Lehet élni bankok nélkül?

Egyre többen visszasírják a folyószámla és a bankkártya előtti időket, annyira utálatosnak és drágának tartják a bankokat. Az első ránézésre olcsónak tűnő megoldás valójában sokba kerül, nem beszélve a kényelmi, civilizációs szempontokról.

"Én már azon az egyszerű kérdésen sem jutok túl, hogy minek nekem folyószámla? Semmi szükségem a banki szolgáltatásokra, mégis rám erőltetik, én meg fizethetek is érte. Részemről azt a kevéske kis fizetésemet pillanatok alatt elköltöm, ez remekül menne készpénzben is, folyószámla nélkül is. Miért tartjuk el a bankokat az átlagember számára teljesen fölösleges szolgáltatásokért?" - indított vitát Pircsi néven kommentelő olvasónk, amikor a tranzakciós adó elkerülhetőségéről írtunk.

"Szerintem is az a megoldás, hogy meg kell szüntetni az összes banki kapcsolatot mindenkinek, aki csak teheti, és amilyen területen csak teheti! Aki megteheti, teljesen váljon le a banktól, a pénzét fektesse ingatlanba vagy aranyba vagy bármi másba, de ne bankbetétbe, mert az nem jó" - reagált egy másik olvasó, és olyan is volt, akinek saját bevallása szerint hat éve nincs se bankkártyája, se számlája, és soha többet nem is lesz, mert elege van "a harácsoló mocskos bankokból".

Az élénk vita egyik résztvevője már látta maga előtt azt is, milyen lenne az élet bankok nélkül: "A városokban a szolgáltatók ügyfélirodáinál befizetjük a díjakat, azok abból kifizetik a hozzájuk tartozó körzetben lévő dolgozók bérét, a többi pénzt szállítják, esetleg tárolják (mindenütt van páncélszekrény és biztonsági őr), vagy ha utalni kell, akkor viszik csak a bankba, esetleg bízzák pénzszállítóra. Kistelepüléseken újra bevezetik a pénzbeszedőt."

Friss csömör

A bankmentes életnek nemcsak az [origo] olvasótáborában vagy Magyarországon vannak hívei, a jelenség globálisan is felütötte a fejét. Hogy a világ fejletlen részein tömegek nem veszik igénybe a banki szolgáltatásokat, az az infrastruktúra hiányából és a szegénység fokából adódó kényszerűség. Most azonban nem erről a jelenségről van szó, hanem arról a frissebb fejleményről, amely például az egyik legfejlettebb gazdaságúnak számító Egyesült Államokban is számokkal igazolható.

A Federal Deposit Insurance Corporation (az amerikai betétbiztosítási intézmény, a magyar OBA megfelelője) már 2011-ben kimutatta, hogy a válság, a gazdasági visszaesés, a munkahelyek elvesztése és a bankokba vetett bizalom megingása miatt egyre többen vannak, akik alig vagy egyáltalán nem kérnek a bankokból. Az amerikai háztartások 8,2 százalékának (majdnem 10 millió családnak) nincs folyószámlája, minden ötödik háztartásban (24 millió családban) pedig van ugyan legalább egy bankszámla, de például pénzügyi segítséget jellemzően ők sem a bankoktól, hanem más hitelnyújtó intézményektől kérnek.

Ez a kör nem feltétlenül notórius bankkerülő (ilyen is van közöttük, nekik még soha életükben nem volt számlájuk, mert stabil jövedelmük sem), hanem olyanok, akik a válságban megroggyant anyagi helyzetük miatt luxusnak érzik a banki köteléket, vagy lázadásból fordítanak hátat.

Bankszámlahasználat néhány európai országban (a felnőtt lakosság százalékában)

Forrás: Flash Eurobarometer 282, 2009

Ugyanez Európában is megfigyelhető. Az unióban körülbelül 30 millió ember, a felnőttek 7 százaléka él mindenféle banki kapcsolat nélkül - Dániában és Finnországban szinte senki, de Bulgáriában és Romániában majdnem minden második felnőtt -, Magyarországon pedig évek óta stagnál vagy picit romlik az arány: a felnőttek negyede-ötöde nem tud, vagy nem akar a banki termékekhez hozzáférni. Az Európai Bizottság szerint ennek részben pszichológiai oka van: az emberek jobban érzik a kontrollt a pénzük felett, ha csak készpénzük van, sokaknak volt már rossz tapasztalatuk a bankjukkal, és azt gondolják, hogy a bankok nem a szegényekért vannak.

A jegybank egy idevágó tanulmányából szintén az derül ki, hogy akinek nincs számlája, az tipikusan készpénzben szerzi a jövedelmét, úgyis mindent elkölt, nem szereti a bankokat, vagy úgy hiszi, hogy a készpénz "ingyen van". Valamennyi elemzésből az is kijön, hogy igen erős a korreláció az alacsony iskolázottság és a bankok teljes elutasítása között.

