Egyre többe kerül Orbán hosszú barátsága

A választók 40 százaléka nyugdíjas, nem csoda, hogy minden kormány igyekszik kivételezni velük. Az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az öregségi nyugdíjasokra költött költségvetési pénz, és Orbán Viktor még most is azon gondolkozik, hogy lehet-e ennél többet adni nekik. Így nehéz lesz megfelelni az öregedő társadalom kihívásainak, nem mintha a nyugdíjasoknak úgy egyébként túl sok pénzük lenne.

"Van egy régi magyar mondás: pontos elszámolás, hosszú barátság" - Orbán Viktor kormányfő ezzel a mondattal nyugtatta az Idősügyi Tanács résztvevőit tavaly decemberben, amikor ismét elmondta, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg fogják őrizni.

A kormány valójában kettős játékot játszik a nyugdíjreformmal: rokkantakat, bányászokat, rendvédelmiseket, közalkalmazottakat választ le a szociális ellátórendszerről, miközben elkötelezi magát úgy, hogy az öregségi nyugdíjasok juttatásai egyre nagyobb terhet jelentenek Magyarországnak. A kormány több kisebb érdekcsoportnak tesz keresztbe, de az öregedő társadalom jelentette kihívásra nem ad választ. 2010 óta többször tett ígéretet az egyéni számlák bevezetésére, ami a kezdő lépés lenne az érdemi reformra, de még mindig nem történt meg ezek kialakítása.

A kormány döntése alapján a közszférában már nem lehet nyugdíjat és fizetést egyszerre felvenni, a 62. évüket elérő közszolgáknak, például a pedagógusoknak két hetük maradt eldönteni, hogy dolgoznak vagy visszavonulnak (miniszterelnöki különengedéllyel lehet maradni a pályán nyugdíj mellett is). A bányásznyugdíjazás szigorítása miatt a szakszervezet demonstrációt helyezett kilátásba, a rendvédelmi dolgozók korengedményes nyugdíját pedig már 2012-ben eltörölte a kormány. A rokkantsegély az egészségügyi ellátás része lett, miközben előkészítik a már kiadott rokkantsági igazolások felülvizsgálatát.

Drága idősek

Ezek az átalakítások fontos üzenettel bírnak: nem tud ilyen bőkezű ellátórendszert fenntartani Magyarország. A következetesség viszont megbicsaklik azon, hogy közben a kormány hosszú barátságot kötött a nyugdíjasok döntő részét kitevő idősekkel. Minden politikai erőnek szüksége van a nyugdíjasok támogatására, hiszen a választásokon az átlagosnál nagyobb arányban vesznek részt, és az összes szavazatnak körülbelül a 40 százaléka az övék. Egy kormányra törő politikai erő nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja az idősek érdekeit - sőt, hogy ne kényeztesse őket.

A jelenlegi kormány sem tesz másként: nemcsak hogy az inflációval növeli a nyugdíjakat, hogy azok értéke ne csökkenjen, de még nagyvonalúan emeli is az értéküket. A költségvetést 5,2 százalékos inflációval tervezte a kormány, ehhez igazították a nyugdíjakat is, azóta viszont kiderült, jócskán kisebb lehet az áremelkedés, a nyugdíjemelést viszont úgy hagyták. A Magyar Nemzeti Bank jelenleg 3,5 százalékos inflációval számol. A beígért pénz visszavételéhez igen nagy bátorság kellene, amelyet felülír a választás előtti év logikája. A nyugdíjasok így több mint 1 százalékkal nagyobb értékű juttatásra számíthatnak az idén. Összehasonlításul: 1 százaléknyi emelés körülbelül 30 milliárd forinttal növeli az államháztartás kiadásait, miközben az idei költségvetés már most gondokkal küzd.

