Versenytársait kebelezné be az OTP

Két magyarországi bankot is megvásárolna az OTP, a tárgyalások mindkét esetben egészen előrehaladott állapotban vannak, mondta el Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója. A két célpont egyaránt Magyarországról kivonulni szándékozó nemzetközi bankcsoport leánya.

Két bankot is vesz az OTP

Két, Magyarországot elhagyni készülő külföldi bank leánybankját vásárolná meg az OTP. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója tegnap az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy az egyik esetben írásos ajánlattételre is sor került, míg a másik esetben az utolsó fázisban tartanak a tárgyalások. A bankvezér szerint 3-4 hónapon belül lezáródhatnak a tranzakciók, bár hozzátette, hogy az OTP konzervatív árazás mellett hajtaná azt végre, így az eladók számára nem biztos, hogy az ár megfelelő lesz.

Csányi elmondása szerint támogatja a nagyobb magyar tulajdont a bankszektorban, mert ezek a cégek jobban ismerik a piaci környezetet, és nem függnek a külföldi anyabankok óvatosságától. Csányi szerint nem kizárólag a bankok tehetők felelőssé a gyenge hitelezésért, az ügyfelek, hiteligénylő vállalatok is lényegesen óvatosabbak a hitelek felvételével.

Az OTP ma reggel tette közzé gyorsjelentését, amiben erős alapfolyamatokról, de egy-két aggasztó jelről számolt be. A jelentésre eséssel reagált a részvény, a tegnapi, 2 százalék feletti emelkedést teljes egészében leradírozta. Ezzel együtt a gyorsjelentés körüli felhajtás elcsitulásával talán folytatódhat az emelkedés, amiről tegnapi elemzésünkben írtunk, bár érdemes kiemelni, hogy a legfontosabb kataliztárorok egyike a hitelportfólió romlásának megállása éppen nem tükröződik a gyorsjelentésben.

Az OTP árfolyama (Ft)

Ugyanígy fontos katalizátor lehet ugyanakkor, ha az OTP-nek sikerülne a jelenlegi, inkább jellemzően nyomottnak mondható árazású régiós bankszektorban jó áron akvirálnia újabb leányokat, akár Magyarországon, akár külföldön.

Melyik bankokról lehet szó?

Önmagában az OTP akvizíciós étvágya nem meglepő, hiszen a bank vezetői korábban is többször utaltak rá, hogy ismét célpontok után kutatnak a régióban. A magyarországi terjeszkedés - legalábbis felvásárlás útján - már érdekesebb fejlemény (bár a közgyűlésen már jelezte ennek lehetőségét is az OTP vezetése), de a magyar bankszektor helyzetét és hátterét tekintve egyáltalán nem meghökkentő a konszolidáció lehetősége. Több nagy, Magyarországon is jelenlévő bank vezetése kritizálta már az elmúlt két évben a kormány gazdaságpolitikáját, így az sem meglepő, hogy némelyek a kivonulást fontolgatják.

A külföldi tulajdonú nagybankok közül az MKB Bankról évek óta tartotta magát a pletyka, hogy "árulja" a tulajdonos, a Bayerische Landesbank, amit 2012 őszén maga az anyabank is megerősített. A bank elnöke egy interjúban jelezte, hogy 2015-ig szeretnék eladni az MKB-t, amit racionalizálás és átszervezés, költségcsökkentés előz majd meg. Pusztán ezek alapján nem elképzelhetetlen, hogy az OTP számára az MKB lehet az egyik célpont, bár Csányi Sándor nagytestvérünknek, az origo.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megerősíteni az MKB felvásárlást megelőző átvilágításáról szóló pletykákat.

2013 márciusában emellett a CIB Bank anyabankja, az Intesa Sanpaolo is meglehetősen éles hangú üzenetet küldött. A bankcsoport vezérigazgatója a negyedéves gyorsjelentés utáni tájékoztatón Magyarországot szó szerint rémálomnak nevezte. Ez korántsem annyira markáns jelzés persze, mint az MKB eladására vonatkozó szándék, de mindenesetre tanulságos, nemzetközi bankcsoportok vezetői ritkán nyilatkoznak hasonlókat pusztán indulatból.

Érdemes még megemlíteni a Commerzbank magyarországi leányát is, hiszen az anyabank nem kis slamasztikába került az elmúlt években, a jelentős veszteségek miatt látványos tőkeemelésre készül. A bank operációjának konszolidálása magában foglalhatja a magyarországi leány leépítését is. A cég részvényei 2008 vége óta 95 százalékot veszített értékéből.

Fontos megjegyezni persze, hogy az MKB-t leszámítva egyik bank esetében sem erősítették meg a magyar piac elhagyásának szándékát, így egyelőre pusztán spekulálni lehet csak ezzel kapcsolatban. Azt pedig, hogy az OTP pontosan melyik bankokkal folytat tárgyalásokat, egy további olyan tényező, amivel kapcsolatban jelenleg csak tapogatózhatunk.

Milyen áron?

Azzal valószínűleg túlságosan is előreszaladnánk, ha egy lehetséges tranzakció árazásával kapcsolatban kezdenénk becslésekbe bocsátkozni. A régiós bankszektorban uralkodó árazási szinteket mindenesetre érdemes lehet szemügyre venni. Az osztrák bankok és az OTP nagyságrendekkel alacsonyabb saját tőke arányos szorzón forognak, mint például a lengyel szektortársak, amit a kedvezőtlen szabályozói változások mellett a gyengébb növekedési kilátások, és alacsonyabb banki megtérülés magyaráznak. Az OTP ajánlata tehát egy bank megvásárlására a nyomottabb régiós árazási szintek mellett lehet elképzelhető, sőt még talán azoknál is mélyebben.

Az OTP piaci értéke ugyanis úgy 80 százaléka csak a saját tőke értékének, hogy közben a bank nyereséges működést tud felmutatni. Az országot elhagyni szándékozó bank viszont vélhetően veszteségeket termel (ezért is adná el tulajdonosa), ami még az OTP esetében tapasztalható P/BV mutatónál is alacsonyabbat tehet indokolttá. Erre utalnak egyébként Csányi Sándor szavai is, melyek szerint igen konzervatív árazás mellett tettek ajánlatot, amit nem is biztos, hogy az eladó hajlandó lesz elfogadni.