Itt az újabb kamatvágás! - 5,5 százalékon az alapkamat

Az elemzői konszenzusnak megfelelően 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A forint kisebb gyengüléssel reagált a bejelentésre.

A várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos vágás után 5,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot idei első ülésén a monetáris tanács. A döntéshozók nem rettentek meg az elmúlt napok nagyobb forintgyengülésétől, és folytatták a kamatcsökkentési ciklust. Ezzel sorozatban a hatodik alkalommal döntöttek a kamatvágás mellett az érintettek, és így az alapkamat 2010 vége óta nem látott alacsony szintre süllyedt.

Az őszi kamatcsökkentésekhez hasonlóan a 4 külső tag valószínűleg újra leszavazhatta a három belső tagot, mivel a novemberi nyilatkozataik szerint valahol 4,5-5 százalék között lehet az általuk ideálisnak tartott, "egyensúlyi" kamatláb, ami kellően alacsony a gazdasági növekedés serkentéséhez, de nem gyengíti túlságosan a forintot.

A döntés hátteréről a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón tudhatunk meg többet Simor András jegybankelnöktől.

A forint kurzusa a 297-es szintről 297,4-ig szaladt fel a bejelentést követően az euróval szemben. Nagyobb gyengülésre ugyanakkor nem valószínű, hogy számítani lehet, mivel a döntés teljes mértékben megegyezett a várakozásokkal.

EURHUF árfolyama

Megy a huzavona

Mint ismeretes, a magyar jegybanki alapkamat hosszú ideje két tűz között van. Miközben a külső tagok a kamat csökkentését szorgalmazzák, addig az MNB vezetői (a Monetáris Tanács 3 belső tagja) végig a tartás mellett foglaltak állást. Ezt feltételezhetően az infláció 2008 óta nem látott magasságokba emelkedése okozhatta.

Az elmúlt hónapokban a külső tagoknak rendre sikerült egy hajszálnyi többségbe kerülniük, így leszavazták a többieket, kamatcsökkentést eszközöltek. Az öt alkalommal megejtett, egyenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentéseket minden alkalommal éles vita követte az elemzők és szakértők körében. Van, aki a külső tagokkal ért egyet és arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország feleslegesen tartja fenn az Európai Unió legmagasabb kamatrátáját, miközben a forint sokat erősödött, a kockázati felárak pedig jelentősen csökkentek az elmúlt fél évben.

Mások viszont úgy vélik, hogy a kamatcsökkentés ellentétes az inflációs célkövetés rendszerével, a jegybank tulajdonképpen megtagadja a törvényben rögzített kötelességét, s így rombolja a saját hitelességét, ami pedig hosszú távon nagyon sokat árthat az ország gazdaságának. A kritikusok azt is gyakran felemlegetik, hogy a külső tagokat a kormány nevezte ki, s azok valójában nem függetlenek, hanem a kormány gazdaságpolitikájának és választási céljainak akarnak kedvezni a kamatcsökkentéssel.