Egyetlen lépésre a szakítás az IMF-fel

Vágólapra másolva!
Az IMF sosem akarta azt adni, amit a magyar kormány mindig is kérni akart tőle. Orbán Viktor szerdán ezt ismerte el hivatalosan is. A nemzetközi hangulat jó, így érdemes belevágni egy devizakötvény-kibocsátásba. Miért is teperne tovább a kormány az IMF után?
Vágólapra másolva!

Szinte biztossá vált, ami már eddig is benne volt a levegőben: egyetlen hajszál választja el Magyarországot és az IMF-et attól, hogy végleg és nyilvánosan is letegyenek a hiteltárgyalásokról.

Orbán Viktor brüsszeli látogatásán elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre. Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő. A Hvg.hu szerint azt is hozzátette a miniszterelnök, hogy a 2011 ősze óta folyó tárgyalássorozat mindezért a vége felé közeledik.

Kértük, mondták korábban is, nem kaphatjuk meg

Azt, hogy Magyarország az IMF-től a leglazább felügyelettel járó, úgynevezett FCL-típusú hitelkeretet kéri, az IMF-fel való, 2011 novemberére datálható kapcsolatfelvétel óta ismert. A magyar szándékot még a korábbi IMF-ügyi miniszter, Fellegi Tamás is egyértelművé tette már 2011 decemberében, mielőtt kinevezték volna a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszternek, és így nyilatkozott pár napja utódja, Varga Mihály is. A két időpont között a magyar kormány álláspontja ebben az ügyben nem változott.

Eleve is esélytelenek voltunk az FCL-re

Az IMF-nek háromfajta hitele van, amivel a hozzá forduló országoknak segíthet. Az FCL-t csak azok az országok kaphatják, amelyek stabil gazdasági fundamentumokkal, alapokkal rendelkeznek, stabil a költségvetési gazdálkodásuk, és a múltban sem volt gond az állami szigorral, évek óta jó vagy javuló gazdasági adatokkal szolgálnak. Ilyent három országnak tart fenn jelenleg a Valutaalap, a lengyeleknek, a mexikóiaknak és a kolumbiaiaknak. A pénzt nem kell lehívni feltétlenül, arra tartják az országok, hogy ha nagy bajba kerülnének, és elapadna minden piaci forrásuk, akkor meg legyen oldva az állam finanszírozása. Az FCL-t csak azok kaphatják, akikben - a múltbeli teljesítményük és jelenlegi állapotuk alapján - a legjobban megbízik az IMF.

A PCL eggyel szigorúbb hitel. Azok igényelhetik, akik pénzügyileg sebezhetővé váltak, de nem kaphatják meg a legkedvezőbb hitelkonstrukciót, mert nem voltak a "legjobb tanulók" a múltban. Az is kell ehhez, hogy az IMF-ajánlások átültetésében, vagyis a Valutaalap tanácsainak megfogadásában, az IMF-fel közösen kialakított program végrehajtásában az ország korábban élen járt. A magyar kormány azonban 2010 nyarán, az előző (2008-as) hitelmegállapodást idő előtt felmondta, ezért a PCL sem jöhetett szóba most.

A harmadik, a készenléti (SBA) vagy elővigyázatossági készenléti (P-SBA) hitelkeret. Ez jelenti a legszorosabb felügyeletet. Itt negyedévente a hitelt felvevő országban vizitál az IMF delegációja, a negyedéves vállalások teljesítését ellenőrzik, és csak addig tartja a pénzt az IMF, amíg a negyedéves vállalásokat nem rúgja fel az adott ország.

Ahogyan nem változott az IMF álláspontja sem. Fél éve az IMF szóvivője kerek perec közölte, hogy Magyarország ne is álmodjon az FCL-hitelkeretről, de még az eggyel szigorúbb PCL-ről sem, csakis a közeli és gyakori monitorozással járó, a 2008-ban felvett hitelről vagy ahhoz hasonló, elővigyázatossági készenléti hitelről (P-SBA) lehet szó, csak ilyenbe megy bele a Valutaalap.

Orbán a tarsolyban érzi a devizakötvényt

Orbán nemcsak az IMF-fel való kibékíthetetlen ellentétet ismerte el a mai kijelentésével, hanem azt is leszögezte, hogy rövid időn belül devizakötvényt bocsát ki Magyarország külföldön. "Miért is lenne nekünk szükségünk bármiféle hitelre az IMF-től, ha közben a piacokról is tudjuk magunkat finanszírozni?" - tette fel a kérdést Orbán a Reuters szerint.

Az IMF-fel - és a vele párban mozgó Európai Bizottsággal - való kapcsolat, mint arról elsőként az [origo] számolt be, tavaly ősszel mérgesedett el. A kialakult helyzetet szakítás közeliként festették le forrásaink, és a befektetők jó része ma már nem is számol azzal, hogy a jövő tavaszi parlamenti választások előtt létrejönne bármiféle IMF-hitelmegállapodás.

Most, Orbán szavai után elenyésző annak az esélye, hogy közeledjenek egymáshoz a felek. Mivel a hiteltárgyalások még el sem indultak, csak egyszer, tavaly júliusban történt puhatolózó egyezkedés, és Magyarország fordult a nemzetközi szervezetekhez, az IMF és a bizottság nem is mondhatja azt hivatalosan, hogy a részükről vége a történetnek, ezt a magyar kormánynak kellene megtennie. Ettől a mai kormányfői kijelentések alapján nem vagyunk messze.

A magyar kormányfő azért nyilatkozhat ennyire őszintén, mert jó ideig, a választásokig elegendők lehetnek az állam pénzügyi tartalékai. Az euróalapú lakossági kötvényt elkapkodták a befektetők, közel másfél milliárd eurónyi forrásra tett így szert a kormány, ami az idén lejáró devizakötelezettség durván egynegyede. Ráadásul a világban továbbra is jó a hangulat, a tervezett devizakötvényre is várhatóan lesz elég kereslet, vagyis pár héten belül annyi pénz állhat a kormány mögött, amivel az ország finanszírozása legalább másfél évig biztosított.