Kopasznak nem kell fodrász

Ha az érzelmi indíttatású lázadástól eltekintünk, akkor egy pár esetet leszámítva, józan ésszel nehéz érvelni a bankok kiiktatása mellett. "Aki kopasz, annak nincs szüksége fodrászra, és akinek nincs pénze, annak nincs szüksége bankra" - fogalmazta meg egy olvasónk, és valóban, csak annak felesleges a bank, akinek gyakorlatilag nincsenek fix havi bevételei, és így a kiadásai is minimálisak, illetve még mindig a postás hozza a nyugdíját. Ez utóbbi, sajátosan magyar helyzettel nehéz versenyezni, főleg, ha a főtéren van egy posta, ahová 5 perc sétával eljut a nyugdíjas. A 3 ezrelékes tranzakciós adót ugyan januártól minden csekkért neki is meg kell fizetnie, de - ha jellemzően nem mozdul ki a környezetéből, és nem változtat az életstílusán - valószínűleg így is olcsóbban jön ki, mint ha fenntartana egy bankszámlát.

Akinek rendszeres fizetése van, lakást tart fenn, rezsiszámlákat fizet, havonta netán megpróbál valamennyi pénzt félretenni, óvatosságból nem szeret sok készpénzt tartani magánál, és azt sem zárja ki, hogy egyszer majd banki kölcsönt vegyen fel, annak értelmetlen hátat fordítania a bankoknak. Ezzel ugyanis nemcsak bizonyos költségektől mentesül, de attól a lehetőségtől is megfosztja magát, hogy tartalékot képezzen.

Az uborkásüvegben is lehet persze gyűjtögetni, de ott még annyi kamat sem jön össze, mint egy bankszámlán, nem beszélve a mindenféle akciós lekötéstől, amellyel lehet elégedetlenkedni, de a végeredmény azért a nullánál nagyobb szám. Aki valamely cégnél alkalmazásban áll, ott rendszerint fel sem merül a készpénzezés lehetősége, mert bár jogilag nem lehet kötelezővé tenni a számlanyitást, aki fizetést akar, nyilván alkalmazkodik a házi szabályokhoz, és a saját érdekében nyit egy számlát, ha ezt mondják neki.

Idő, távolság, biztonság

Azt is érdemes összeadni, hogy ki mennyi időt töltene el utazással és sorban állással csupán azért, hogy készpénzben fizesse be például az összes közüzemi számláját. Ha a banki átutalásokat valódi kilométerekre fordítanánk, akkor még egy magyarországnyi kis országban is óriási számokat kapnánk. A 2008-ban teljesített átutalások az MNB szerint 13 608 millió kilométert tettek meg csak a küldő és a címzett bankfiókok között, ami a Nap-Föld középtávolság kilencvenszerese. Ebben nyilván benne vannak a cégek közötti utalások is, ahol végképp nonszensz lenne elképzelni, hogy a mai világban vevő és eladó egymáshoz utazva fizikailag fizessen az áruért.

Miért nincs bankszámlája a magyarok negyedének?

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A pénzek országok közötti mozgatásában még látványosabb pluszköltségek jelentkeznének a bankokon kívül. Elég, ha csak az erre specializálódott pénzküldő szolgáltatókra gondolunk (például Western Union), ahol 100 ezer forint elküldése majdnem 7 ezer forintba kerül. Az sem mellékes, hogy számos helyzetben kifejezetten rosszul járunk, ha vagyonunkat nem a bankban tartjuk. Betörésnél például sok biztosító nem téríti meg az ellopott készpénzt, vagy nagyobb összeg után csak akkor fizet, ha azt otthoni széfben tárolták, de egy szimpla zsebtolvajjal szemben is sokkal védtelenebb az, aki pénzzel és nem bankkártyával tömi ki a zsebét.

Vannak kényelmi szempontok is: adódhatnak váratlan helyzetek, amikor a párnahuzattól távol hirtelen van szükség pénzre, nem beszélve a külföldi utazásokról. Egyrészt ilyenkor még többet lehet spórolni a kártyás vásárlásokon a készpénzezéshez képest (kivenni, megfelelő valutára váltani, a megmaradt pénzekkel valamit kezdeni), repülőjegy vásárlásakor, autóbérléshez vagy szállodai becsekkoláshoz pedig néha kötelező is a bankkártya.

"Bankok nélkül nem 40 éves lakáshitelünk lenne, hanem 25-30 évig takarékoskodhatnánk, és lakhatnánk a szüleinknél a kisszobában" - vetett fel egy további szempontot egyik olvasónk, amely azoknak lehet érv, akik nem zárják ki eleve annak a lehetőségét, hogy valaha is banki kölcsönért folyamodjanak. Nekik előny a minél hosszabb banki múlt, hiszen egy régóta kötődő ügyfélnek sokkal könnyebben adnak hitelt, mint annak, aki épp beesett az utcáról.

Hogy az ügyfeleken a bankok is profitálnak, ebben semmi új nincs, de ahogy egy másik kommentelőnk megjegyezte, ettől még nem kell borítani a rendszert. "Egyáltalán nincs szükségünk fizetős banki szolgáltatásokra? Ahogy nem kéne fizetnünk a ruháért, az élelmiszerért, a közlekedésért, és általában semmiért. Élhetünk egy barlangban, csiholhatunk tüzet, és ehetjük azt, amit megtermelünk."

Ön nem használ egyáltalán banki szolgáltatásokat? Írja meg nekünk a [email protected] címre, hogy mikor jelent ez hátrányt, mikor jelent előnyt!