Kacsintgat a kormány az elátkozott PPP-re

Vágólapra másolva!
Az államháztartáson kívüli forrásokra kell vadászniuk a minisztereknek az alájuk tartozó beruházásoknál. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a kormány az eddig szidott PPP konstrukciót szeretné visszahozni, a nemzetgazdasági tárca szerint azonban szó sincs a finanszírozási módszer visszatéréséről
Vágólapra másolva!

Annak érdekében, hogy az ország végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány semmitől sem retten vissza. Akár állami vagyon értékesítésére is hajlandó, sőt úgy tűnik, hogy a korábban elátkozott PPP (public-private partnership) konstrukciókra is nyitott valamilyen formában.

Az állami és a magántőke együttműködésén alapuló PPP beruházási konstrukció még az első Orbán-kormány idején jelent meg Magyarországon, majd a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok terjesztették el.

Szidták

A Fidesz még ellenzékben kezdte el - általában jogosan - szapulni a módszert, majd kormányra kerülve nekiláttak a befagyott PPP-szerződések felülvizsgálatához és felmondásához. Maga Orbán Viktor 2010-ben a következőket mondta: "Ezt a valamit, amit a magyar nyelv varázslatos módon PPP-nek nevez, mi kudarcnak ítéljük."

A baj az volt a PPP konstrukcióval, hogy a magánbefektető sokkal kisebb kockázatot futott a beruházás során, mint az állam. Ráadásul a gazdasági válság mélyülése miatt a beruházások banki finanszírozása is elakadt.

Újra itt van?

A kocka azonban fordulni látszik, idén februárban Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője már arról beszélt, hogy a Városligetben felépítendő múzeumi negyedhez EU-s forrásokon túl magántőkét is igénybe venne a kormányzat.

Az első Varga-csomagban ismertetett zárolás részeként szintén államháztartáson kívüli tőkével segítené ki magát a kormány - derült ki az intézkedések részleteit ismertető Magyar Közlönyből. "A kormány felhívja a minisztereket (...) hogy tekintsék át (...) az alájuk tartozó beruházások megvalósítása érdekében bevonható államháztartáson kívüli forrás-lehetőségeket" - áll a kormány határozatában.

Kérdés, hogy ki, mire és milyen feltételekkel volna hajlandó pénzt adni. Kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy mindez egyelőre csak lehetőség, maximum akkor kerülhet rá sor, ha Brüsszelben nem tartják majd elegendőnek a költségvetési zárolást az idei hiánycél tartásához.

Az NGM jelezte azt is, hogy a "bevonható pénzeszközök esetében a kormány nem PPP konstrukcióban gondolkodik, hanem egyéb, az eddigi tervekben nem szereplő források vizsgálatára hívja fel a minisztereket."

Ha azonban ezek az egyéb források az államháztartáson kívülről jönnének, akkor mégiscsak megvalósul a köz- és a magánszféra partnerségén alapuló projekt, azaz a PPP.