Matolcsy elsüti a 25 milliárdos fegyvert

Vágólapra másolva!
Matolcsy György egy apró megjegyzéséből az derül ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy adminisztratív húzással átirányítja a külföldi befektetők pénzének jelentős részét. A döntés végeredménye az lesz, hogy az állam 25 milliárdot kaszál rövid időn belül. Ehhez jól jön neki az alacsony kamat és a drága euró. Miért ingatták meg a forint árfolyamát Matolcsy György szavai?
Vágólapra másolva!

Csütörtökön reggel 295 forintnál is olcsóbb volt az euró, aztán rövid időn belül 298 fölé drágult. A pénzpiacon Matolcsy György egyik bejelentésének tudják be a forint hirtelen gyengülését. Ezt támasztja alá az is, hogy a régiós devizák közül a lengyel zloty erősödött ma, a cseh korona stabil, a részvénypiacok emelkednek, vagyis a forintgyengülés mögött specifikus magyar oknak kellett meghúzódnia.

Matolcsy az MTI-nek adott interjút, amelyben megerősítette azt a szándékot, hogy a jegybank egyik eszközét, a kéthetes kötvényt átalakítanák kéthetes betétté, és megpróbálnak belőle kizárni olyan pénzpiaci szereplőket, akik nem hiteleznek Magyarországon.

Ha Matolcsy tervéből valóság lesz (aminek a Bruxinfo információi szerint uniós korlátja is lehet, mert akadályozza a tőke szabad áramlását), egy bonyolult mechanizmus miatt lényegében kamatcsökkentéssel ér majd fel a külföldi pénzügyi vállalkozások egy része számára. A forint veszíthet a vonzerejéből, és automatikusan gyengülni fog. Erre készül fel a piac most, ezért látszik egy hirtelen - az elmúlt napok erősödését megállító - forintleértékelődés. Az esést az is generálja, hogy a pontos részletek nem ismertek, a bizonytalanság pedig mindig forintgyengülésben csapódik le.

A betétnek nem örülnek a bankok

A jegybank monetáris tanácsa határozza meg az alapkamatot, amely most 5 százalék. 2006 végéig a kéthetes jegybanki betét éves kamata volt az alapkamat, ezt váltotta fel 2007 elején a kéthetes jegybanki kötvény, amelynek az éves hozama (ami betétnél kamat, az kötvénynél hozam) az alapkamat. Most Matolcsyék lényegében visszaállítanák a hét évvel ezelőtti helyzetet.

Bár ugyanannyi hasznot hoz a kéthetes kötvény és betét, mégis nagy különbség van a kettő között. Ha egy bank vagy bármely pénzügyi vállalkozás a fölös pénzéből kéthetes kötvényt vásárol, akkor a pénzét bármikor visszakaphatja. A kötvényt bármikor bárkinek eladhatja: másik banknak, pénzügyi vállalkozásnak, az is lehet, hogy még minimális veszteséget sem kell elszenvednie akkor, ha mondjuk három nappal az után, hogy megvette a jegybanktól a kötvényt, már szüksége is lenne készpénzre, ráadásul a hozam arányos részét is megkapja. Ezzel szemben, ha a kereskedelmi bank a pénzét kéthetes jegybanki betétben helyezi el, akkor muszáj kivárnia a két hét leteltét, nem juthat előbb a kamathoz. Így a kötvény likvidebb, könnyebben mobilizálható, pénzzé tehető eszköznek számít, mint a betét, ezért jobban is szeretik a kereskedelmi bankok.

A kereskedelmi bankoknak - és bármely más pénzügyi vállalkozásnak - van arra belső szabályzatuk, hogy a szabad pénzükből mennyit helyezhetnek el könnyen mobilizálható eszközökbe, és mennyit nehezebben, lassabban, nagyobb veszteséggel készpénzzé tehető dolgokba. Általában a könnyebben mobilizálható, ezért kevésbé kockázatos eszközökbe több pénz elhelyezését engedi a bankok belső szabályzata.

