A párizsi kifog a Tescón

Ha 20 deka párizsi helyett 22-t szállít ki a Tesco, annyit is számláznak. Így jogi értelemben nem is számít webáruháznak a Tesco új online kereskedési felülete. A fogyasztóvédőknek ez nem tetszik.

Látszólag apróság, valójában komoly gondokat is okozhat a Tescónak az a megoldása, amelyet online kereskedésénél - egyébként angol mintára - alkalmaz. Az áruház a nemrég indult internetes felületén nem a megrendelés, hanem a kiszállítás időpontjában érvényes árakkal számlázza ki az árut.

Ha valaki például két liter tejet rendel, a szállítást pedig a jövő hétre kéri, akkor annyit kell kifizetnie az áru átvételekor, amennyibe a tej a jövő héten kerülni fog. Lehet, hogy kevesebbet, de lehet, hogy többet (előre fizetni a netes áruházban nem lehet, csak kiszállításkor).

A Tesco nem az áringadozás miatt alkalmazza ezt a megoldást, hiszen nem jellemező, hogy a vevők olyan távoli időpontra rendelnének élelmiszert, amely alatt az árak érdemben megváltoznának. Az ok elsősorban a súly alapján fizetett (lédig) áruk értékesítése, hiszen ha valaki 22 dekagramm párizsit, vagy 3,8 kilogramm narancsot rendel, nem biztos, hogy a kosarat összeállító alkalmazottak képesek pontosan tartani a súlyhatárokat. Ha pedig a cég 3,9 kilogramm narancsot visz ki, akkor annak az ellenértékét szeretné megkapni.

Csakhogy így még az sem biztos, hogy Magyarországon jogi értelemben webshopnak számít a Tesco áruháza. A megoldás ugyanis tudatosan eltér a 2001-es elektronikus kereskedelmi törvénytől, és vitatható, hogy ezt a cég megteheti-e.

Nem szerződnek előre

A törvény betűje szerint szerződés a vevő és az eladó között a jogszabály szerint akkor jön létre, amikor az eladó - legfeljebb 48 órán belül - visszaigazolja a megrendelést. Kivéve a Tescónál, amely ezzel a mozzanattal nem hozza létre a kontraktust. "Mivel a weboldalon csupán a termékek kiválasztása történik, a szerződéskötésre azonban csak a kiszállításkor kerül sor, kijelenthető, hogy a termékvásárlásra vonatkozóan nem elektronikusan jön létre a szerződés" - írta az [origo]-nak a Tesco.

"A weboldalon megtalálható mindazon információ, amelyek birtokában a vásárló megalapozott döntést tud hozni a termékek kiválasztását és a szolgáltatás igénybevételét illetően" - teszik ugyanakkor hozzá.

A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Egyesület (SZEK) webshopminősítő programján a Tesco áruháza valószínűleg megbukna. A hipermarketlánc tagja ugyan az egyesületnek, de az önszabályozó programot egyelőre nem végezte el. "A minősítés megszerzése minden tagnak ajánlott, a Tesco nem kérte ezt, és vélhetően nem is kaphatná meg" - mondja Kiss Ervin Egon elnök.

"Az elmúlt években éppen fogyasztóvédelmi okokból hagytak fel egyes piaci szereplők ezzel a gyakorlattal. Műszaki webáruházakra volt ez jellemző, amelyek külföldről rendeltek, és nem volt raktárkészletük, nem lenne ideális, ha ez a módszer visszatérne" - mondja Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó cég ügyvezetője, a SZEK fogyasztóvédelmi tanácsadója.

Visszaküldhetjük a reggelit

A Tesco esetében a felhasználó az ajtóban dönthet úgy, hogy a kiszállított termékeket - vagy egy részüket - nem veszi át, ami azt jelenti, hogy az ajtóban történő szerződéskötést megelőzően még mindig megvan a lehetősége arra, hogy az ügyletet (vagy egy részét) visszautasítsa.

"Ha egy háztartás a másnapi élelmiszert szállíttatja ki egy este, nem fogja visszaküldeni az árut azért, mert drágább lett" - mondja azonban Siklósi Máté.

Mivel a Tesco online áruháza és a SZEK minősítő rendszere egyaránt új, és mindkettő gyerekcipőben jár, a szervezet egyelőre kivár, hivatalos lépést még nem tett az ügyben. Amíg a vevők elégedettek, addig a problémának nincs is nagy gyakorlati jelentősége, egy peres ügy esetén azonban döntő lehet, hogy az áruház hivatalosan milyen jogi kategóriába esik, és így milyen törvényeknek kell megfelelnie.

Nem az, aminek látszik

Másrészt eleve megtévesztő lehet, hogy jogi értelemben a vásárlók csak egy webshopnak látszó felületen, de nem online boltban vásárolnak, mindez ráadásul az egyik legprofibban kialakított rendszer esetében.

"Mivel a Tesco szolgáltatása nem a klasszikus értelemben vett webshop, ezért az ezen érvre alapított észrevétel bár igaz, az a szolgáltatás jogellenességének alátámasztására nem alkalmas" - mondja erre a cég.

"A problémát például úgy lehetne orvosolni, ha kilogrammra, literre vonatkozó árat adna meg, és előre jelezné, hogy a kiszállított mennyiség a rendeléstől bizonyos százalékkal eltérhet" - mondja Siklósi Máté.

A CBA megoldotta

A CBA a "párizsi problémáját" azzal oldja meg, hogy csak előre csomagolt árut ad el online. Másrészt egy hétnél távolabbi szállítási időpontot nem vállal, így a vásárló biztosan annyiért kapja a termékeket, amennyiért azt a megrendeléskor a honlapon látta.

Fodor Attila kommunikációs igazgató azonban elmondta, hogy bizonyos termékeknél, így a tőkehúsoknál, baromfinál és a zöldség-gyümölcsnél nem egységes csomagolt termékeket forgalmaznak, ebből fakadóan pár dekagramm szórást mutathatnak az előbb felsorolt árucikkek tömegénél és ebből fakadóan értékénél is. A CBA egyébként nem tagja a SZEK-nek.