Az osztrákoknak elegük van belőlünk

A kormány több intézkedése az osztrák üzleti köröket sérti a legjobban. Az itteni cégek osztrák tulajdonosainak fogytán a türelmük, de a nyílt konfrontációt kevesen vállalják, mert félnek a büntetéstől. Az osztrák diplomaták és a kinti cégvezetők viszont nem fogják vissza magukat.

Szokatlanul éles hangon kritizálta a napokban a magyar kormányt az osztrák külügyminisztérium államtitkára, mert szerinte Orbán Viktor miniszterelnök "a végsőkig feszíti az európai jogi kereteket, egy olyan pontig, amelyen már átlépi őket". Reinhold Lopatka azonnal Budapestre is utazott, hogy egyeztessen a vitás kérdésekről, amelyek szerinte megkeserítik az osztrák vállalkozások itteni életét. Mint a hivatalos tájékoztatásból kiderült, a tárgyalások középpontjában a bankszektor, az agrárium és a hulladékszállítási piac szereplőit ért érdeksérelem, valamint általában a jogbiztonság állt.

Osztrák diplomata ehhez hasonlót legutóbb másfél évvel ezelőtt, a bankokra - köztük a két nagy osztrák bankra (a Raiffeisenre és az Erstére) - kényszerített végtörlesztés miatt mondott. Akkor Maria Fekter pénzügyminiszter vélte úgy, hogy a még csak "tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa".

A mostani felzúdulást nem egyetlen új kormányzati elképzelés váltotta ki, a kérdés ennél összetettebb és mélyebb gyökerű. Több konfliktus is támadt az utóbbi években Magyarország és bizonyos osztrák üzleti szereplők között, így mostanra van néhány ágazat, amelyben kifejezetten nagy a kiábrándultság, de mint az egyik cég vezetője név nélkül elmondta, "nem szabad konfrontálódni, mert azonnal jön a büntetés".

Nem kivonulnak, kiszorulnak

A legtöbb konfliktussal terhelt terület ma valóban a hulladékgazdálkodás, amelyben egy idén év elején életbe lépett új törvény és a kormány rezsicsökkentése teljesen átrendezi a piacot. Azon túl, hogy januártól extra terhet (tonnánként 3000 forint hulladéklerakási járulékot) kell fizetniük a cégeknek, és a hétfői szavazás után most már biztos, hogy ugyancsak júliustól 10 százalékkal olcsóbb lesz a szemétszállítás, a kormányzati szándék szerint jövő januártól állami kontroll alá is kerülnek a társaságok, amennyiben közszolgáltatást is végeznek, vagyis a lakossági szemétszállításban is tevékenykednek.

A profit 20-30 százalékos lenyesésén felül főleg ez az utóbbi szándék fáj kifejezetten Ausztriának, mert a piacon tevékenykedő önkormányzati vállalkozások mellett a legnagyobb piaci súlyuk osztrák tulajdonban lévő magáncégeknek van Magyarországon. Négy komoly szereplője van ugyanis a hulladékgazdálkodási szektornak: az AVE, a Saubermacher, az ASA és a Remondis - csak az utóbbi német, a másik három osztrák cég.

Az új szabályozás miatt ezek a multik most csapdába kerültek: vagy hagyják, hogy a magyar állam közvetve vagy közvetlenül többségi tulajdont szerezzen a cégükben, majd ezt követően nonprofit alapon folytatják a tevékenységüket, vagy felhagynak a lakossági hulladékgazdálkodással. "Az ASA már meghozta a döntést, nem kivonulunk, hanem kiszorulunk" - fogalmazott Németh István, a társaság magyarországi vezetője, aki szerint ilyen feltételek mellett ezen a részpiacon nem tudják vállalni a működést. A részleges bezárás egyébként milliárdos veszteségekkel és azzal jár együtt, hogy körülbelül 100 embernek már fel kellett mondaniuk, miáltal húsz éven tá tartó építkezésnek és bővülésnek vetettek véget a magyar piacon.

A felhördülés a többi osztrák hulladékgazdálkodó cég tulajdonosai körében is erős lehet, erre utal, hogy az Osztrák Hulladékkezelők Szövetsége (VÖEB) nemrégiben arra kérte a bécsi kormányt, lépjen fel Brüsszelben annak érdekében, hogy "a lehető leggyorsabban" kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarországgal szemben az új hulladéktörvény miatt.

Tizenkét éve fenyegetik a gazdákat

Dühösek és elkeseredettek lehetnek az osztrák gazdák is, akik ellen rendszeresen felszólal a magyar miniszterelnök. Néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor jelentette ki egy interjúban, hogy az itteni osztrák gazdák "valószínűleg mind olyanok, akik törvényellenesen tevékenykednek" az országban, a júliustól életbe lépő új büntető törvénykönyv pedig visszamenőleg is börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik strómanok révén jutottak magyar földterülethez.

"Nagyon rosszul esik, amikor ilyeneket hallok, már nem is akarok ezekről tudni" - mondta keserűen Reinhard Weratschnig, aki az őrségi Szentgyörgyvölgyben és környékén több száz hektáron gazdálkodik. "Nem zárom ki, hogy vannak tisztességtelen emberek, minden üzletágban előfordulnak, de mi itt élünk, a második gyermekem is itt fog megszületni öt nap múlva, és miközben azt hallom, hogy csúnya külföldiek, munkát adok több embernek egy olyan faluban, ahol egyébként szinte csak a kocsma üzemel" - indokolja a magyarul kiválóan beszélő Weratschnig, miért tartja nagyon fájónak az általánosítást.

