Cél, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól
Orbán Viktor a Bruegel intézetben megismételte, hogy Magyarországon jóléti állam helyett munkára épülő társadalmat kell építeni. A miniszterelnök szerint Európának új gazdasági renszerre van szüksége, különben valós veszélyei lehetnek a régió lecsúszásának. Az Orbán által Európa sikertörténeteként említett Magyarországnak ki kellene kerülni az EU túlzottdeficit-eljárása alól, amihez az utóbbi évek feszes költségvetési politikájának köszönhetően már nagyon közel lehetünk.
Orbán szavai nem tartalmaztak egyelőre újdonságot, a piaci szereplők is elsősorban a Barrosoval és más európai uniós vezetőkkel való találkozók eredményeit, az azokat követő nyilatkozatokat várják. Orbán célja egyértelmű (ami a délelőtti szavaiból is kiderül), szeretné elérni, hogy az ország nyáron kikerülhessen az EU túlzottdeficit-eljárása alól, hogy ezzel elkerülhető legyen az európai uniós pénzcsapok elzárása.
Ez viszont nem ígérkezik egyszerű feladatnak, a Bizottság legutóbbi látogatását követően is felhívta a figyelmet a költségvetési hiánycél fenntarthatóságának kockázataira. Talán erre is reagálva viszont Varga Mihály tegnap egyértelművé tette: a kormány lépéseket fog tenni, ha idén 3 százalék fölé tendálna a költségvetés hiánya.
Kértünk, de az IMF nemet mondott
Orbán elmondása szerint az IMF-től rugalmas hitelkeretet kért az ország, azonban azt a Valutaalap láthatóan elutasítja. A Reuters tudósítása szerint Orbán azt mondta, hogy bár a tárgyalások még tartanak, egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy az IMF nemet mondjon a magyar kérésre. Ez persze nem is számítana újdonságnak, hiszen miközben mi rugalmas hitelkeretet szeretnénk, addig az IMF a gazdaságpolitikai kockázatokra hivatkozva ezt nem tartja elérhetőnek az ország számára.
Veszélyekről is beszélt Orbán
A miniszterelnök szrint a brit miniszterelnök terve az EU alapszerződés módosításáról a lehető legveszélyesebb szcenárió, amit el tud képzelni. A britek egyéb kérdésekben is a közösségi politikától való széthúzást erősítik, gondoljunk csak arra a tavalyi fiskális paktumra, melyet végül a britek és a csehek nem voltak hajlandóak aláírni. Nem szabad persze azt sem elfeledni, hogy kezdetben Magyarország is vonakodott aláírni a kormányközi szerződést.