Kiderül, ki tartja Ausztriában a pénzét

Luxemburg 2015. január 1-jétől csatlakozik az Európai Unión belüli banki adatokra vonatkozó információcseréhez, és Ausztria is tárgyalásokat folytat a banktitok fellazításáról. A lépés sok magyar betétest is érinthet.

Werner Faymann osztrák kancellár a napokban jelentette be, hogy Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, amelyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét - a számlatulajdonos nevének közlése nélkül - átutalták az érintett országának. A változás számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Luxemburg pénzügyminisztere április elején jelentette be, hogy kész erősíteni az európai adóhatóságokkal az együttműködést annak érdekében, hogy ne adóelkerülés érdekében vigyék az országba a külföldiek a pénzüket. Nem sokkal ezután Werner Faymann osztrák kancellár is megerősítette, országa tárgyal az EU-val, mert meg kell találni a módot az adócsalás elleni gyorsabb és hatékonyabb fellépésre. Ennek eszköze lehet a más európai uniós tagállamok között meglévő adatcsere kiterjesztése Ausztriára és Luxemburgra, ami az eddig kifejezetten szigorú banktitok fellazítását jelentené, és elsősorban azokat a külföldieket - köztük magyarokat is - érintené, akik ezekben az országokban tartják a pénzüket.

"Az osztrák döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy Ausztria nem kíván az adóelkerülők segítőjeként feltűnni. Mivel a kamatjövedelmek tekintetében az összes többi EU-tagállam - ideértve Magyarországot is - teljesíti az automatikus információcserét, kifejezetten rosszat tenne Ausztria hírnevének, ha nem állna be a sorba. A nemzetközi trend ugyanis egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az adózók adatait nem lehet elrejteni más államok adóhatóságai elől" - mondta Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Adóhatósági vizsgálat és más szankciók

Az osztrák bejelentés az Ausztriában bankszámlával rendelkező magyar állampolgárokat is érzékenyen érintheti: míg korábban a magyar adóhatóság előtt ismeretlenek maradhattak az adataik - ha az osztrák bank levonta a hozamokból a 35 százalékos forrásadót - a jövőben Ausztria automatikusan fog információt küldeni személyi adataikról és bankbetéteikről a magyar államnak.

Ha a magyar adózó az osztrák bankbetétje után kapott kamatot nem vallja be Magyarországon, és nem fizeti meg utána az adót, akkor könnyen adóhatósági vizsgálat célpontjába kerülhet. Ennél is súlyosabb a helyzet, ha a magyar bankszámla-tulajdonos nem tudja bizonyítani, hogy az osztrák bankban elhelyezett pénzét milyen - adózott - forrásból szerezte, ilyen esetben ugyanis jelentős szankciókra számíthat.

"Mivel az államok költségvetési bevételei a válság hatására jelentősen lecsökkentek, az adóbevételek növelésének szándéka és így az információéhség is egyre nagyobb. Ezt tovább fokozza, hogy míg az országok korábban kizárólag az "adókikerülést", vagyis az adójogszabályok jogellenes kijátszását üldözték, most már a formailag jogszerű, de a költségvetés érdekeit sértő "agresszív adótervezés" is célkeresztbe kerül. Az adózóknak tehát nagyon körültekintőnek kell lenniük még akkor is, ha jövedelmüket akár teljesen jogszerű, de különleges struktúrákon keresztül kívánják külföldre juttatni" - mondta Békés Balázs.