Ernst Zimmerl osztrák agrárkövet is nevetségesnek tartja Orbán Viktor azon kijelentéseit, amelyek szerint mindenki megszegi a törvényt. Szerinte a kormányfő visszatérő támadása azért is érthetetlen, mert a Magyarországon dolgozó osztrák gazdák körülbelül 200 ezer hektár földet művelnek, a rendelkezésre álló területeknek csupán 4 százalékát. Orbán Viktor azonban már sokkal kevesebb földért is odacsapott az osztrák gazdáknak, amikor az első kormányzása idején egy 2001-es kálócfai kihelyezett kormányülésen azt mondta: "Ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza."

A 2010-es kormányváltás óta ez a hangulat felerősödött, és megszaporodtak az osztrák gazdák ellen irányuló döntések. Pár héttel ezelőtt Ausztria azért fordult az Európai Bizottsághoz, mert 16 osztrák gazda korábbi földvásárlási engedélyét és földvásárlási szerződését érvénytelenítették a magyar hatóságok. Ernst Zimmerl szerint ezek a gazdák a megyei kormányhivataloktól kaptak engedélyt, és jutottak ez alapján főleg Vas, Zala és Győr-Sopron megyében földekhez, később azonban kiderült, hogy a hivataloknak erre nem volt már jogosítványuk (azt addigra már átvette a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal). Ausztria épp azért panaszkodik most Brüsszelben, mert az ő nézőpontjukból nem az osztrák gazdák, hanem a magyar hatóságok hibáztak, és intézkedésükkel megsértik a tulajdonhoz való jogot.

A protekcionista bunkósbot

Ha Magyarországról van szó, hamar dühösen kezd el beszélni Georg Pölzl az osztrák posta vezetője is - számolt be március közepén a bécsi Die Presse napilap. A cég éves beszámolójáról szóló cikk első fele csak Magyarországgal és az osztrákok itteni veszteségeivel foglalkozik. "Hihetetlen, hogy mi meg nem történik" - mondta a cégvezető. "Nemcsak bankok, gazdák és kereskedelmi láncok szenvednek Orbán Viktor protekcionista bunkósbotja alatt, hanem az osztrák posta cége, a Feibra is érzi az erős ellenszelet" - írja a lap.

Az osztrák posta stratégiája az uniós liberalizáció menetének ismerete óta egyértelmű: Kelet-Európában, azon belül a szomszédos Magyarországon és Szlovákiában feltétlenül versenybe akar szállni a helyi állami szolgáltatókkal. Magyarország meglehetősen keményen próbálja védeni a Magyar Posta állásait, ami Bécsben többször is kiverhette a biztosítékot. A magyar liberalizációs törvénytervezet első változata például olyan kemény feltételeket szabott volna, amely a piacnyitást formálissá szűkítette volna. A szabályozás végül enyhült, és az osztrákok a Feibra Kft. nevű hazai leányvállalatukkal hamarosan be is szállnak a versenybe, de csak egy keskeny részpiacon.

"Olyan szabályokat hoztak, amelyek egyértelműen előnyben részesítik az állami postát. Pont úgy, mintha Ausztriában törvényt hoznának róla, hogy csak hivatalnokok vihetik ki a leveleket" - mondta Plötzl, aki a főleg nagy hipermarketek szórólapjainak kézbesítésével foglalkozó itteni érdekeltség eddigi eredménye miatt igen csalódott. Az éves beszámoló szerint Magyarország az egyetlen hely, ahol az osztrák posta cége veszteséget könyvelt el tavaly. Plötzl ezért azt is kijelentette: "Amíg a piaci helyzet nem változik, több pénzt biztos nem viszünk Magyarországra."

Nem kiszámítható a környezet

Egy kisebb osztrák tulajdonú vállalkozás itteni vezetője azt mondta, tulajdonosaik "észrevételezték az állandóan változó jogszabályi környezetet", de kifejezetten osztrákellenes hangulatot nem éreznek. Mint mondták, őket is csak azok a negatív hatások érik, amelyek a többi céget is, például a tranzakciós adó, az iparűzési adó kedvezőtlenebb elszámolása, a kusza új szabadságolási törvény vagy a folyamatosan változó árfolyamok.

Ezt erősítette meg Mártonné Baj Mária, az 1985 óta Magyarországon lévő osztrák Leier Kft. ügyvezetője is, aki szerint jogbizonytalanságról nincs szó, de a sok új adó és az állandóan változó jogszabályok megnehezítik a működésüket. "Mire alkalmazkodunk az egyikhez, már jön egy újabb törvény, régen kiszámíthatóbb volt a környezet" - fogalmazta meg az építőipari cég vezetője, hozzátéve, hogy a környezetvédelmi hivatal ügyintézése az utóbbi fél évben sokat lassult, és ez megnehezíti az építési engedélyezési eljárást.

Az osztrák nagykövetség kereskedelmi hivatalának a vezetője arról számolt be az [origo]-nak, hogy mostanában a legtöbb panaszt a szemétszállításban érdekelt osztrák cégektől kapják, miközben azért sok olyan vállalkozás is van, amelyik továbbra is jól érzi magát Magyarországon. (Az osztrák követség szerint több mint 450 osztrák vállalkozás működik ma Magyarországon, ezek együttesen 80 ezer embernek adnak munkahelyet.)