Elérte a 300 forintos szintet az euró, hétfőn dél után nem sokkal átlépte a lélektani határt az árfolyam, de utána hamarosan 298,50-299 forintig korrigált. Ilyen gyenge legutóbb tavaly június elején volt a hazai valuta.
Ma nem jelent meg olyan magyar vonatkozású hír, ami a forint gyengülését váltotta volna ki, a forint esése mögött ugyanaz húzódik meg, mint az elmúlt pár hétben - kommentálta a fejleményeket Samu János, a Concorde makroelemzője. Ezekre némiképp ráerősített, hogy a feltörekvő piacokon (mint amilyen a magyar is) ma a devizák a forinthoz hasonló mértékben gyengültek (a török líra, a lengyel zloty, a cseh korona is esett). Az elmúlt hetekben ezzel szemben inkább az volt a jellemző, hogy a forint kilógott a sorból, nagyobb mértékben veszített értékéből, mint a hasonló kategóriába sorolt valuták.
Alapvetően két tényezővel magyarázható, hogy az elmúlt öt hétben 285-ről 300-ra szaladt az euró árfolyama.
A befektetők egyre biztosabbra veszik, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz a jegybank elnöke márciustól, és ezt kockázatosnak tartják. Matolcsy az elmúlt hetekben olyan eszközök bevetését sürgette, illetve helyezte kilátásba, amelyek forintgyengülést vonhatnak maguk után. Felvetette a vállalatok közvetlen hitelezését, a bankoknak a jegybanknál tartott pénzeik után fizetett kamatok mérséklését, az állampapírok jegybanki vásárlását. (A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben utasította vissza, hogy Matolcsy miatt gyengülne a forint, szerintük a spekulánsok tehetnek róla.)
A forint vonzerejét az is csökkenti, hogy a piac arra számít, a jegybank monetáris tanácsa a holnapi kamatülésén folytathatja a kamatvágási sorozatát. Ha így lesz, 5,5 százalékra apad az alapkamat, így pedig csökken a forint és az euró, dollár, frank kamata közötti különbség.
A befektetők tesztelhetik a jegybankot, hol van a tűrésküszöbe
"A szokásosnál is nagyobb jelentősége lesz a monetáris tanács ülésének" - mondja Samu. Kérdés ugyanis, hogy a 300-as szint elérése eltántorítja-e a külsős tagokat a lendületes kamatvágás folytatásától, vagy sem. (A négy külsős tagot a kormányoldal delegálta a kamatot meghatározó testületbe, az elmúlt hat hónapban rendre az ő szavuk érvényesült a három belsős taggal, a jegybankelnökkel és a két alelnökkel szemben.) Döntésükkel üzenetet küldenek a piacnak, hogy mi az az árfolyamszint, amely már zavarja őket.
Van egy olyan olvasata is a mögöttünk hagyott heteknek, hogy a befektetők épp ezt akarják kideríteni, hol van az MNB tűrésküszöbe. A Portfolio.hu arra emlékeztet, hogy az állampapírpiacon minden rendben ment az elmúlt hetekben, az állam kockázatosságát kifejező CDS-felár stabil volt, és ezekkel párhuzamosan ment végbe a fokozatos forintgyengülés. Amennyiben az ország gazdaságával szembeni bizalmatlanság az árfolyamgyengülés oka, akkor ezek a mutatók nem válnak szét ilyen mértékben.
Libikókán a forint
A forintárfolyam az elmúlt egy évben erősen hullámzott. Tavaly az első hétben érte el a történelmi mélypontját a hazai valuta, az euró ára 324 forintot is meghaladta, miután a kormány kiélezte a helyzetet az EU-val és az IMF-fel, az állampapírhozamok az egekbe emelkedtek, sokan külföldre vitték megtakarításaikat.
Pár hónap megnyugvás után június elején újra 300 forint felett járt az euró, majd augusztusban 276 forintért jegyezték a bankközi piacon. A 275-285 forint közötti sávból december közepén tört ki a kurzus, azóta lassú leértékelődés következett be.
A gyenge forintnak előnye is lehet, az exportáló cégek kifejezetten jól járnak vele. Aki viszont devizahitelt törleszt, annak a terhei nőnek, és ez nemcsak a magánszemélyekre, de a cégekre is vonatkozik. Modellszámítások szerint a 300 forint feletti eurónak már több a kára, mint a haszna, a magyar gazdaság egésze már veszít vele.