Nem kell félni a forinttól

Hacsak nem érkeznek váratlanul bántóan rossz hírek, kellemes hangulatra lehet számítani a globális piacokon az előttünk álló napokban. Mivel a héten alig publikálnak fontos makroadatokat, kitarthat az a kedvező trend, melyet a múlt héten néhány kiváló adat is megerősített. A magyarspecifikus rossz hírek is eltűnőben vannak, a hazai pénz hónapokig tartó alulteljesítése lényegében megszűnt, így a forint is tovább távolodhat a 300-as szinttől.

Amerikában a vártnál alacsonyabb munkanélküliségi ráta felfelé húzta pénteken a tőzsdéket - több mutatót is történelmi csúcsra -, ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy napokig elegendő felhajtóerőt biztosít. Az a fura helyzet állt ugyanis elő, hogy mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a foglalkoztatottsági adatok javulásától tette függővé a pénzpumpa majdani elzárását, a jó adatnak olyan olvasata is bármikor előtérbe kerülhet, hogy a Fed a vártnál korábban kezdi elzárni a pénzcsapot. Erre pedig mindenki készül, mert a mennyiségi lazítás visszafogása eladásokat hozhat a tőzsdéken. Pénteken Ben Bernanke Fed-elnök nyilatkozik, de kevés esélye van annak, hogy bármi rendkívülivel előáll.

Itthon még emészthetik a szakértők az Európai Bizottság jelentését, amelynek lényege, hogy csak új hiánycsökkentő intézkedésekkel biztosíthatja a kormány, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A pénteki piaci reakció szerint ugyanakkor túlzottan nagy jelentősége nincs annak, hogy mi lesz a brüsszeli verdikt, a kormánynak van ideje eldönteni, hogy lobbizik Brüsszelben, vagy a következő hetekben összetákol egy jól kommunikálható, kisebb fajta kiigazítást. De az is lehet, hogy egyiket se: a kikerülés már nem annyira fontos cél, mint pár hónapja, hiszen választási költségvetés készítésére, bármilyen állami pénzből történő osztogatásra a közvélemény-kutatási adatok szerint egyre kevéssé van rászorulva a kormány.

Figyeljünk a magyar iparra!

A héten megjelenő számok közül a forintra a legnagyobb hatást az ipari termelésről szóló adat gyakorolhatja. A márciusi adat kedden jön ki, s mivel ez már negyedéves "lefedettséget" jelent, az elemzők ez alapján pontosítani tudják az első három hónap GDP-növekedésére vonatkozó becsléseiket. A tavalyi év utolsó negyede botrányosan gyenge lett (-3,6 százalék az előző negyedhez képest, előre jelezve a csúnya recessziót), ennek talán felét visszahozhatta az idei év elején az ipar.

Szintén piacbefolyásoló lehet, ha kiszivárognak információk a kereskedelmi bankok és a jegybank között folyó tárgyalásokról. Az MNB három csoportra osztotta tárgyalópartnereit, hétfőn a nagybankokkal, kedden mintegy harminc takarékszövetkezettel, szerdán pedig a közepes és kicsi bankok képviselőivel ülnek tárgyalóasztalhoz. A kérdés továbbra is az, hogy ki és milyen feltételekkel fog részt venni az MNB hárompilléres növekedési hitelprogramjában, hiszen például a garanciaelemet is magában foglaló 2,5 százalékpontos marzs mellett nem igazán éri meg a kkv-k hitelezése a pénzintézetek nagy részének.

A magyar tőzsdei befektetőknek hétfőn a Magyar Telekom osztalékfizetésére érdemes figyelniük, ekkor lehet utoljára olyan papírt venni, mely még tartalmazza a 2012-es osztalékszelvényt. Szerdán már a Telekom negyedéves gyorsjelentése érkezik, s aznap a Graphisoft Park első negyedéves gazdálkodási adatai is napvilágra kerülnek.

Jegybanki meglepetések is jöhetnek

Kamatdöntés itthon a héten nem lesz, Európa is letudta a múlt héten a 25 bázispontos vágást, a brit és a lengyel jegybank azonban még okozhat meglepetést. Londonban arra számítanak, hogy a Bank of England nem nyúl a kamathoz, a lengyel jegybank azonban hiába állt le a vágási szériával márciusban, a piac néhány rossz makroadat és az európai példa alapján arra számít, hogy újra a lovak közé csapnak, és 25 bázisponttal, 3 százalékra nyesik a rátát.

A hét második felében a figyelem bizonyára London felé fordul majd, ahol a hét végén a hét legfejlettebb állam pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői tanácskoznak majd. A téma hivatalosan az adóelkerülés visszaszorítása, de nyilván szó esik a megszorítások kontra gazdasági növekedés dilemmáról is, melynél már szinte egyedül a németek tartanak ki konzekvensen a szigorú költségvetési politika elsődlegessége mellett. Lehet, hogy semmitmondó közlemények gyártásán túl semeddig sem jutnak a G7-ek, akár izgalmas előjáték lehet viszont a német és a francia pénzügyminiszter külön kis találkája, amely a hét közepén Berlinben lesz.

Az elmúlt hetekben csökkent a kötvényaukciók jelentősége, mindenhol nagymértékben estek a hozamok, a perifériaországok adósságfinanszírozásának problematikája háttérbe került. A héten mégis nagy figyelem övezi majd az olasz hozamok alakulását, mert itt lehet lemérni a piac véleményét az új pénzügyminiszter, Fabrizio Saccomanni első bejelentéseiről, intézkedéseiről.

A kevés piacmozgató esemény miatt a tőzsdéken a cégeredmények kerülnek előtérbe: érkezik többek között a Commerzbank, a Deutsche Telekom, az ArcelorMittal, a Walt Disney és a Priceline.com negyedéves beszámolója.