Betéteken keresztül szívná el a lakossági ügyfeleket az állam

Egy kormányhatározat olyan törvényjavaslat elkészítését kéri azonnali hatállyal a nemzetgazdasági minisztertől, ami a Magyar Államkincstár betétgyűjtéseit tenné lehetővé. A lépés a magyar állam finanszírozásának belső forrásokból való kielégítésének hangsúlyosabbá tétele irányába mutat, miközben az egyéb más hazai megtakarítási formák tekintetében kiszorító hatásként érvényesül.

A MÁK új betéti konstrukciójáról egyelőre semmit nem tudni, hiszen a hírek szerint még csak most kérik fel az NGM-et, hogy dolgozza ki az erre vonatkozó javaslatokat. A lépés mindenesetre beleillik az utóbbi időszak kormányzati szándékaiba, melyek célja, hogy a magyar adósság finanszírozásán belül növeljék a belső, lakossági arányt. Ez egyébként az utóbbi években meg is valósult, amit többek között segítettek olyan új termékek is, mint az inflációkövető forint és euróalapú államkötvények.

Ahhoz viszont, hogy a jelenleg túlnyomórészt külföldiek által megvásárolt állampapírjainkat a lakosság is megszeresse, a MÁK-nak vonzóbb feltételeket kell kínálnia. A lakossági kitettség növekedésének az ára a drágább finanszírozás, és az egyéb megtakarítási formák irányából való szívóhatás.

A MÁK egyre erősödő lakossági fókusza mindezek miatt kedvezőtlenül érinti a hazai bankokat, hiszen esetükben is megdrágíthatja a forrásgyűjtés költségeit (a most tervezett MÁK betét ráadásul csak újabb versenyhelyzetet teremthet), ami az egyébként régiós viszonylatban kiugróan magas kamatmarzsokra is (még annak ellenére is, hogy ezt nagyrészt a kockázati megítélésben mutatkozó eltérés okozza) nyomást helyezhet az előttünk álló években.