300-as eurónál is bátor a jegybank

Nem volt megállás, a jegybank a mai kamatdöntő ülésén tovább csökkentette a kamatot. A negyed százalékpontos vágás után holnaptól 5,5 százalék a jegybanki alapkamat.

A Monetáris Tanács közleményében azzal indokolja döntését, hogy a gyenge magyarországi kereslet miatt hosszú távon a 3 százalékos inflációs cél teljesülésére számít. Ezért, bár az inflációt továbbra is figyelik, kivitelezhetőnek tartják a kamatcsökkentést.

A tanács kiáll az hagyományos jegybanki eszközök mellett. Az elmúlt hetekben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - aki esélyes arra, hogy márciusban jegybankelnök legyen - többször is hangsúlyozta, hogy nem konvencionális jegybanki eszközök bevétését látná jónak. "A jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - áll ezzel szemben a tanács közleményében. Erről Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón annyit mondott, hogy a monetáris tanács egységes volt a nem konvencionális eszközök bevetését illetően, vagyis mind a kormányoldal által delegáltak, mind Simorék csak kivételes esetekben tartották jónak a Matolcsy által forszírozott ötletet, eszközöket.

Utolsó előtti

Ez volt az utolsó előtti kamatdöntő ülése Simor András jegybankelnöknek, akinek mandátuma március 3-án jár le, addig - ha csak nem alakul ki pánikhangulat a piacon, és hívnak össze rendkívüli ülést - már csak egyszer, február végén dönt a kamatról a monetáris tanács.

Két hét múlva derül ki pontosan, hogy a héttagú tanácsban milyenek voltak a szavazati arányok, de kiindulva az elmúlt öt kamatcsökkentésből, aligha volt más a minta a mostaninál, a belső tagok - Simor és a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia - valószínűleg kisebbségben maradtak a kormányoldal által jelölt négy külső taggal szemben. Erre utal az is, amit Simor a sajtótájékoztatóján mondott: szűk többség szavazott a kamatvágásra a kamat szinten tartásával szemben.

A négy külső tag immár hatodik egymást követő hónapban elérte a kamat lejjebb szállítását, rendre negyed százalékpontot vágtak alkalmanként, így a nyár végi 7 százalékról 5,5 százalékra apadt a kamatszint.

A monetáris tanácsot nem aggasztja a 300 forintos euró

Bár a múlt hét közepén készült felmérések még azt mutatták, hogy az lesz a kimenetel, amely be is következett, ám a múlt hét második felének és ezen a hétfőn történtek több elemzőben felvetették azt a kérdést, hogy a folyamatos forintgyengülés nem kényszeríti-e megállásra a monetáris tanácsot. Ezt a véleményt képviselte az [origo]-nak nyilatkozva Samu János, a Concorde makroelemzője is, aki arra mutatott rá, hogy a jegybanki testület üzenetet küldhet a piacnak arról, hol van a tűrésküszöbe, hol van az az árfolyam, amelyet már nem tolerál. Az euró ára hétfőn átlépte a 300 forintos szintet, bő egy hónap alatt 15 forintot gyengült a hazai valuta, ezzel pedig hét hónapos mélypontot ért el a forint. Londoni elemzők közül is többen számoltak azzal, hogy nem vágja tovább a kamatot az MNB.

Az IMF hétfőn kiadott országjelentésében is a kellően át nem gondolt kamatmérséklés veszélyeire figyelmeztetett, burkoltan is arra célzott, hogy több a veszélye a mostani kamatvágásnak, mint amennyit nyerhet vele az ország.

Enyhén gyengült a forint a kamatvágás után

A forint a kamatvágásra minimális gyengüléssel reagált, a befektetők vélhetően kivártak a három órakor kezdődő sajtótájékoztatóig. Az euró ára a kamatdöntés előtti 297 forintról 297,50 forintig ment.

A sajtótájékoztató után azonban erősödött a forint, 296 forint alá bukott az euró. Ennek az lehet az oka, hogy a monetáris tanács egyöntetűen a nemkonvencionális eszközök bevetése ellen foglalt állást, csak kivételes helyzetben tartotta azokat hatásosnak. Mint ismert, a nemkonvencionális eszközöket Matolcsy György, akit esélyesnek tart a piac arra, hogy jegybankelnök legyen, forszírozott az elmúlt hetekben, és ezek az eszközök forintgyengülést vonhatnak maguk után.

A monetáris tanács eddig arra hivatkozva küldte lejjebb és lejjebb a kamatot, hogy segíteni szeretne a pangó reálgazdaságon. Simorék azonban azzal érveltek az óvatosabb hozzáállás, a kamattartás mellett, hogy egyrészt az inflációs kilátások ezt nem engednék meg, nem illeszkedik az inflációs célkitűzés rendszerébe, amelyet a jegybank követ, másrészt pedig az eddigi kamatcsökkentést is csak a jó külpiaci hangulat tette lehetővé, amely viszont törékeny.

Mindenesetre az eddig végrehajtott kamatcsökkentés átgyűrűzött a hitelkamatokba.

Heves kilengések jöhetnek

"A gyengülő forint kapcsán nem látszik, hogy mi lenne a külső tagok álláspontja, és a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos, így lehet, hogy nagyobb kilengések elé nézünk" - kommentálta a 300 forinthoz közeli euró melletti kamatvágást Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Mind mondja: a vártnál kedvezőbb decemberi inflációs adat és a hónap során megjelent rendkívül gyenge reálgazdasági adatok ismét muníciót adhattak a külső tagoknak a kamatvágáshoz. Nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen ha a 300 forintos euró közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külső tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna. A mostani enyhítés a jelenlegi forintárfolyam tükrében azonban felveti a kérdést, hogyan értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak. A hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. A 300-as szint feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így a forintárfolyamra is váratlan hatással lehetnek.