A magyarok pénzét lesi az állam

Vágólapra másolva!
A kormány magas kamatokat fizet az állampapírokért, így egyre több magyar hitelez az államnak. Most azt tervezik, hogy lekötött betéteket is el lehessen helyezni az államnál. Saját cégének, a Postának így konkurenciát teremthet a kormány, és a bankoknak is újabb nehézséget okoz.
Vágólapra másolva!

Újabb front készülődik a bankok ellen. "A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen elő olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést" - többek közt ez a kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben.

A kormány arra tesz kísérletet, hogy a magyar emberek bankokba vándorló pénzének egy részét az állami rendszerbe terelje. Sokak fizetése kerül hónap elején a bankszámlára betétként, amelyet aztán vagy készpénzként kivesznek, vagy a számláról felhasználják. Akinek telik rá, megtakarításként le is kötheti a bankban, vagy más befektetési terméket vásárolhat, amelyért aztán kamatot kap. Lekötött betétért manapság nem is keveset: akár feltétel nélkül is ajánlanak 6-7 százalékos betéti kamatot a bankok, de akad ennél magasabb ajánlat is a piacon.

A kormány felvenné a versenyt a magyarok pénzéért folytatott versenyben, és maga is ajánlana betételhelyezési lehetőséget. Jelenleg állampapírok formájában szívja fel a megtakarításokat a lakosoktól az állam, a betét ennél viszont több lenne, hiszen gyakorlatilag az államnál lehetne folyószámlát vezetni.

Állami kezdemények

Jelenleg ilyet nem lehet, mert a hitelintézeti törvény szerint "kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére". Van azonban olyan állami kézben lévő szervezet, amely kacérkodik a számlavezetéssel. A Magyar Posta januárban lemondott vezérigazgatója, Geszti László a tervekről azt mondta, a több ezer fiókkal rendelkező állami társaság beszállna a folyószámlavezetés-üzletbe. A tervek szerint a postán vezetett számlára lehetne utaltatni a fizetést, és onnan költeni. Geszti László viszont a korlátokról is beszélt, kihangsúlyozva, hogy a bankok gyűjtik a betétet, a Magyar Posta ilyet nem céloz meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy félig civil, félig kormányzati webbank összeállításával foglalkozik, ez szintén alkalmas lehet a betétgyűjtésre, hiszen a küldetése a hitelezés lesz, azt pedig betéti források híján aligha tudja megvalósítani. Hogy az Államkincstárhoz lesz-e köze ennek a banknak, nem tudni, mivel a Magyar Közlönyben egyelőre csak a feladat kiosztása szerepelt. Az Államkincstár megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy valóban át kell írni a hitelintézeti törvényt ahhoz, hogy ők is tudjanak betétet gyűjteni, ezt a feladatot kapta az NGM.

Az állampapírok mutatják az utat

Az állam már ma is jelentős konkurenciát jelent a bankok számára, igaz, egyelőre csak a megtakarítók, a pénzügyeiket tudatosan szervezők körében. A forintban és már euróban is kapható 3-5 éves prémium-állampapír jelentősen az infláció mértéke fölötti hozamot kínál, vagyis a lakosság a megvásárlásával biztosíthatja, hogy a félretett pénzének értéke nem fog eltűnni. A rövidebb futamidőt kedvelő megtakarítók számára pedig diszkont-kincstárjegyeket kínál az állam, amelyek kamata meghaladja a betéti kamatokat, pedig a kockázata a kettőnek szinte ugyanaz.

A magánnyugdíjpénztárak kivéreztetésével a lakosság a jó pénzt hozó állampapírok felé fordult. 2012-ben egyértelmű volt a trend: a bankokban lévő betétek állománya alig változott, miközben ömlöttek a lakossági forintok az állampapírokba. Ez bizonyítja, hogy az állam sikeresen szívja el a pénzeket a bankok elől.

A lakossági állampapírok és bankbetétek mértéke (milliárd forint)

Forrás: [origo]
forrás: MNB, ÁKK

Ez a hatás az állami betétgyűjtéssel még jobban felerősödhet. Ha létrejön egy állami számlavezető intézmény, akkor félig szabad, félig befolyásolt piacon fog megmérkőzni a bankokkal. A kormány ugyan hivatalosan nem kötelezheti még a közszféra dolgozói sem arra, hogy az állami számlavezetőhöz utaltassák fizetésüket, de az állami munkáltatóknak megvan a közalkalmazottakkal szembeni erőfölényük, hogy nem hivatalosan mégis százezreket tereljenek át. Erre utal a csütörtöki Magyar Nemzet infója, amely szerint az elképzelés kidolgozói a közalkalmazotti ügyfelekre gondoltak elsősorban. Rajtuk kívül a bankok piaci versenyét pedig a magas állampapírhozamok mintájára ütős kamatokkal kavarhatja fel.

Megfullad a hitelezés

Az, hogy kormány beszállna betétgyűjtési ringbe, jól illeszkedik ahhoz a bankellenes folyamathoz, amelyet a válságadók, a végtörlesztés, a tranzakciós illeték vagy épp a kiugróan magas állampapírhozamok formájában eddig végigvitt. A válságban európai trend, hogy a bankokat nagyobb mértékben vonták be a közteherviselésbe, viszont Magyarországon az újabb és újabb pofonok jelentősen rontották a gazdasági növekedés lehetőségeit.

A bankoknak be kell biztosítaniuk a hiteleiket, hogy ha egy-egy céges vagy magánügyfelük nem fizetne, ők akkor is ki tudják fizetni a betéteseiket. A hitel-betét arány egy olyan mutató, amely jelzi, hogy 1 forintnyi betétre hány forint hitel jut. A mutató 2009 elején volt a csúcson, akkor 100 forint betétre 140 forint hitel jutott. Ez már egy veszélyes mérték volt, hiszen ha a hitelek tömegesen kezdtek volna bedőlni, akkor a bankok maguktól nem tudták volna kifizetni a betéteseiket.

Azóta 110 százalék körüli szintre esett a mutató, de a bankoknak folyamatosan csökkenteniük kell a hitelek arányát a betétekhez képest. Országh Mihály, a K&H Bank piaci igazgatóságának vezetője egy tél eleji sajtóbeszélgetésen azt mondta, a magyarországi hitelezés addig nem tud beindulni, amíg a bankok átlagos mutatója 80 százalék körüli szintre nem csökken. Ennek ő körülbelül három évet adott.

A hitelezés tehát akkor fog tudni beindulni, ha a bankrendszer megszabadul jelentős mértékű hitelállománytól, vagyis a hitelesek visszafizetik, miközben kevés új hitelt vesznek fel, vagy akkor, ha sok betétet sikerül begyűjteni. Ha a kormány beszáll a betétgyűjtési versenybe, ráadásul az állampapírokhoz hasonló lendülettel, akkor a bankoknak szinte esélyük sem lesz lesz csökkenteni a hitel-betét arányt, vagyis a hitelszűke tovább nyúlhat. Hitelezés nélkül pedig esélytelen, hogy beinduljon a gazdasági növekedés.