton az infláció" és a "beindult a növekedés" szólam - utóbbi ugyanakkor erős túlzásnak tűnik.

Ami az inflációt illeti, az 1,7 százalékos adat teljesen megfelelt a várakozásoknak és beépült az árfolyamokba is, az előző, amúgy gyászos negyedévhez képest elért 0,7 százalékos növekedés azonban mindenképp kissé jobb lett az elemzők prognózisánál. Ezzel technikailag kijött az ország a recesszióból annak ellenére, hogy év/év alapon még 0,3 százalékos a mínusz. A mostani gyorsbecslés után részletes és végleges adatokat majd csak júniusban közöl a Központi Statisztikai Hivatal, addig a kormánypárti politikusok ünnepelhetik a növekedési fordulatot, az ellenzékiek pedig mondogathatják, hogy semmiféle következtetést nem szabad levonni egy adatból.

Az elemzők között mindenesetre már akadtak, akik kissé felfelé módosították éves növekedési várakozásaikat, mindenképp nőtt egy picit az esélye, hogy az idei évben nulla felett teljesít a magyar gazdaság.

Az államadósság nőtt, a minisztériumok leleményesek voltak

Az államadósság mindenesetre a gyengülő forint és az év eleji nagy devizakötvény-kibocsátás miatt elszállt, erre azonban számítottak a szakértők.

A Varga-csomag bejelentése utáni munkanapon már jött is a következő aprócska megszorítási ötlet: szerény 60 milliárdnyi bevételt vár a kormány a termékdíjak emeléséből. Közben a Varga-csomag részleteit is kibontotta a sajtó, már tudni lehet, hogy melyik minisztériumok ússzák meg viszonylag jól a már-már szokásosnak nevezhető zárolásokat és kik fáznak rá leginkább. Az [origo] cikkéből az is kiderül, hogy a minisztériumok nagyon taktikusan már az év elején szándékosan kiköltekeznek, hogy mire jön a következő zárolási hullám, már ne legyen mit visszatartani. Ebből aztán egy elég kapkodón működő rendszer születik.

Orbán szólt, Merkel visszaszólt

A miniszterelnök a héten sem mulasztotta el, hogy beszóljon Brüsszelnek, sokadszor is azt állítva, hogy a megszorításokat az unió követeli. Angela Merkel német kancellár is üzent Orbán Viktornak, szerinte nem szabad uniós kizárással fenyegetőzni, a közösségen belül kell jó útra téríteni Magyarországot. A korán kezdődött választási kampány részeként nem csak az ezer éve elcsépelt libázás erősödött fel kormányoldalról, a miniszterelnök ezúttal a háziorvosoknak és a tanároknak ígért béremelést.

A jegybank növekedésélénkítő hitelprogramjáról a beígért menetrend ellenére nem került napvilágra új információ, Matolcsy György MNB-elnök miskolci fellépese alig volt hírértékű. A várható további kamatcsökkentéseket illetően az Equilor brókercég is egyetért Matolcsyval, az elemzők szerint azonban annyira nem jó a helyzet, hogy a jövő év előtt kikerülhessünk a hitelminősítőknél a bóvli kategóriából.

Miközben a budapesti tömegközlekedők alig várják, hogy lekerüljenek a ponyvák a megállókba telepített új, s nyilván nem olcsó elektronikus utastájékoztató berendezésekről, a hírek szerint a BKV anyagi helyzete annyira kilátástalan kezd lenni, hogy kénytelen túlélő üzemmódra átállni.

Cégfelvásárlások a láthatáron

A céges világot több nagy várható adásvétel is lázban tartja. A Spéder Zoltán nevével fémjelzett FHB Bank és Magyar Posta megveheti a Díjbeszedő Holdingot, Csányi Sándor pedig több OTP-akvizícióról beszélt, az [origo] értesülése szerint az MKB-deal már szinte biztosra vehető. A TV2 is eladó, s az egyik vevőjelölt a Fidesz gazdasági hátországának egyik legfontosabb üzletembere, Nyerges Zsolt.

A világ tőkepiacain kitartott az optimizmus a héten, enyhe emelkedés következett be a részvénypiacokon, több tőzsdén újabb történelmi csúcsokat eredményezve. Több szakértő szerint idén még az az öreg szabály sem fog érvényesülni, hogy májusban el kell adni és majd csak novemberben visszamerészkedni a piacokra, mivel a jegybankok pénzpumpája kitartóan táplálja az emelkedést. Persze egy ilyen helyzetben bármikor megeshet, hogy a pumpa teljesítményének visszafogásáról érkező hír, vagy pletyka azonnal eladásokat okoz, ez történt pénteken is.

Azt is kiszámolták, hogy nem mindegy, melyik napon veszünk részvényt, a legnagyobbat historikusan keddenként emelkedik az amerikai tőzsdék.

Ahogy arra számítani lehetett, a héten a forint is tovább izmosodott, de most fontos technikai szinthez közelít, mely kissé megakaszthatja. A hosszú hétvége hétfői napján néhány piacon lesz kereskedés, a forint is mozoghat, de egy fontos határidő is közeledik: Közép-Magyarországon még az érintettek fele nem adta be pár nappal határidő előtt az idei adóbevállását, kedden nagy sorok várhatóak a postákon.