Csórikanyar Pest árnyékában

Ha a tésztagyár öt kilométerrel arrébb épül, 17 millió forinttal többet kaphatott volna - csak egy példa azok közül a vállalkozások közül, amelyek hátrányba kerülnek, mert az uniós szempontból fejlett Pest megyéhez tartoznak. Nagykőrös éppen ezért megyét váltana, még akkor is, ha az erről szóló népszavazásra nem mentek el elegen.

Nagykőrös egyik kertes házas utcájában régi pékség süti fatüzelésű kemencéjében a kovászos kenyeret. Azok a helyiek, akik nem a központban lévő, havonta kétszer vetítő mozi melletti mintaboltban veszik meg az árut, itt is hozzájutnak. A pékséget a jelenlegi üzletvezető, Varga István nagyapja alapította 1929-ben, ő pedig a lányának szeretné továbbadni az örökséget.

2013-ra kérdésessé vált, hogy mire a lány sorra kerül, Pest megyében vagy Bács-Kiskun megyében lesz bejegyezve a péksége, mégpedig úgy, hogy a család nem tervezi elköltöztetni a boltot a csöndes utcából. "Nem hiszem, hogy Pest megyében van a helyünk. Mi az Alföldhöz tartozunk, ott a helyünk" - mondta Varga István.

Az első hallásra irreálisnak tűnő felvetésével nincs egyedül, a helyi vállalkozások közül többen érzik azt, hogy a 7 kilométerre lévő Pest-Bács-Kiskun megyehatár rossz oldalára kerültek. Az európai uniós támogatások szempontjából ugyanis döntő, hogy fejlett vagy fejletlen területen vannak-e. Pest megye Budapesttel együtt alkotja a közép-magyarországi régiót, ez Magyarország egyetlen fejlett régiója, a többi megye mind olyan, amely többlettámogatásra jogosult úgynevezett konvergenciarégió.

Érvénytelen, de árulkodó népszavazás

Pest megye Budapesttől távol eső települései a főváros miatt kevesebb támogatást kapnak, vagy éppen rosszabb feltétellel, pedig fejlettségük, vagy inkább elmaradottságuk miatt inkább a felzárkózó régiókba illenének. Nagykőrös volt az első olyan város, amely megelégelte a hátrányos helyzetét, a helyi városvezetés azzal akart a vállalkozóin segíteni, hogy népszavazásra bocsátotta a kérdést a kőrösiek közt: akarnak-e megyét váltani.

A városvezetés mindent bedobott, fórumot szervezett a helyi vállalkozóknak, azt ígérve, hogy a sikeres népszavazással "a nagykőrösi cégek, vállalkozások megsokszorozhatják eddigi lehetőségeiket a fejlesztések, munkahelyteremtés területén". Négy kérdést is feltettek, köztük azt is, hogy "egyetért-e ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?" - ezzel is ösztönözve a lakosokat, hogy menjenek el szavazni.

Az igyekezet hiábavalónak bizonyult, de a megyeváltás ügye még nem lefutott. Mindössze 6400-an mentek el a 19 500-ból, ez pedig azt jelentette, hogy érvénytelen lett a voksolás. Mégsem szavazott hiába 89 százalék a megyeváltásra, mert a népszavazás nem ügydöntő, hanem csak véleménynyilvánító volt. A végső szót a parlament mondja ki, a 89 százalék pedig talán elég lesz meggyőzni Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumát, hogy terjessze a képviselők elé a település ügyét.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Varga István dagasztógépet szeretne

Varga István bízik benne, hogy van még lehetőség megyét váltani, mert ha a város "Bács-Kiskun megyéhez tartozna, akkor nemcsak a vállalkozások, de egész Nagykőrös megmozdulna".

A pékség az egyike annak a háromnak, amelyik túlélte a válságot. Korábban tíz működött a városban, már csak három maradt. Vargáék szeretnének beruházni, szükségük lenne egy új dagasztógépre. Tervezték is, hogy pályáznak uniós támogatásért, de állítása szerint olyan rosszak a pályázati feltételek, hogy inkább be se adták.

18 millió mínusz 5 kilométer miatt

A rosszabb pályázati lehetőségek nem jelentik azt, hogy egyáltalán nem jut pénz a helyi vállalkozásoknak, viszont a fejlett régiók pályázóit kisebb arányú támogatás illeti meg, mint a felzárkózó régiókban lévőket. Így vannak cégek, amelyek kaptak pénzt, de jobban jártak volna pár kilométerrel odébb.

A raklapokat gyártó és forgalmazó AR-FA Pallets Kft. 10,6 millió forintot kapott korszerűsítésre, vagyis a 30,3 milliós projektjük 35 százalékát állta az EU és a magyar állam. Gagyi Ferenc ügyvezető azt mondta, ha Szabolcsban lenne az üzeme, jóval többet 40-50 százalékot is kaphatott volna. "Fejlett régiónak képzelnek el minket, pedig ez már az Alföld" - mondta.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Bács-Kiskun és Pest megye határán - milliós különbségek

Hasonló cipőben járt a három megye határán fekvő jászkarajenői Balogh Tészta, amely 41,9 millió forintot kapott a 119,6 millió forint értékű gépbeszerzésre még 2011-ben, vagyis az EU és a magyar állam 35 százalékkal segítette a céget. Az 5 kilométerrel odébb lévő, de már Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tószegen lévő Ryde Hungary Kft. ugyanezen a pályázaton 50 százalékos támogatást kapott (33,4 milliós projektre 16,7 milliót). Ha a tésztagyár 5 kilométerrel odébb épül, akkor 50 százalékra lett volna jogosult, és 17,9 millió forinttal több uniós támogatáshoz juthatott volna.

