Matolcsy engedett a bankoknak

Vágólapra másolva!
A monetáris tanács véglegesítette a jegybank növekedési hitelprogramját - jelentette be Matolcsy György MNB-elnök keddi sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a döntéskor figyelembe vették a globális gazdaság trendjeit, és kiderült, több ponton engedtek a bankok kéréseinek.
Vágólapra másolva!

"Az a benyomásunk alakult ki, hogy 2013-ban a globális gazdaság lassul. Az Európai Unió kifejezetten nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben van, a fejlődő gazdaságok viszonylag jól állják a válság hullámait" - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az április elején bejelentett növekedési hitelprogram részleteiről szólva elmondta, a bankok jelezték, hogy a 2 százalékos kamatmarzshoz állami garanciavállalás szükséges, így összesen 2,5 százalékos felárat hagytak jóvá. Ennél lehet kisebb a marzs - tette hozzá a jegybankelnök, de az MNB által a bankoknak nyújtott ingyenhitelre maximum ekkora kamatfelár rakódhat, ebből kell kigazdálkodni a garanciadíjat is.

"A bankok azt is kérték, hogy emeljük meg az egyedi hitellimitet, így a felső korlátot 3 milliárd forintra emeltük - mondta el Matolcsy, aki szerint ez már alkalmas lehet a középvállalatok hitelezésére is. Az eredeti koncepció szerint 3 és 400 millió forint közötti hitelek nyújtásáról volt szó.

A kéthetes kötvényről nem döntöttek

A keddi ülésen a kéthetes jegybanki kötvények állományának csökkentéséről (a növekedési program harmadik pilléréről) nem hozott döntést a tanács, de kértek egy előterjesztést az igazgatóságtól, hogy a kéthetes kötvényeket betéti formára váltsák át. "Nem fogadunk majd el összeget olyan külföldi befektetőktől, amelyek Magyarországon nem végeznek pénzügyi tevékenységet" - hangsúlyozta az elnök.

Várakozásai szerint a hitelprogram június 1-jén indulhat el, és azt várják, hogy a bankrendszer legalább kétharmad része részt vesz a hitelezésben. Amiatt egyébként nem aggódik az MNB elnöke, hogy a magyar program nyáron, a hitelek szempontjából kevésbé aktív időszakban fog futni, és ez lassítaná a programot. A jegybank által készített menetrend szerint a bankok május 8-án kapják meg a keretszerződés-tervezetet, amelyet véleményezhetnek.

A bankok május 15-én publikálják a hiteltermékeket, és ekkor kapják meg az MNB-től a végleges szerződést, amelyet 24-éig írnak alá. Ebből fog kiderülni, hogy az egyes bankok külön-külön mekkora forrást igényelnek, de csak négy nappal később derül ki az, hogy ténylegesen mennyit kapnak, amiből hitelezhetnek a vállalkozásoknak. Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy a brit jegybank meghosszabbította a hitelprogramját, amelyről a magyart is mintázták. "Egymást is megtermékenyítjük" - magyarázta Matolcsy György, hogy a brit jegybank is les el elemeket a magyar programból.

Kvótarendszer lesz

Nagy Márton ügyvezető igazgató azt mondta, aki a programban részt akar venni, az "a kkv hitelállományának minimum 5 százalékával pályázhat". Vagyis 1 forinttal, 10 forinttal nem lehet belépni a programba, hanem legalább a kkv-hitelállomány 5 százalékának megfelelő hitelnyújtást kell a program részeként vállalni. "Ezek a számok az MNB-ben is megvannak" - tette hozzá Nagy Márton.

A céghitelezési forrást "kártyaleosztásos technikával" osztják el. Ez azt jelenti, hogy kvótákat fognak megállapítani, hogy melyik bank legfeljebb mekkora forrást igényelhet. A bankok egymás elől nem szívhatják el a kvótát, így a nagyok nem tudják megfojtani a piacot - mondta Nagy Márton.

"Előnyben részesítik a kis bankokat, cél, hogy ne a jelenlegi piaci struktúrát betonozzuk be" - mondta. Az ügyfeleknek "a bankváltás megengedett, az egyik bank a másik ügyfelét elcsábíthatja, ezzel is ösztönözzük a bankokat, hogy versenyezzenek az ügyfelekért" - részletezte a programot az ügyvezető igazgató.

Mire lehet igényelni?

Balog Ádám, az MNB alelnöke azt mondta, a legnagyobb vita a kamatmarzson volt, hogy milyen arányban osszák meg a 2,5 százalékos maximális felárat. Végül amellett döntöttek, hogy a bank maga döntheti el, hogy a 2,5 százalékos plafon alatt hogyan osztja meg a költségeit.

A hitelek felhasználhatóságáról annyit mondtak a jegybanki vezetők, hogy alapvetően forgóeszköz-hitelre, uniós forrásokhoz illeszkedő hitelre és beruházásra szánják a kedvezményes kölcsönt, de azt például nem akarják korlátozni, hogy lehet-e hitelkiváltásra is használni az új forrásokat. Így akár a korábbi céges hitelek kiváltására is fel lehet majd venni az új hiteleket, ez attól is függ, hogy a bankok milyen konstrukciókat fognak majd kínálni.

A jegybank egyébként lát arra mozgásteret, hogy a forint felé tolják el az államadósságot, de mint Balog Ádám fogalmazott, ez a kérdés az ÁKK kompetenciájába tartozik.