Varga Mihály nyer, a józan ész veszít

A magyar közigazgatás hozzászokott az évente bejelentett kormányzati zárolásokhoz, ezért a minisztériumok igyekeznek elkölteni a pénzüket, még mielőtt a menetrendszerűen megszoruló kormány befagyasztja a költésgvetési forrásokat. A kapkodás sokszor átgondolatlan döntésekhez vezet, majd jön az év végéig tartó vegetálás. Idén a megszokottnál is korábban jött a zárolás, de a részletek ismerete nélkül egyelőre teljes a tanácstalanság a tárcáknál.

"Államtitkári szinten ki volt adva az utasítás, hogy év közepéig próbáljunk kiszórni minden pénzt, hogy minél kevesebb forrás vesszen el, ha zárolás jön. Valamennyi forrásunk azért valószínűleg most is be fog ragadni, de a tavalyinál sokkal kevesebb. Fel voltunk készülve" - mesélte az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő minisztériumi főosztályvezető.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten pénteken jelentette be, hogy újra zárolnak 60 milliárd 160 millió forintnyi minisztériumi forrást, más állami szervektől pedig még ezen felül nagyjából kilencmilliárdot vesznek el. Erre azért volt szükség, mert szeretnék elérni, hogy végre megszűnjön Magyarország ellen az uniós túlzottdeficit-eljárás. A Varga-csomag részleteiről az [origo]-nak nyilatkozó kormánytisztviselők szerint a főosztályvezetők is a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban olvastak először.

A minisztériumok mellett kevesebb lett a pénze például a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak, a nukleárishulladék-tárolásáért felelős Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak, a Földalapnak és a Központi Statisztikai Hivatalnak is

A kormány döntése azonban egyelőre csak azt szabályozza, hogy melyik kormányszervnél mekkora forrást zárolnak, arról, hogy a befagyasztott összeget pontosan melyik területekről vonják el, a miniszterek döntenek május 24-ig.

A minisztériumok és legtöbb háttérintézményük éves gazdálkodását a költségvetési törvény határozza meg, ennek része, hogy egy-egy szerv mennyi pénzt kap bérekre, szakmai utakra, beruházásokra és támogatásokra. A rendelkezésre álló pénzt általában feladatokhoz rendelik, így például a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fejezetében 138,2 millió forint szerepel az Agrárkutatások támogatása című soron. Ugyanígy az Emberi Erőforrások Minisztériuma például (a fenntartási költségeken túl) 88 millió forinttal támogathatja a múzeumokat és egyéb közgyűjteményeket. A támogatásból részesülhetnek minisztériumi háttérintézmények, de akár cégek vagy civilszervezetek is.

Az [origo] kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya azt írta, hogy a kormányhatározatban szereplő összegek "nem szolgáltatásoktól kerülnek elvonásra". Arról, hogy ez pontosan mit jelent, ismételt kérdésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy elsősorban a közigazgatási szervek igazgatási költségeit szeretnék vágni úgy, hogy a közigazgatást takarékosabb működésre ösztönözzék.

Teljes tanácstalanság

Egyelőre azonban csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a minisztériumokon belül megkezdődtek az egyeztetések arról, hogy a zárolás pontosan milyen szerveket és forrásokat fog érinteni, végleges döntés csak egy-két hét múlva lesz. "Itt bent mindenki reménykedik, hogy az ő területét nem fogja érinteni az intézkedés, akik pedig támogatást várnak, félnek. Naponta több hívást kapunk olyan szervezetektől, amelyekkel éppen tárgyalunk támogatási szerződés kötéséről, hogy akkor várhatnak-e pénzt, vagy sem. Mi meg egyelőre nem tudunk semmi érdemit mondani nekik" - ecsetelte egy, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban dolgozó ügyintéző.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Varga Mihály - a VM is sokat veszít

