Zsákolni kell a részvényeket?

Vágólapra másolva!
A részvénypiacok további erősödésére számítanak a Credit Suisse elemzői egy márciusi anyaguk szerint, akik emiatt változatlanul a részvények felülsúlyozását ajánlják a többi befektetési eszközosztállyal szemben. A szakértők szerint többek között a Fed eszközvásárlási programja továbbra is likviditással láthatja el a piacokat, a rekordalacsony kamatlábak szintén a részvények malmára hajtja a vizet, ráadásul az utóbbi évek statisztikái is a vállalatok papírjai mellett szólnak.
Vágólapra másolva!

Folytatódhat a részvénypiaci rali a Credit Suisse elemzői szerint, akik az S&P 500 esetében év végére akár 1640 pontos értéket is el tudnak képzelni. Mivel az S&P 500 a jelenlegi, történelmi zárócsúcsnak megfelelő 1569 pontos értéke jóval elmaradt a megcélzott szintektől, a bankház szakértői továbbra is felülsúlyozásra ajánlják a részvényeket a kötvényekkel, arannyal és más befektetési eszközökkel szemben.

A szakértők úgy vélik, hogy a jegybankok eszközvásárlási programjai elegendő muníciót biztosíthatnak a vételi erő fenntartásához. Amerikában bár a makromutatók mérsékelt ütemben javulnak, ez továbbra sem elég ahhoz, hogy a Fed felhagyjon eszközvásárlási programjával., mely így továbbra is pénzbőséggel láthatja el a részvénypiacokat.

S&P 500 alakulása (pontban)

Forrás: [origo]

A Credit Suisse négy féle forgatókönyvet tud elképzelni a következő egy évre:

1 A legvalószínűbb szcenárió szerint tovább folytatódik a részvénypiacok menetelése a Fed likviditásbővítési programjai, és az amerikai gazdaság lassú javulása miatt, és ebben az esetben az S&P 500 akár 1700 pontig is emelkedhet év végére. Ehhez a forgatókönyvhöz a szakértők 65 százalékos valószínűséget társítanak.

2. Az elemzőház 10 százalékos valószínűséget párosít az USA lehetséges recesszióba zuhanásához, ami az S&P 500 indexet is az 1200 pontos szintekhez lökheti vissza. Ennek azért kevés az esélye, mert az utóbbi időben folyamatosan az USA gazdaságának lassú javulásáról árulkodó makroadatok láttak napvilágot.

A vállalati szektor az alacsony kamatlábak miatt olcsón juthat jelentős mennyiségű hitelhez, ezáltal kis túlzással "pénzbőségben fürdik". Emiatt a vállalati szektor egyre kedvezőbb helyzetbe kerül, ráadásul az amerikai hitelleépítési folyamat is jóval előrébb tart, mint Európában, vagy Ázsiában. Ráadásul a cégek járműipari parkjának rekordmagas átlagéletkora is a vállalatok malmára hajtja a vizet, mivel azokat elkerülhetetlen, hogy rövid időn belül lecseréljék, ami felpörgetheti a fogyasztást.

A fenti okok miatt pedig nem valószínű, hogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyedne.

3. A Credit Suisse szerint az eurózóna felbomlásának is van 10 százalékos esélye, ami ha megtörténik, a tőzsdéken is nagy mértékű eladásokhoz vezethet. A sikertelen olasz parlamenti választás miatt kialakult patthelyzet, és a ciprusi válság elharapódzása komoly problémákat okozhat Európa számára. Ebben az esetben az S&P 500 akár 1100 pontig is visszazuhanhat. Görögország eurózónából való kilépésének lehetősége viszont minimálisra csökkent a bank elemzői szerint.

4. A legoptimistább forgatókönyv szerint a jegybankok még agresszívabb politikát fognak folytatni, a kötvényekből egyre több tőke fog a részvénypiacokra áramlani, ami az S&P 500-at 2000 pontig is lökheti.

A Credit Suisse hét érvvel támasztja alá, miért a részvénypiaci rali folytatása tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, és miért ajánlja emiatt felülsúlyozásra a részvényeket.

1. A számok az emelkedés mellett szólnak

Az elmúlt évek statisztikái szerint a részvénypiacok január-februári jó teljesítménye kedvező hatással volt az év többi hónapjának mozgásaira is. Vagyis, ha az év első két hónapjában legalább 6 százalékos emelkedést produkált az S&P 500 részvényindex, azt további erősödés követte az év többi hónapjában is.

