Fityisz lesz, nem 30 napos fizetési határidő

Kihasznált vállalkozók tömege reménykedik egy új törvénytervezetben, amely megszabadíthatja őket a több hónapos fizetési határidőktől. A helyzet azonban csak elsőre ennyire rózsás, valószínűbb, hogy minden marad a régiben.

Sokan felkaphatták a fejüket arra a hírre, hogy egy friss törvénytervezet értelmében hamarosan 30 nap lesz a fizetési határidő Magyarországon. Március közepétől ennyi idő alatt az árut, szolgáltatást vásároló vállalkozás ki kell hogy fizesse a partnerét, a szigor az államra is vonatkozna.

Most valószínűleg kisvállalkozók, kkv-k tízezrei reménykednek abban, hogy törvény is lesz a tervből. "Ez az a csoport, amely a kárvallottja a ma elterjedt gyakorlatnak, hogy 80-100 napos fizetési határidőkről szólnak a szerződések. Sokszor azonban még ennél is többet kell várniuk a beszállítóknak ahhoz, hogy pénzükhöz jussanak, mert a hosszú fizetési határidőhöz sem mindig tartják magukat az erős pozícióban levő megrendelő cégek" - mondja Csatlós Csilla, a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo ügyvezetője.

Áldás, átok

A lánctartozást generáló, egyre hosszabb fizetési határidőket az állam maga is nyújtja. A folyamatos költségvetési takarékosság, minisztériumi és intézményi pénzek zárolása, elvonása vezetett ahhoz, hogy az állami intézményeknél van példa bőven 270 napos fizetési határidőre is. Beszállítóinak egyre több pénzzel tartozik az állam, a legfrissebb adat szerint a költségvetési intézmények kifizetetlen számláinak állománya az év végén megközelítette a 70 milliárd forintot.

Extrém hosszú fizetés jellemző az építőiparban, azon belül pedig a nagyberuházásoknál, ahol az erőfölényben levő cégek nem ritkán féléves fizetési határidőt kötnek ki maguk számára, az alvállalkozók pedig belemennek ebbe, csak legyen mit csinálni. "Ha be is lesz tartva és tartatva, a régóta várt törvény óriási áldás lesz a forráshiányos kicsiknek, és persze átok az ő szorult helyzetüket eddig kihasználó nagy cégeknek" - kommentálja a tervezetet Csatlós Csilla.

Miért marad mégis minden a régiben?

A bökkenő, hogy a mai helyzeten aligha fog változtatni az új jogszabály, a kisvállalkozók problémája nem fog egy csapásra megoldódni. A maihoz képest ugyanis alig ad plusz eszközt a gyenge piaci szereplők kezébe a jogszabálytervezet. A tervezet szerint a 30 napos határidőtől a felek eltérhetnek, amennyiben azonban kirívóan hosszú időben állapodnak meg, akkor a hátrányosan érintett beszállító fél megtámadhatja a szerződést. "A ma hatályos jogszabály is a 30 napos fizetési határidőt írja körül, azaz ezután kell késedelmi kamatot fizetni. Ugyancsak megengedi a jelenlegi jogszabály, hogy ettől eltérjenek a szerződő felek, és ha extrém módon hosszú fizetést alkuszik ki magának a vevő fél, a bíróságon ennek a megállapodásnak ugyanúgy nekimehet a partnere" - mondta egy nemzetközi jogi iroda szakértője.

A szakértő arra is rámutat, hogy az sem forgatja fel a vállalkozói gyakorlatot, hogy a késedelmi kamat a mostani jegybanki alapkamat plusz 7 százalékról jegybanki alapkamat plusz 8 százalékra változna. "Vélhetően azért sem vállalkozik forradalmi újításra a törvényelőkészítő, mert az uniós irányelvet veszi át." Az EU tavaly elfogadott irányelvét március 16-ig kell átültetniük a tagállamoknak, így Magyarországnak is. Ez alapján annyi könnyebbségük lesz még a pénzükre várakozó cégeknek, hogy automatikusan jogosultak lesznek 40 euróra és költségtérítésre, ha a fizetési késés miatt nekik kellene behajtaniuk az összeget.

Nincs állami kivétel

Kétség kívül előremutatónak tűnik azonban az, hogy az állam magára nézve ugyanazokat a szabályokat tartja irányadónak a tervezet alapján, márpedig az állam gyakran külön jogokat alkot magának, erőfölényét nem szívesen szokta feladni. Ennek határozottan látszanak a nyomai. Az államkincstár adatai szerint több mint 66 milliárd forint kifizetetlen számla állt az állami intézményekben, a tartozás egy év alatt megduplázódott.

Van, ahol nincs gond

Egy terület legalább van, ahol most sincsenek gondok a fizetési határidővel. Mint Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára mondja, az élelmiszer-kereskedelemben már ma is 30 napos fizetési határidő van érvényben, ennek betartását pedig az élelmiszerfelügyelet ki is kényszeríti.

Szentirmay Péter, a Credit Management Group ügyvezetője szerint az élelmiszer-kereskedelem azért lehet kivétel, mert a vevő kereskedelmi láncoknál folyamatosan forog a pénz, megvan a fizetőképességük, hogy utaljanak a beszállítóiknak. Az is segített, hogy a kormány szigorított az ágazatra vonatkozó jogszabályokon, ennek köszönhetően kedvező irányba változott a kép, amelyet az alábbi ábra mutat.

Forrás: Credit Management Group