Kisebb nyereséget hozó befektetésekbe kényszerítik a befektetők egy részét

Az MNB-s döntés egyik következménye mindenképpen az lesz, hogy a kéthetes jegybanki kötvényben parkoló, külföldi pénzpiaci szereplőkhöz köthető pénz egy része kénytelen lesz más eszközbe áramlani, ha nem akarják rugalmatlan, adott esetben jelentős veszteséggel fenyegető eszközben tartani a pénzüket. Most a külföldi pénzpiaci szereplők durván 3-400 milliárd forintnyi pénz parkoltatnak kéthetes kötvényben, ennek a nagy része vagy egynapos jegybanki betétbe áramolhat, vagy rövid futamidejű, három hónapos magyar állampapírba megy, vagy külföldre viszik ki, bár az utóbbi eset kevésbé valószínű, mert máshol még ennyit sem fial a pénz.

Az egynapos jegybanki betétért most évi 4 százalékot fizet az MNB, vagyis 1 százalékponttal kevesebbet, mint a kéthetes kötvényért, illetve amennyit tervez fizetni a kéthetes betétért. A három hónapos magyar állampapír hozama 4,3 százalék közelében van, vagyis itt is kevesebbet kap pénzéért a külföldi pénzügyi vállalkozás, mint ma, amikor 5 százalékon ketyegő kötvényt vehet a jegybanktól. Mindkét esetben megtakarít némi pénzt a magyar állam (első esetben 1 százalékpontot évente, 300 milliárdos állománynál ez 3 milliárd forint, a második esetben pedig durván 2 milliárdot).

A kormányzat árfolyamnyereségre törekszik

A legnagyobb haszna az államnak egy másik területen van. A külföldi befektetők kéthetes jegybanki kötvényt elhagyó pénzének java része három hónapos futamidejű magyar állampapírba menekülhet (mivel ez jól fizet, és biztonságos), lesz kereslet ezek iránt a papírok iránt, és a hozamukat a mai 4,3 százalékról még tovább nyomhatják lefelé, olcsóbbá téve az állam finanszírozását.

A megugró kereslet helyet csinál a kínálatnak, az állampapírokat értékesítő Államadósság Kezelő Központ így növelheti az állampapír-eladást. Az ÁKK-hoz ezért nagyobb összegben folyhat be forint, mint a jegybanki akció nélkül. Az ÁKK ezt követően a forintot euróra váltja a jegybanknál, az így szerzett eurót pedig az állam devizában levő adósságának visszafizetésére fordítja az ÁKK.

A számviteli szabályok szerint az ÁKK és az MNB közötti tranzakciónál árfolyamnyereségre tesz szert a jegybank: a nála levő devizatartalékot - az MNB statisztikája szerint - átlagosan 270-275 forint közötti euróárfolyamon szerezte be, az ÁKK-nak azonban a mostani piaci árfolyamon, 298 forinton adja el. Eurónként így durván 25 forintnyi nyeresége keletkezik a jegybanknak. Ha 300 milliárd forintnyi, azaz 1 milliárd eurónyi külföldi vállalkozások által tartott pénzt sikerülne átcsatornázni jegybanki kötvényből magyar állampapírba, akkor az 25 milliárd forintos hasznot hajt az MNB számára (eközben az ÁKK-nak nem keletkezik vesztesége).

A jegybank 25 milliárdos nyereségéből pedig a kormány is profitál, mert az idei eredményjavulás a 2014-es költségvetési egyenlegben megjelenik a statisztikai elszámolási szabályok értelmében. A kormány korábban csaknem 100 milliárd forintos jegybanki veszteséget prognosztizált az idei évre, azaz ekkora hiányt viselne az állami költségvetés 2014-ben, ezt azonban önmagában a Matolcsy által belengetett akció 75 milliárdra szorítja le.

A deficiteljárás lezárásáért teszik

Ezen a ponton ér össze a Matolcsy-féle terv és a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által két napja említett elképzelés. Varga a konvergenciaprogram ismertetésekor jelezte, most már azzal kalkulálnak, hogy a jegybank az idén nem termel veszteséget. A 100 milliárdos, eddig várt veszteséget a legkönnyebben árfolyamnyereségekkel lehet eltüntetni, ennek az egyik lépése lehet a jegybanki kötvény betétté alakítása.

Ennél kevesebb hozadéka van a jegybank új vezetése által meghirdetett növekedési hitelprogramnak, amely számításaink szerint úgy 10 milliárddal kisebb hiányt eredményez. Sok kicsi sokra megy alapon azonban minden forintot megbecsül most a kormány, mert részben a jegybanki hiány eltüntetésére építi azt a stratégiáját, amellyel el akarja érni, hogy az Európai Unió szüntesse be Magyarország ellen a források befagyasztásával fenyegető túlzottdeficit-eljárást.