Elbukott egy magánnyugdíjharcos Strasbourgban

A kormány állami nyugdíjjal kárpótolta a magánnyugdíj-rendszerben maradtakat, amiért a maradék befizetéseiket is elvette az állam. Ez a strasbourgi bíróság szerint jogossá tette a nyugdíjreformot, vagyis a kormány nem követett el hibát a 3000 milliárd forint elvételével.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította szerdán a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett egyik magyar panaszt. Ezzel azt mondta ki, hogy a kormány jogosan vette el a pénztárakban felhalmozott, 3000 milliárd forint értékű megtakarítást.

A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, E. B. monogrammal azonosított magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam abból a célból, hogy a maga céljaira használja fel, mondhatni elkobozta a magántulajdont képező nyugdíjmegtakarításokat.

A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.

A döntést részletező közlemény ismerteti a nyugdíjrendszerben 2010 után végbement változásokat, amelyek szerint addig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magánnyugdíjpénztárnak kellett utalnia, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak. A kormány a 8 százalékot először átmenetileg, majd véglegesen az állami rendszerbe terelte, miközben összességében 10 százalékra emelte a terhet.

A bíróság arra is kitér, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magán-nyugdíjpénztári tagságukat.

Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosult, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaiból kapja.

E. B. azt is panaszolta, hogy véleménye szerint kevesebb nyugdíjra számíthat az állami rendszerben, mint amennyit a magánnyugdíjával kapott volna. A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010. november 1. előtti magánpénztári megtakarításai érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.