Vágólapra másolva!
Magyarország a vállalkozás-fejlesztés terén egészen rendhagyó kísérletet folytat, a Széchenyi Tőkealap intézményével. Kik és miért kaphatnak a rendelkezésre álló 14 milliárd forintból?
Vágólapra másolva!

Nem megy jól mostanában az autószalonoknak, az újautó eladások évek óta mélyrepülésben vannak. A tiszafüredi Suzuki kereskedő is látja ezt, ám ahelyett, hogy karba tett kézzel ülve sopánkodna, új üzletág beindításával próbál lendületet adni a vállalkozásának. A város 70 kilométeres körzetében nincs mezőgazdasági gép- és munkagép szerviz, ezért belevág egy ilyen kiépítésébe.

Normálisan működő gazdasági környezetben ilyenkor egy cég hitelt vesz fel, hogy a növekedéshez szükséges beruházásokat valamiből végre tudja hajtani. Manapság azonban alig jutnak hitelhez a cégek, mert a bankok úgy látják, túl kockázatos kölcsönadni a pénzüket.

Elsőre extrém gondolatnak tűnik, hogy ennek pótlásaként egy állami cég, uniós pénzből részesedést vásároljon a cégben és így finanszírozza azt. Pedig összesen 14 milliárd forintja van a Széchenyi Tőkealapnak (SZTA) pontosan ilyen célra. Így történhetett meg, hogy 50 millió forintot fizetett az említett autókereskedő, az AutóFüred Kft. 40 százalékos részesedéséért, hogy a cég megpróbálja a környék traktortulajdonosait magához vonzani.

A kockázatot a befektető futja

Az SZTA-t ugyan kockázati tőkealapnak nevezik, de valójában nem teljesen az. Igaz, hogy kockáztat és tőkét fektet be, de a modellje nem szokásos. "A befektetési politikánk eltér a szintén uniós pénzeket kihelyező, innovatív cégekre koncentráló Jeremie alapokétól, és a magánbefektetőkétől is. Mi 2015 végéig 80-120 társaságban fogunk megjelenni, és a hagyományos iparágakban átlagosnál jobban teljesítő cégekre koncentrálunk" - mondja Csuhaj V. Imre elnök-vezérigazgató.

De ha a bankok saját pénzükből nem mernek hitelt adni, miért bátrabb a magyar állam az unió pénzével? Az SZTA célja részben pont az elapadt banki források pótlása. Tipikus eset, amikor a vállalkozónak van egy jó - nem feltétlenül világmegváltó - ötlete, de például a banki hitelhez szükséges fedezetet nem tudja, vagy nem akarja előteremteni. Már megégette magát egy devizahitellel, bizonytalan a jövőt illetően, nem mer kockázatot vállalni, nem meri feltenni a cég vagy a család vagyonát egy fejlesztésre.

Hasonló helyzetekben a bankok nem állnak szóba a társasággal, ám az SZTA-nál nem kell vagyoni fedezetet adni, így ott sokkal könnyebb az előrejutás. Vagyis a bukás kockázatát az állam átvállalja, ha a vállalkozó üzleti tervét megfelelőnek tartja. Az alapkezelő nem a potenciális nagy durranásokat, a hangos nemzetközi sikereket akarja meglovagolni, csupán arra számít, hogy 10-12 százalékos hozam fejében a cégei 4-5 év alatt fel tudnak mutatni bizonyos fejlődést.

Magyar kísérlet

Az alap nem a saját pénzével üzletel. Az SZTA az unió regionális fejlesztési forrását helyezi ki. A hét magyarországi régióban 2-2 milliárd forintot fektetnek be kis- és közepes vállalkozásokba, összesen 14 milliárdos büdzséből gazdálkodik. Kikötik, hogy a tőkebevonás utáni második év végéig legalább 25 főt foglalkoztasson a vállalat, azaz munkahelyteremtő (vagy inkább megtartó) célja is van.

Ezek a körülmények is arra utalnak, hogy a konstrukció felfogható a magyar családi vállalkozásoknak nyújtott állami áthidaló segítségként, vagy munkahelymegtartó programként is. Összességében azonban marginális hatása lehet, a foglalkoztatást néhány száz fővel bővítheti, és nagy céges sikersztorinak várhatóan nem fog megágyazni. Hasonló konstrukcióra máshol gyakorlatilag nem akad példa, a modell egy magyar kísérlet az uniós pénzek felhasználására.

