Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a 2012-ben bevezetett telefonadó ügyében - írja a BruxInfo. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szembemegy az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelvvel, ugyanazok az aggályok merülnek fel vele kapcsolatban, mint a 2010-ben bevezetett távközlési különadókkal kapcsolatban. Az NGM a Bizottság lépésének hatására sem tágít a telefonadótól, érvelésük szerint az teljes mértékben megfelel az uniós jognak.

Brüsszel azt kifogásolja, hogy miközben az adót kizárólag a távközlési cégeknek kell befizetni, a bevételek hasznát nem a szegmensbe forgatják vissza, hanem azon túli célok megvalósítására is költik. Erre viszont az engedélyeztetési irányelv alapján nincs lehetőségük a tagországoknak.

A kötelezettségszegési eljárások indítása nem érheti újdonságként Magyországot, hiszen már több különadóval kapcsolatban is folyamatban vannak eljárások. Többek között a 2010-ben ideiglenes jelleggel bevezetett távközlési különadók ügyében is, mellyel kapcsolatban tavaly léptette a Bizottság második szakaszába a kötelezettségszegési eljárást. Emiatt a különadó miatt ráadásul nem is egy, hanem két eljárás is folyamatban van.

Telefonadó

Az adónem 2012. július 1-jén lépett életbe határozatlan időre. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli a vezetékes- és mobil hangforgalmuk, illetve az MS/MMS forgalmuk után. Mértéke a hangszolgáltatás terén percenként 2 forint, továbbá SMS/MMS-enként szintén 2 forint.
Az adó mértéke magánszemélyenként 700 forintban, míg üzleti előfizetőként 2500 forintban került maximalizálásra havi szinten. 2012-re azonban alacsonyabb plafont határoztak meg, előbbi esetében 400 forint, míg utóbbi esetében 1400 forint volt a maximális befizetendő összeg hívószámonként.

Távközlési különadó

A távközlési szektor szereplőit sújtó különadót 2010-ben vezették be ideiglenes jelleggel, az adó alapját a vállalatok árbevétele adta. Ötszáz millió forintos éves árbevétel alatt az adó mértéke nulla százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti tartományban 4,5 százalék, 5 milliárd forint felett pedig 6,5 százalék volt. A távközlési különadó kivezetésére idén január elsejével került sor.

Az egyik a közvetlen adózásra vonatkozó uniós jogszabály megsértése miatt, a másikat - időben először - pedig a bevételek állami felhasználása miatt indította a Bizottság. Utóbbi már az Európai Bíróság asztalán fekszik, mely akár visszamenőleg is kimondhatja a különadó alkalmazhatatlanságát. Ebben az esetben az amiatt éveken keresztül nagy összegeket befizető telekomcégek akár vissza is kaphatnák az elköltött milliárdokat.

A Magyar Telekom által a távközlési különadó címén eddig befizetett 77 milliárd forintos összeg járhatna vissza egy pozitív Bírósági döntés esetén, ami egy részvényre vetítve igen jelentős, közel 77 forintnak megfelelő összegre rúgna. Azt mondani sem kell talán, hogy a 400 forintos árfolyamokon járó részvénynek mekkora lökést jelentene egy hasonló mértékű kifizetés, melynek a sorsa persze egyelőre igencsak kérdőjeles. A Bíróság a szakértői becslések szerint legkorábban idén tavasszal hozhat döntést az ügyben, de a bírósági szakasz még akár ennél is jobban elhúzódhat.

A telefonadóval kapcsolatban most érkezett Bizottsági jelzés egyfajta reményt mindenképp jelenthet a Telekom számára, bár árfolyamhatása mindennek egyelőre várhatóan nem lesz. Azt sem szabad elfeledni, hogy ha az EU a különadók visszafizetésére kényszeríteni az országot, a költségvetési lyuk befoltozását a kormány a szektortól való egyéb befizetésekkel oldaná meg (gondoljunk például a tavaly bevezetett közművezeték adóra).

A Magyar Telekom árfolyama (Ft)

A Magyar Telekom az Investor.hu-t kiadó Origo Zrt. százszázalékos tulajdonosa.