Nem számolnak nyugdíjasbónusszal

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint tartani fogják az idén is a költségvetési hiánycélt. A korábbi cikkünkben jelzett kockázatok egy részét korábban kezelték, vagy nem is léteznek - állítják. Pár tételre pedig nem mondtak semmit.

Levélben reagált az idei költségvetést övező friss kockázatokról szóló cikkünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. Cikkünkben felsoroltuk, hogy milyen tételek veszélyeztetik a kormány számára kulcsfontosságú 3 százalékos hiánycél tartását.

Kockázatok a költségvetésben	Költségvetési kihatás (mrd forint)
e-útdíj megfeneklése	40-145
pénztárgépek összekötése az adóhivatallal	95
a mobilfrekvenciákért fizetett koncessziós díj egy része még visszajárhat a cégeknek	20-25
a rezsicsökkentés miatt kieső áfa	30
a távhőcégeknek megígért támogatás	52
a minimálbér-emelés költségét a kormány 11 szakmában fél évig magára vállalja	10
a felsőoktatás magasabb támogatása	30
egyszeri pluszjuttatás a nyugdíjasoknak	180-200
az online szerencsejátékok megadóztatása nincs előkészítve	10
iskolák államosítása miatti költségelszaladás	nincs becslés
szűkebbre vett kötelező nyugdíjazás a közszférában	néhány milliárd
Összesen	470-600

A 2013. évi költségvetésben a cikkben említett plusz nyugdíjjuttatás nem szerepel - írják a nyugdíjasoknak szánt egyszeri pluszjuttatásra utalva. Először az Index írt arról, hogy felmerült a 13. havi nyugdíj ötlete, majd a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy nem pénzt, hanem valamilyen utalványt kaphatnak az év végén a nyugdíjasok.

A minisztérium válasza szerint a magyar költségvetésben a globális fedezet elve érvényesül, vagyis az összes bevételnek együttesen kell fedeznie az összes kiadást, illetve a kettő különbözete az adott évi hiány, tehát egyes tételek lehetséges felül- vagy alulteljesüléséből nem lehet a hiány alakulására egyértelműen következtetni, a költségvetést átfogóan érdemes vizsgálni. "A 2013. évi költségvetést jelentős extra tartalékokkal terveztük, amelyek biztosítják, hogy negatívabb forgatókönyvek teljesülése esetén is tartható legyen a kitűzött, uniós módszertan szerinti 2,7%-os hiány" - írják.

A kötelező nyugdíjazás miatti néhány milliárdos teherként felmerülő plusz kiadással az NGM, levele szerint, részben előre számolt. "A kötelező nyugdíjazás, illetve a bér és nyugdíj együttfolyósításának tilalma költségvetési hatásának tervezésekor eredetileg is számításba vettük egyes ágazatok esetén az esetleges kivételek érvényesítésének lehetőségét" - érvel a minisztérium.

A minisztérium szerint nem érinti a költségvetést a negyedik mobilszolgáltató körüli bizonytalanság sem. "A mobilfrekvencia értékesítéséből származó 44 milliárd forintos összeg 2012. évben a pályázat lezáratlansága, a kialakult jogi bizonytalanság miatt letéti számlára került, így a tavalyi évben ez az összeg nem számított költségvetési bevételnek. Amennyiben a Kúria döntésének folyományaként az árverési díjat vissza kell fizetni, úgy az sem lesz költségvetési kiadás, ugyanúgy letéti számláról történik a tranzakció" - írják.

Bár a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötése kapcsán már Matolcsy György is csak áprilisi vagy még későbbi indulással számol, mások még későbbre teszik a startot, a minisztérium nem számol jelentős mértékű csúszással, mint írják, szerintük a technológiai problémák rövid időn belül megoldódhatnak. "A NAV részéről szükséges informatikai fejlesztések folyamatban vannak, melyek biztosítják, hogy a bekötéseket követően a rendszer a lehető legrövidebb időn belül a kellő hatékonysággal működjön" - áll levelükben.

Az NGM úgy számol, hogy a rezsicsökkentésnek nem lesz negatív hatása a költségvetésre. "Az áfabevételeket nem önmagában az infláció, hanem a folyó áras fogyasztás alakulása határozza meg. Amennyiben csökken az infláció, a háztartások az eredetileg tervezettnél több árut és szolgáltatást vásárolhatnak meg, így a fogyasztásra elköltött összes jövedelem, valamint ezen keresztül a költségvetés áfabevétele az eredeti tervek szerint alakulhat. Mivel a háztartások többségének jelenleg is számos fogyasztási cikk megvásárlásáról kell lemondania, illetőleg megvásárlásukat el kell halasztaniuk, a csökkenő infláció reáljövedelmekre gyakorolt pozitív hatása növelheti a keresletet ezen fogyasztási javak iránt" - érvelnek.

A levélből az is kiderül, hogy a 10 milliárd forintos bevételt az online szerencsejátékból fél év alatt reméli elérni a kabinet. "Az online szerencsejátékokból származó 2013. évi várható adóbevétel tervezése során már ismert volt az elhúzódó jogalkotási procedúra játékadó-bevételre gyakorolt lehetséges hatása. A megfontolt tervezés elvének alapján, a központi költségvetés online szerencsejátékokat terhelő játékadó-bevételre az év második felében számít" - írják.

A telekomadó visszafizetésére vonatkozó ítélettel azért nem számol az idei költségvetés, mert a tárca abban bízik, hogy Magyarország nyerni fog a perben. De ha veszítünk, szerintük akkor sem az idén kerül erre sor. Levelükben azt írják, hogy "az ágazati különadót illetően a kockázat nem létezik". A jelzett 200 milliárd forint számszaki megalapozottsága szerintük kétséges, lévén a távközlési társaságok a három adóév alatt 160,6 milliárd forint ágazati különadót fizettek. (A telekomadó körüli bizonytalanságot nem számoltuk hozzá a bemutatott 500-600 milliárdos kockázatokhoz.)

A cikkben említett további négy kockázati tényezőre nem reagált a tárca.