Egy másik tárca nemzetközi ügyekkel foglalkozó dolgozója is teljes tanácstalanságról számolt be. "Hallottuk mi is, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzekből nem von el a kormány, de nem tudjuk, ez mit jelent. Ha az igazgatási költségeinkből akarnak elvonni, azzal nem mennek sokra. Az utazási költségeinket például már lehetetlen tovább vágni, azokat a külföldi utakat terveztük csak be erre az évre, amelyek tényleg létfontosságúak a külkapcsolataink fenntartásához. A pénzügyesek ettől függetlenül azt hiszik, hogy üdülni járunk minisztériumi pénzből, pedig többet szoktunk ilyenkor dolgozni, mint ha itthon lennénk."

Szórjuk a pénzt, amíg lehet!

Az egyszeri vágásoknál károsabb azonban az, hogy a magyar közigazgatás hozzászokott az év közepe táján menetrendszerűen érkező zárolásokhoz, és a költségvetésben garantált forrásokat a minisztériumok igyekeznek még az év elején elkölteni, sok esetben rosszul előkészített projekttervek támogatásával is. A nyilatkozó közigazgatási dolgozók közül többen állították, hogy a 2012-es év történéseiből okulva több szervezeti egység is azzal kezdte az idei évet, hogy költségvetési forrásainak nagy részét már az év elején kiszórta a szakmának, hogy a kötelező egyenlegjavítás idén ne érintse olyan mélyen az általuk irányított szférát, mint a tavalyi.

"Egyik oldalon van az államtitkár, aki a szakmát próbálja képviselni, így értelemszerűen az a célja, hogy szakmai intézmények minél több pénzt megkapjanak a rendelkezésre álló forrásokból. A másik oldalon van a nemzetgazdasági tárca, amely ha tehetné, semmire sem adna forrást, a kettő között pedig van a józan ész, ami a jó terveket támogatná" - mondta az [origo]-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik dolgozója. Szerinte a szakma - nemzetgazdasági tárca - józan ész háromszögben a józan észnek van a legkevesebb esélye az érvényesülésre, ahogyan ezt a tavalyi év történései is bizonyítják.

Fogná a pénzt

"2012-ben ősszel jött egy zárolás. A sorainkon százmilliós nagyságrendben maradtak források, amiket így nem tudtunk felhasználni. Az év végéig elvegetáltunk, aztán karácsony előtt pár nappal a kormány a költségvetés tartalékaiból szétdobott pár milliárdot, így nálunk is megjelent némi pénz" - nyilatkozta az [origo]-nak egy másik minisztérium kormánytisztviselője. Elmondása szerint azonban nem volt felhőtlen a szakterületen dolgozók öröme, ugyanis az addig zárolt pénzek kiszervezésére alig öt munkanapjuk maradt. "Hogy várjuk így el, hogy normális költségtervet küldjenek be hozzánk? Sehogy. Gyorsan kiválogattuk azokat, akiknek a zárolás előtt adni akartunk pénzt, aztán felhívtuk őket, hogy két órán belül legyen projektterv. Mindegy milyen, csak legyen. Így fejeztük be a tavalyi évet."

Zárolásban jók vagyunk

Már az előző kormány is többször átfazonírozta a 2009-es és a 2010-es költségvetéseket. A Bajnai-kabinet 2009-es kiigazításai például nagyon tetszettek az Európai Unió döntéshozóinak, a 2010-es kormányváltás előtt mégis szükség volt a kormányzati tartalékok befagyasztására. Az Orbán-kormány 2010 nyarán, már a hivatalba lépése után egy hónappal zárolt 40 milliárdot, 2011-ben pedig először 250 milliárdot, majd még többet. Tavaly októberben fagyasztották be a költségeket egy kormányhatározattal, az idén pedig már májusban zároltak 68,9 milliárdot, ami azért is problémás, mert most a lecsökkentett számok alapján fogják majd tervezni a 2014-es költségvetést is, így a minisztériumok nem trükközhetnek azzal sem, hogy a komolyabb kiadásaikat a jövő évre csoportosítják.