Alvóvárossá válik

Az uniós pénzek elosztása miatti hátrány az üzleti környezetet is hazavágja. Az újonnan felépülő vagy Magyarországra települő üzemek ugyanis inkább elkerülik azokat a térségeket, ahol látható, hogy hosszú távon is rosszabb feltételekkel találkozhatnak.

Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere szerint már érezhetővé vált a hátrányos környezet. A 20 kilométeren belüli Kecskemét nemcsak a beruházásokat szívja el, de 2000-3000 ember már ma is átjár a másik megyébe dolgozni. "Alvóvárossá válik Nagykőrös" - mondta.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Vevők kellenek a bolthoz

A rendszerváltásig a legnagyobb helyi gyártó a konzervgyár volt, ennek egyik részét a Bonduelle megvásárolta ugyan, de a polgármester szerint csak néhány száz embernek tudnak munkát adni, azt is főleg idényjelleggel. A Boschnak, a Samsungnak beszállító japán Shanshin 2012 februárjában jelentette be, hogy felmond a dolgozóknak, és elhagyja Magyarországot és Nagykőröst. Czira Szabolcs szerint jellemző, hogy másfél éve árulják a telephelyet mindhiába. Ha lenne uniós pénz, amelyből támogatást lehetne kapni, akkor gyorsabban elkelt volna - állítja a polgármester.

Ha vállalkozás nincs, semmi sincs

Nem mindenkinek hátrány a Pest megyei lét. Vannak Pest megyei városok, például Érd vagy Budaörs, amelyek Budapesthez való szoros kötődésüknek köszönhetően rendelkeznek elég iparűzésiadó-bevétellel, amely részben pótolja az uniós támogatásokat. Távol Budapesttől ezt már jóval nehezebb megoldani.

"Nem egy idegenforgalmi nevezetesség a város" - mondta egy középkorú nő, aki a volt ÁFÉSZ ingatlanjait próbálja hasznosítani. A városközpontban lévő egyik házukon hotel felirat látható, de vendégek helyett csak a reményüket találni benne - egy éve próbálják bérbe adni a korábban szállodaként működő épületet. Hasonló nehézséget tapasztaltak a boltjaikkal is, a nő azt mondta, a bolti bérlőik egyre nehezebben tudják fizetni a díjat. A boltoknak spórolniuk kell, de ez elbocsátással is jár, így pedig az embereknek nem lesz pénzük vásárolni. "Ahol eddig öten dolgoztak, ott most próbálják két emberrel megoldani" - festette le az ördögi kört.

Egy ingatlanos cég dolgozójánál érdeklődtünk, hogy milyenek az ingatlanárak, de azt mondta, "árakról nem beszélhetünk, mert ár csak ott van, ahol eladó és vevő is van". Az egyik felében bőrdíszműves, a másikban kismama-felszereléseket áruló bolt eladója pedig arról beszélt, hogy "leginkább a bababolt nem megy, nem vállalnak gyereket az emberek, anélkül meg nehéz eladni kisbabaruhát". Egyedül a mezőgazdasági szakbolt eladója volt némileg optimista. Azt mondta, a válság óta 50 százalékkal esett vissza a vevőforgalmuk, de egy éve "mintha kis javulás lenne".

Leszakadók Pest megyében

Nagykőrös, ha megyét váltana, vihetne magával még néhány falut és tanyát is. A "minden szállal Nagykőröshöz kötődő" Kocsér polgármestere, Bodnár András azt mondta, addig nem akartak népszavazást kiírni, amíg a város nem került át. Ha viszont menne Nagykőrös, nem sok választási lehetősége maradna Kocsérnak sem. Kis Miklós, egy másik szomszédos falu, Nyársapát polgármestere viszont azt mondta, náluk a lakosok inkább maradnának, a vállalkozások forszírozzák csak a megyeváltást. Nem véletlen, a polgármester szerint az ő falujukból még senki nem nyert uniós támogatást.

Nagykőrös volt az első település, amely megelégelte a helyzetét, de rajta kívül vannak még Pest megyei járások, amelyek Budapest élénkítő hatásából már nem részesülnek, viszont fejlett régió tagjaként rosszabbul jártak. A Nagykőröst is magába foglaló ceglédin kívül ilyen a nagykátai, az aszódi és a szobi kistérség is.

Forrás: [origo]

A leszakadó kistérségek (sötétebb színnel)

Cikkünk megjelenése után érkezett meg az NFÜ válasza a témában feltett kérdéseinkről. Ebből kiderült, hogy április 29-ig 902,8 milliárd forintot fizettek ki a közép-magyarországi régióban, ebből viszont 709 milliárdot Budapesten, és csak 193,8 milliárdot Pest megyében. A jövő sem rózsás, az uniós rendelettervezetek szerint jóval kevesebb pénz érkezik majd a fejlettnek minősülő régióba. Az NFÜ szerint a magyar hozzájárulással is számolva 60 százalékkal csökkenhet a struktúrális alapból érkező források mennyisége.