Idén január-februárban a Dow Jones több mint 7,2 százalékkal, az S&P 500 6,2 százalékkal, a Nasdaq pedig kissé lemaradva tőlük közel 3 százalékkal értékelődött fel tavaly év vége óta, így a számok alapján jó esély van a rali folytatódására. Ezt támasztja alá, hogy a Dow Jones azóta már 11,25 százalékos pluszban mozog 2012. december 31-i záróértékéhez képest, amivel az utóbbi 15 év legerősebb első negyedévét zárta.

Forrás: [origo]

2. A jegybankok mérlegfőösszege tovább emelkedhet

Az eszközvásárlási programok miatt a Fed mérlegfőösszege már így is soha nem látott szintre, 3 ezer milliárd dollár fölé emelkedett, azonban a Credit Suisse elemzői szerint ez a szám korántsem a plafont jelenti.

Az utóbbi hetekben egyre több jegybankár hangot adott a Fed eszközvásárlási programjának folytatásának kockázatainak, amiből sokan azt a következtést szűrték le, hogy a piacok raliját tápláló monetáris ösztönző intézkedéseknek idő előtt vége lehet.

A bankház szakértői szerint ennek ellenére nem valószínű, hogy a Fed felhagyna havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjával. Enélkül ugyanis az éves amerikai GDP-növekedés a kívánatos másfél százalékos szint alatt maradhat, és a munkanélküliségi ráta sem tudna 6,5 százalékra csökkenni.

Ezért minden jel a laza monetáris politika folytatására mutat a fejlett országokban, a magas mérlegfőösszegek ellenére is, ami továbbra is likviditással láthatja el a tőzsdéket.

Forrás: [origo]

3. Vonzó részvénypiaci hozamok

Az amerikai részvények átlagos kockázati prémiuma - az a kockázatmentes hozam feletti többlethozam, amit a magasabb kockázatért cserébe elvárunk a részvényektől - a Credit Suisse modelljei szerint 7 százalék fölötti, ami még mindig nagyon vonzó lehetőség a befektetők számára. A világban folyó hozamvadászat miatt a piaci szereplők minden olyan eszközt megvesznek, melynek reálhozama nagyobb nullánál, ami a részvénypiacok malmára hajtja a vizet.

Forrás: [origo]

Mit is jelent a részvények kockázati felára?

A részvények kockázati felára az az extra hozam, amit a befektetők a részvénypiaci befektetésektől elvárnak azért cserébe, hogy a magasabb kockázatot vállalnak, mintha például kötvényekkel tennék. Ha a részvénypiaci hozamprémiumot a részvények eredményhozamának és a tízéves kötvények reál (tehát inflációval korrigált) hozamának különbségeként számítjuk, akkor a fent látható módon alakul.

Az eredményhozam nem más, mint egy vállalattól várt egy részvényre jutó profit és a részvény árának hányadosa. Vegyük észre, hogy ez a mutató éppen a P/E ráta reciproka, azaz E/P, ami lényegesen leegyszerűsíti a helyzetünket! Így például meghatározhatjuk az S&P500 index átlagos (várt) eredményhozamát is, ezen keresztül pedig azt a kockázati felárat, amit a részvényektől elvárnak a befektetők.



4. Az infláció is segíthet

Az utóbbi években a részvénypiacok 12 hónapos előretekintő P/E rátája szoros együttmozgást mutatott az inflációs várakozásokkal. Ebben többek között az játszik szerepet, hogy az inflációs várakozások növekedésével párhuzamosan csökken az esélye a deflációs környezet kialakulásának, ami veszélyeztetné a magas államadóssággal küzdő fejlett országok adósságszintjének fenntartását. A defláció veszélyének, és annak káros hatásainak esélyének csökkenése jótékony hatással lehet a részvénypiacokra, ami az árfolyamok emelkedéséhez vezethet.

Ezen kívül a magasabb infláció arra ösztönözheti a befektetőket, hogy szabaduljanak a fix, de a magas inflációs környezetben jóval alacsonyabb reálhozamot kínáló kötvényektől. Az innen kiáramló tőke ilyenkor pedig az inflációs környezetben jól teljesítő reáleszközökbe menekül (mint például a részvények), ami felhajthatja ezeknek az eszközöknek az árfolyamát.

A jegybanki ösztönző programok éppen az infláció felpörgetését fogják eredményezni, ami a fenti okok miatt további fűtheti a részvénypiaci menetelést.

Forrás: [origo]

5. Kötvényből részvénybe

A Credit Suisse elemzői szerint az utóbbi hónapokban erőteljes tőkebeáramlás figyelhető meg a részvényalapokba az intézményi és lakossági befektetők vásárlásainak következtében. Az utóbbi fél évben 100 milliárd dollárnyi friss tőke áramlott ezekbe az alapokba, ami az utóbbi két év legnagyobb ütemű tőkebeáramlásának felel meg.

