OTP: erős negyedév, aggasztó jelekkel

Egy kedvezőtlen adózási hatás miatt gyengének tűnik ugyan az OTP első negyedéves teljesítménye, az alapfolyamatok mégis kellően erős működésről árulkodnak. A banknak ráadásul sikerült az elemzői konszenzusnál erősebb számokat publikálni, így várhatóan nem a gyorsjelentés lesz az, ami megakasztja majd a részvények árfolyamának emelkedését. A hitelportfólió korábbi negyedéveknél lendületesebb romlása azonban óvatosságra intő jel lehet.

Minden fontosabb soron az elemzői várakozások felett teljesített az OTP. A bank nettó kamatbevételei csak kisebb mértékben, az adózott eredmény viszont 14 százalékkal lett magasabb a konszenzusos értéknél. A különadók torzító hatásait kiszűrő, korrekciós tételek nélküli eredmény 4,4 százalékkal lett jobb a becsléseknél.

A felszín gyenge, az alapfolyamat erős

Nem lett túl erős az OTP első negyedéve, ha abból indulunk ki, hogy a 11,2 milliárd forintos adózott eredmény 2006 eleje óta a harmadik legalacsonyabb értéknek számít. A korrekciós tételek hatásaival korrigált eredmény bár ennél szebb képet fest, az elmúlt hét évben nem volt példa ilyen alacsony első negyedéves számra.

Az első ránézésre gyenge számokat egy technikai tényező, a társasági adó emelkedése magyarázza. A kedvezőtlen hatás oka, hogy a konszolidált effektív adókulcs 15 százalékról 30 százalékra emelkedett, hiszen míg a magyar egységnél a leánybanki befektetések átértékelése a bázisban 3,8 milliárd forint megtakarítást, idén 4,2 milliárd forintos többlet-adót eredményezett. Emellett idén is az első negyedévben számolta el az OTP az egész éves különadó mértékét a tavalyihoz hasonló 29 milliárd forintos értékkel, ahogy azzal az elemzők is számoltak.

Az alapfolyamatokat ezúttal jobban tükröző adózás előtti eredmény erős teljesítményről árulkodik. 13 százalékos növekedés mutatkozik ezen a soron, melynél magasabb értékekre a válságot követően csak kétszer volt példa.

Gyorsabban romlott a hitelportfólió minősége

Kismértékben emelkedett a bázishoz képest a nettó kamatbevételek összege, a magyar egységnél tapasztalt kedvezőtlen folyamatokat az orosz és ukrán növekedés tudta ellensúlyozni. A csoportszintű nettó kamatmarzs a 6,5 százalékos magasságokban stabilizálódott.

A kockázati költségek azonban 55 milliárd forintra estek vissza, vagyis a negyedik negyedéves magas céltartalékolást követően ezúttal sokkal visszafogottabb volt a bank. 2009 eleje óta csak két esetben fordult elő a mostaninál alacsonyabb céltartalékképzés.

A portfólió romlásának üteme azonban gyorsult az elmúlt negyedévek lassuló trendjét követően (egyedül olyan kisebb egységeknél csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, mint Horvátország és Szerbia), bár a késedelmes hitelek fedezettsége még a csökkenő céltartalékolás ellenére is 80 százalék felett maradt csoportszinten.

Egyre nagyobb a hangsúly a külföldi leánybankokon

A profit egyre nagyobb részét adják a külföldi leánybankok. Az első negyedéves eredménynek 45 százalékát már külföldön termelte az OTP, melyben elsősorban az orosz és bolgár egységek profittermelése játszanak kulcsszerepet.

Magyarországon a bank az adózás előtti eredményét 26 százalékkal növelte, ami csaknem teljes egészében a kockázati költségek feleződésével magyarázható. A portfólió mérsékelt ütemben romlott tovább, így a céltartalékolás sokat csökkenhetett úgy, hogy közben a késedelmes hitelek fedezettsége nem változott érdemben (81,5 százalék). A kamateredmény viszont csökkent a hitelportfólió szűkülése, és az árfolyamgát konstrukció miatt, de a kamatmarzs elmúlt időszaki folyamatos lemorzsolódása is kitartott.

Oroszországban az eredmény jelentős mértékben csökkent, hiszen bár a fogyasztási hitelek terén továbbra is dinamikusan nő a helyi leánybank, a késedelmes hitelek aránya az egy évvel ezelőtti 12,4 százalékról 18,7 százalékra emelkedett. Emiatt a bank jelentős, a bázisidőszakinak több mint dupláját jelentő céltartalékot képzett, így a rossz hitelek fedezettsége igen magas, 96 százalékos szinten áll.

A bolgár leánybank profitja 9 százalékkal csökkent, a működési eredmény visszaesését a csökkenő kockázati költségek nem tudták ellensúlyozni. Ukrajnában viszont a tavalyi nagy veszteség után idén sikerült profitot elérni (vagyis megtartani azt az elmúlt negyedéveket követően), a fogyasztási hitelek orosz modell szerinti bővülésének látszanak már a kedvező hatásai.

Összegzés

A felszínen gyengének tűnik ugyan az OTP első negyedéves teljesítménye, az alapfolyamatok mégis kellően erős működésről árulkodnak. Az adózás előtti eredmény a válság előtti negyedéveket idéző magasságokban jár, amire az elmúlt években csak elvétve került sor. Mivel a piaci szereplők várakozásait is sikerült a banknak megvernie, úgy tűnik nem a gyorsjelentés lesz majd a gátja a részvényárfolyam további emelkedésének.

A portfólió minőségének utóbbi időszakinál lendületesebb romlása azonban némi óvatosságot indokol. A részvény piacán ugyanis jelenleg a legfontosabb befektetési sztorit a céltartalékolás visszaesésének megindulása, és az ezzel együtt járó profitnövekedés beindulása jelenti, mellyel kapcsolatban az első negyedéves folyamatok inkább negatív üzeneteket hordoztak.

Az OTP árfolyama