Sőt, a kormányfő kérdés formájában lebegtette a Kossuth Rádiónak múlt pénteken, hogy még többet is adhat a kormány: "Sikerül-e a nyugdíjak mértékét tovább emelni?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor. (Az Index korábbi információját, hogy számolgatják a 13. havi nyugdíj visszaállításának lehetőségét, a kormány részéről végül Lázár János tagadta, és az NGM is azt írta az [origo]-nak, hogy nem szerepel a költségvetésben.)

Egyre többe kerül az idősek ellátása

A kényeztetésnek ára van, a mindenkori politikai elit és a nyugdíjasok hosszú barátsága egy olyan elöregedő társadalomban, mint amilyen Magyarországé is, őrült veszélyeket rejt. A felsőoktatásra szánt pénz évről évre csökken, elhalasztották a pedagógusok fizetésemelését, a közszféra bérei befagytak, az adóterhelés nemhogy nem tudott érdemben csökkenni, de még nőtt is a kormányváltás óta - és a növekvő nyugdíjterhek mellett a sor hosszasan folytatható lenne.

Az öregséginyugdíj-kifizetések összértéke viszont az elmúlt években bőven az infláció feletti mértékben növekedett. Az államháztartás egészéből - és a totyogó gazdaság teljesítményéből - egyre nagyobb szeletet harap ki az öregségi ellátás, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beszedett adók és a gazdaságban teremtett értékek egyre nagyobb hányadát kell a nyugdíjak kifizetésére fordítani. Hamis az a kép, hogy a nyugdíjasok fogyasztása is növeli a gazdaság teljesítményét, mert az valójában új érték létrehozásával nem jár.

Az öregséginyugdíj-kiadások és arányuk az államháztartáshoz és a GDP-hez képest

*Előzetes és becsült adatok alapján (forrás: KSH, [origo]-számítás)

Ha fennmarad a jelenlegi nyugdíjrendszer, és nem változnak meg a magyar népesedési trendek, vagyis nem nőne jelentősen a gyerekszületések száma, akkor újabb és újabb megszorításoknak kellene következniük a rendszer fenntartásához. A nyugdíjasok eltartásának problémájára nem könnyű megoldást találni. Általános európai trend, hogy emelik a nyugdíjba vonulás korhatárát, hogy legalább ezzel mérsékeljék az egyensúly felborulásának hatásait. A végtelenségig azonban aligha lehet emelni, nem elvárható egy 70 éves embertől, hogy szellemileg, fizikailag fitt legyen a munkájában.

A nyugdíjak csökkentésétől pedig az tarthatja vissza a kormányokat, hogy sok nyugdíjas így sem jön ki az ellátmányából. A KSH 2011-es adatai szerint 75 ezer forint volt a nyugdíjas létminimum. 2011 decemberében több mint egymillió nyugdíjas kapott ennél kevesebbet. Igaz ebben nemcsak az idősek, hanem minden nyugdíjszerű ellátás benne van, így például a jellemzően kisebb összegű árvaellátás és az özvegyi nyugdíj is.

Forrás: KSH

Mindeközben Magyarország a nyugat-európai szinthez képest nem költ sokat nyugdíjakra, a régiós átlagtól nem tér el jelentősen. A KSH 2008-as adatokat hasonlított össze az alábbi ábrán, eszerint Lengyelországnál, Csehországnál nem sokkal költöttünk többet GDP-arányosan az öregségi nyugdíjakra, Szlovákia viszont jelentősen kilóg lefelé. Igaz, azóta a válság átrendezhette a számokat: ha úgy tartották szinten a nyugdíjakat, hogy közben visszaesik a gazdaság, az növeli a nyugdíjkiadások részesedését.

Kemény japánok

Taro Aso japán pénzügyminiszter a héten kemény szavakkal jelezte, hogy szigorítana a nyugdíjazáson. A társadalombiztosítási reform bizottsági ülésén azt is mondta, hagyni kellene meghalni az időseket. Japánban nem ritka a 100 éves életkor, és a miniszter szerint nagyon sokat költ az állam a végső stádiumban lévő idős betegek kezelésére. Később azt mondta, hibázott, és hogy az ő álláspontja volt ez, nem a kormányé.