Ennek ellenére a részvények súlya az egyes portfóliókban még mindig rekord alacsony szintek közelében látható, bár a tőkebeáramlásoknak köszönhetően 2011-től folyamatos növekedés figyelhető meg az esetében, ami további bizakodásra adhat okot.

Forrás: [origo]

Ráadásul a jegybankok laza monetáris politikája - mely többek között az infláció emelkedésével jár együtt - nem a kötvényeknek kedvez. A kötvénybefektetők egyes eszközeik után rekord alacsony hozamokkal szembesülnek a 0 százalék körüli kamatlábak miatt, egyes német és amerikai kötvények tulajdonosai pedig már negatív reálkamatokat kénytelenek elszenvedni. A kilátások pedig továbbra sem kedvezőek a számukra, mivel ezek az eszközök a rekordalacsony kamatlábak miatt nem "kecsegtetnek" nagyobb felértékelődési lehetőséggel. Emiatt a kötvénypiacokról is megindulhat a tőkekiáramlás, ami a részvénypiacokon csapódhat le.

Ezen túl a vállalatok óriási méretű készpénzállománya lehetővé teszi a cégek számára, hogy egyre több sajátrészvényt vásároljanak vissza, amivel tőkét tudnak visszajuttatni a tulajdonosaik számára.

6. A GDP-növekedéssel együtt emelkedhet a nyereség

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy 0-5 százalék körüli eredménynövekedés esetén a részvények is erősödnek.

Forrás: [origo]

A bankház az S&P 500 index kosarába tartozó papírok esetében 1,9 százalékos átlagos EPS-növekedésre számít, ha az amerikai gazdaság legalább másfél százalékkal tud bővülni ebben az évben. Erre jó esély mutatkozik, mivel a negyedéves amerikai GDP-növekedésre vonatkozó elemzői várakozások ennél magasabb, 2 százalék körüli emelkedésről szólnak.

Ezzel pedig a tőzsdék számára igen kedvező helyzet áll elő: javul a gazdasági környezet, de még nem annyira, hogy az amerikai jegybank felhagyjon az igen laza monetáris politikával. A mélyben levő kötvényhozamok mellett a részvények így egyre vonzóbb lehetőséget jelentenek a befektetőknek, melyek a gazdaság lassú növekedéséből is profitálhatnak. Amíg ez a kedvező környezet nem törik meg, addig az amerikai piacok is képesek lehetnek újabb csúcsokat meglátogatni.

Forrás: [origo]

7. Folytatódik a pénzpumpa

A Credit Suisse elemzői úgy vélik, az államkötvények reálhozamának legalább mínusz másfél százalékra kéne csökkennie, hogy a GDP-arányos államadósság és a munkanélküliségi ráta a megfelelő szinteken tudjon stabilizálódni. Ezt elsősorban fiskális megszorító csomagokkal, és a laza monetáris politika folytatásával lehet elérni, ami az USA-ban, Európában és Japánban is megfigyelhető.

Rohanjunk bevásárolni?

A részvénypiacok további erősödését azonban számos kockázat veszélyeztetheti. Az amerikai gazdaság vártnál alacsonyabb, de akár magasabb növekedése is véget vethet a ralinak. A Credit Suisse számításai szerint, ha az USA GDP növekedése 2,5 százalék fölött alakul, az a Fed-et a laza monetáris politikájának a szigorítására késztetheti, amivel az eszközvásárlási programok is befejeződhetnek.

Ha viszont az éves GDP növekedés a másfél százalék alatti lesz, az a vállalatok eredményeit is ronthatja, ami negatív részvénypiaci mozgásokkal járna együtt.

Ezen túl, ha az ISM beszerzési menedzserindex értékek 50 pont alá esnek be, az szintén megakaszthatja az indexek emelkedését. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az ISM értékek és a részvénypiacok mozgása között szoros kapcsolat alakult ki, és amikor a feldolgozóipari, vagy a szolgáltató szektorbeli beszerzési menedzser index nagyobb csökkenést mutatott, az a tőzsdéken is lejtmenetekhez vezetett.

Az olasz belpolitikai feszültségről sem szabad megfeledkezni, melynek továbbterjedése az eurózónát is magával ránthatja. Ha ugyanis Olaszországban nem folytatódnak a megkezdett reformfolyamatok, az recesszióba taszíthatja az országot, mely válság esetén túl nagy ahhoz, hogy ki lehessen menteni.