A Széchenyi Tőkealap eddigi befektetései

Cég neveTevékenységAz SZTA tőkejuttatása (millió forint)AZ SZTA részesedése (%)
Autó-Füred Kft.Járműjavítás5040
Cortina Service Kft.Kulturális rendezvényszervezés5917
Crown Foods Kft.Vendéglátás4927,3
Eno-Pack Kft.Csomagolástechnika49,945
Euro-Unior Fűtéstechnika Kft.Háztartási készülékgyártás5536
Fabian Anti-Aging Clinic Kft.Szakorvosi járóbeteg ellátás12040
Gémtech Kft.Fémmegmunkálás8424
GRID CEE Zrt.Tanácsadás5226
HBF Építőipari Kft.Építőipari gyorsszolgáltatás549,5
Histopatológia Kft.Orvostechnikai eszközök4047,37
Innova-Metal Fémtechnikai Kft.Fémszerkezet-gyártás, mélyépítés3345
MATRO Kft.Fémmegmunkálás5532
Mobile Engine Kft.Informatika11625
NextArt GalériaKépzőművészek menedzselése57-
Oxygen Media GroupReklám, média110-
Pálmöb Asztalosipari Kft.Bútorgyártás5334
Trinity Consulting Zrt.Informatika57,620
Forrás: SZTA

Két zűrös ügy

Az átvállalt kockázat miatt előforduló problémákból ad ízelítőt, hogy az SZTA a 17 befektetéséből eddig két esetben komolyabb üzleti problémával találta szembe magát. Az öregedés elleni terápiákra szakosodott Fabian Clinic 120 millió forintot kapott, elindult, de hamarosan szorult helyzetbe került. A budai bevásárlóközpontban a plasztikai sebészettel is rendelkező, speciális kivitelezési technikákat is igénylő klinika építése 4-5 hónapot csúszott, ám a vállalkozónak a fix költségek jelentős részét már ezalatt is fizetnie kellett.

A hátralék ledolgozásához új forrásra lenne szükség, ám az SZTA az uniós pénzek kezelőjeként ezt teljes egészében már nem bocsáthatja rendelkezésre. A hiányzó összeg befektetőjét még keresik, a projekt sorsa ennek megtalálásán áll vagy bukik.

Problémás a HBF nevű építőipari vállalkozás is, amely 54 millió forintot kapott arra az ötletére, hogy karbantartó gyorsszolgálattal bővítse a szolgáltatási körét. Ez megy is, ám a körbetartozások miatt a cég hagyományos építőipari lába csődbe került. A hitelezők egy része a minap az SZTA irodája előtt is demonstrált, követelve a pénzét. Csuhaj V. Imre elmondása szerint a hitelezők többsége hajlik a megállapodásra, az alap - 9,5 százalékos tulajdonosként - szakmai segítséget ad, de az ügy egyelőre rendezetlen.

Benne van a bukás

Az SZTA befektetéseknél a felek egyértelműen azt tűzik ki célul, hogy az üzletrészt a tulajdonosok 4-5 éven belül visszavásárolják, és ha ezt nem tudják megtenni, az állami alap bennragadhat a cégekben.

Ezt rendszeres monitorozással és a szerződésekbe épített különféle eszközökkel próbálják elkerülni. Minden cég havi jelentési kötelezettséget vállal, az SZTA finanszírozása általában szakaszos, vagyis a pénz folyósítása mérföldkövekhez kötött, és az alap olyan együttdöntési vagy vétójogokat kér, amellyel megakadályozható például a vállalat kiürítése, vagyis az uniós pénzek elsíbolása. Ha egy cég tartósan eredménytelenül működik, akkor a szerződés szerint az SZTA-nak lehetősége van a menedzsmentjogok átvételére is.

A kockázatosnak tűnő befektetések közül a Pálmöb bútorgyár esetében - az SZTA tájékoztatása szerint - a már elnyert szálloda-beruházási munkáinak megvalósítására, alkalmazotti létszámbővítésre, valamint marketing tevékenysége erősítésére fordítja a két ütemben érkező, 53 millió forintot. Az alap arra épít, hogy a cég több mint húsz éve működik, a nehezebb piaci periódusokat eddig irányváltással hidalta át, és az utóbbi években egyre inkább a különleges, magas minőségű megrendelések irányába mozdult el.

A médiapiac sem dübörög, az SZTA azonban 110 millió forinttal mégis beszállt a győri Oxygen csoportba. Ez esetben azzal érvel az alap, hogy a cégnek az országos televíziókkal hosszú távú szerződései vannak, a felületértékesítése hatékony, és a bevételi oldal stabilan tervezhető. a befektetés több részletben hívható le, előre rögzített feltételek teljesülésekor.

Az SZTA maga sem vitatja, hogy nem bombabiztos üzletekről van szó. "Lehetnek bukások, az biztos, de ez a tőkebefektetés természete, Mindez egy kísérletnek is felfogható, nem csak kizárólag az innovatív vállalkozásoknak van szüksége tőkére. Ha összességében működőképesnek bizonyul a modell, akkor a következő támogatási ciklusban nagyobb volumenű lehet a program" - mondja Csuhaj V. Imre.