Folytatódott a kamatvágás, 4,75 százalék az alapkamat

25 bázisponttal, 4,75 százalékra vágta vissza a jegybanki alapkamatot mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. Az alapkamat ezzel soha nem látott mélységéig süllyedt. A forint percekkel a döntés nyilvánosságra hozatala előtt nagyobbat gyengült, miután a Bloomberg tévesen azt állította, hogy 1 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. A jegybank délutáni közleménye szerint a nagyon alacsony inflációval, és a mérsékeltebb gazdasági növekedési kilátásokkal indokolja a monetáris tanács a kamatvágást.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,75 százalékra vágta vissza az irányadó kamatlábat mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. Ezzel az irányadó ráta történelmi mélységéig süllyedt.

Ezzel tovább folytatódott a kamatcsökkentési periódus, mivel 2012 augusztusa óta a tanácstagok minden kamatdöntő ülésen 25 bázispontos csökkentést szavaztak meg. Ezzel pedig a kamatláb lassan eléri a Monetáris Tanács 4 külső tagja által tavaly novemberben megfogalmazott, kívánatosnak tekintett 4,5 százalékos szintet.

Gerhardt Ferenc, az MNB napokban kinevezett új alelnöke, és korábbi külsős tanácstag is a 4,5-5 százalék közötti szintet nevezte megfelelőnek április 15-i parlamenti meghallgatásán. Elmondása szerint ez az az egyensúlyi kamatláb, amely mellett az infláció még nem szalad el, és támogatólag tud hatni a gazdasági növekedésre.

A döntés részleteit a korábbi évekkel ellentétben sajtótájékoztatón nem fogja ismertetni a jegybankelnök, mivel az MNB márciusi közleménye szerint a második kamatdöntő ülését elnöklő Matolcsy György sem ma, sem a jövőben nem kíván sajtótájékoztatót tartani az ülések után. A döntés hátteréről csupán a 3 órakor nyilvánosságra kerülő közleményből és friss inflációs jelentésből tudhatunk meg pontosabb információkat.

A forint percekkel a döntés nyilvánosságra hozatala előtt nagyobbat gyengült, miután a Bloomberg tévesen azt állította, hogy 1 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Részben ennek hatására a hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama 302,8-ig is felszaladt, onnan viszont már visszaereszkedett, és 299,6-os szint alatt mozog.

EURHUF árfolyama

A mai kamatcsökkentés összhangban áll az új vezetésű MNB azon törekvésével, hogy monetáris lazítással segítse a gazdasági növekedés beindítását. Ennek érdekében az MNB hitelezésösztönző programot jelentett be április elején, melynek keretében 0 százalékos hitelekkel látnák el a kereskedelmi bankokat, hogy így segítsék a vállalatok hitelhez jutását.

Ráadásul a 39 éves mélyponton lévő infláció szintén teret enged a további kamatvágások előtt, ugyanis többek között az energiaárak csökkentése miatt 2,2 százalékra mérséklődött márciusban az árak növekedése.

Megérkezett a jegybank közleménye

Délután 3 órakor az MNB közzétette a mai kamatdöntő ülés közleményét, melyből többek között kiderült, hogy a monetáris tanács szerint a magyar gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon.

A beérkezett inflációs adatok megerősítették, hogy a nyomott keresleti környezet jelentős árleszorító hatással bír. A szabályozott árak év eleji csökkentése és a gyenge kereslet következtében az infláció a jegybanki cél alá süllyedt. Az egyes ágazatok adóterhelését növelő költségvetési intézkedések költségnövelő hatása a termelési láncon keresztül fokozatosan a teljes vállalati szektorban jelentkezhet, ami az indirekt adók hatásaitól szűrt maginfláció emelkedését eredményezheti. A Tanács megítélése szerint ugyanakkor a negatív kibocsátási rés mellett a fogyasztói árakba történő továbbhárítás lassú és csak részleges lehet. Az infláció az idei év egészében a 3 százalékos cél alatt maradhat, míg 2014-ben a célérték közelében alakulhat.

A tavaly év végi gyenge konjunkturális adatokhoz külső és belső tényezők egyaránt hozzájárultak, miközben néhány ágazat egyedi okok miatt átmenetileg csökkenő termelése mélyítette a visszaesést. A növekedés idén az exportpiacaink élénkülésével indulhat újra, ugyanakkor mind a külső, és különösen a belső keresleti tényezők csupán mérsékelt bővülést vetítenek előre. Az alacsony inflációs környezetben a lakossági reáljövedelmek ismét növekedhetnek. A válság előtt felhalmozott adósságok elhúzódó leépítése és a bizonytalan gazdasági környezet következtében azonban a háztartásokat tartósan óvatos viselkedés és magas megtakarítási ráta jellemezheti, így a fogyasztási kereslet feltehetően csak 2014-től fog erősödni.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban kedvezően alakult. A javuló nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi piaci eszközök kockázati felára is jelentősen mérséklődött. A Monetáris Tanács értékelése alapján azonban a nemzetközi közösség jelentős erőfeszítései ellenére továbbra is fennáll a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét, ami óvatos monetáris politikai lépéseket indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónapban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni. Ez alapján az inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.