Üres zsebből osztogatna Orbán

Alig telt el három hét az évből, máris temérdek olyan tételt lehet azonosítani, amely miatt fejre állhat a költségvetés, hiába is faragta több mint fél éven át, és épített bele ősszel három megszorító csomagot a kormány. A kockázatos tételek 5-600 milliárd forintot tehetnek ki. Ha a kormány ki akar kerülni az unió szorításából, akkor április végéig ezeket ellensúlyozó intézkedéseket kell bejelentenie, de nagy kérdés, hogy a választás előtti évben ez megtörténik-e.

Megbicsaklott az elektronikusútdíj-tender, amelytől idén 75 milliárd forintot remélt a kormány. Ez azonban december közepe, a 2013-as költségvetés elfogadása óta csak az utolsó azon hírek sorában, amelyek arról szólnak, hogy nagyon nem úgy alakulnak a folyamatok, ahogyan azt egy hónapja a parlament törvénybe véste.

Az e-útdíjon az államháztartás idén akár százmilliárd forint feletti összeget is bukhat. Az lenne a legnagyobb érvágás a költségvetés szempontjából, ha a rendszert idén csak felállítani sikerülne, de elindítani, bevételt szedni már nem. Ráadásul arra is van esélye, hogy a kiépítés is drágább lesz, mint amennyiért a pályázaton nyertesnek ítélt, de közben visszalépett Getronics vállalta.

Az e-útdíj nem az egyetlen példa arra, hogy a bevételkényszertől szenvedő kormány terveit váratlan események húzzák keresztül. A pénztárgépek adóhatósággal való összeköttését már október elején elrendelte a kabinet. Azoknak lesz igazuk, akik már akkor is elmondták, képtelenség az év elejére, de akár csak tavaszra is felállítani a rendszert. Finoman már Matolcsy György, a pénztárgépek online összekötését bejelentő nemzetgazdasági miniszter is utalt arra, hogy az áprilisra belőtt indulási határidőt kitolhatják. A témában jártas szakértők nemzetközi példákra hivatkozva azt mondják, egy év kell a startoláshoz. Mindez közel 100 milliárd forinttal rövidítheti meg az államot.

A körülbelül egytucatnyi, az elfogadott költségvetésben benne nem levő tétel közül a legköltségesebb a nyugdíjasoknak belengetett, egyhavi plusznyugdíjnak megfelelő juttatás. Ennek a tervét a kormány részéről senki nem cáfolta, ha megvalósul, ez a tétel 180-200 milliárd forinttal dobhatja meg a kiadásokat. Az elmúlt hetekben napvilágra került kockázatos tételek az [origo] becslése szerint alsó hangon is közel 500 milliárd forintos veszélyt hordoznak magukban, pesszimista becslés alapján azonban 600 milliárd forintnál áll meg a számláló.

Kockázatok a költségvetésben	Költségvetési kihatás (mrd forint)
e-útdíj megfeneklése	40-145
pénztárgépek összekötése az adóhivatallal	95
a mobilfrekvenciákért fizetett koncessziós díj egy része még visszajárhat a cégeknek	20-25
a rezsicsökkentés miatt kieső áfa	30
a távhőcégeknek megígért támogatás	52
a minimálbéremelés költségét a kormány 11 szakmában fél évig magára vállalja	10
a felsőoktatás magasabb támogatása	30
egyszeri pluszjuttatás a nyugdíjasoknak	180-200
az online szerencsejátékok megadóztatása nincs előkészítve	10
iskolák államosítása miatti költségelszaladás	nincs becslés
szűkebbre vett kötelező nyugdíjazás a közszférában	néhány milliárd
Összesen	470-600

Ezen kívül vannak olyan ügyek is, amelyeknél jelenleg nem lehet belőni, hogy mekkora hiánynövekedést generálhatnak. Ilyen például az általános és középiskolák államosítása (naponta jelenik meg hír arról, melyik iskolában mi nem működik, mi mindent kell még tisztázni, hogyan akarják kiengesztelni az elvesztett béren kívüli juttatások miatt a tanárok egy részét), de ide sorolható az is, hogy a közszférában elrendelt kötelező nyugdíjazás alól egyre több kivételt harcolnak ki az érintettek (felsőoktatásban dolgozók, egészségügyiek).

A kormány feje fölött lebeg a pallos azért is, mert jó eséllyel idén az Európai Bíróság is a telekomadóper végére ér. Az ügyben nem sok keresnivalója van a magyar államnak, ha a legvalószínűbb forgatókönyv érvényesül, az durván 200 milliárdjába kerül a kormánynak, ennyi pénz visszafizetésére kötelezheti a bíróság.

Lépni vagy nem lépni - a kérdés áprilisban dől el

A kormányfőnek fontos, hogy az elmúlt három évhez hasonlóan a bűvös szint, a GDP 3 százaléka alatt tudja tartani a költségvetés hiányát. A kabinetnek régóta egyik első számú célja, hogy az ország kikerüljön - az uniós források befagyasztásával fenyegető - túlzottdeficit-eljárás alól, ennek pedig az a minimális feltétele, hogy idén is 3 százalék alatt legyen a hiány (a másik fő pont, hogy az Európai Bizottság a májusban publikálandó előrejelzésében úgy ítélje meg, 2014-ben sem lépi át ezt a határt a deficit).

Ismétlünk

A 2009-es, a 2011-es és a 2012-es évet idézi az idei: egy, két és négy éve is alig néhány hét alatt derült ki, hogy komoly elcsúszás van a költségvetésben. Ezek közül a 2009-es eset a kakukktojás. 2008 októberében ütött be a pénzpiaci válság, a Gyurcsány-kormány a szeptemberben elkészített költségvetési tervet december közepén az IMF és az EU ajánlásainak megfelelően újraírta. 2009 első heteiben azonban világossá vált a nemzetközi szervezetek számára is, hogy a gazdasági visszaesés súlyosabb lesz a vártnál, ezért is mentek bele abba, hogy ne újabb megszorítással reagáljon a magyar kormány, hanem emelje a hiánycélt.

2011-ben és 2012-ben is kicsit más volt a helyzet, mint most. A 2010 végén és 2011 végén elfogadott költségvetés megszavazásakor a kormánypárti oldal szavazott be olyan módosítókat a büdzsébe, amelyek több mint kétszáz milliárd forintos lyukat ütöttek.

Bár az idei költségvetésbe összesen 600 milliárd forintos tartalékot tettek, de ezt a fent említett, kockázatok hamar felemészthetik. Márpedig a jegybank december végi tanulmányában (10. oldal) azt jósolta, hogy csak úgy lesz 3 százalékon a deficit, ha ebből a tartalékból egy fillért sem költ el a kormány. Magyarán: ha semmit nem csinál a kabinet, a jelenleg kirajzolódó folyamatok alapján bőven túllépi a deficit a kritikus szintet.

Brüsszelt - ha akarja - csak akkor győzheti meg Orbán, ha április végéig, az esedékes konvergenciaprogramban kiigazító intézkedéseket, újabb megszorításokat jelent be. Bár a múltbeli tapasztalatok arra utalnak, hogy Orbán most is kontroll alatt fogja tartani az államháztartást, a választások előtti évben azonban más szempontok is érvényesülhetnek.

Ez utóbbira utalnak nemcsak az inflációt meghaladó nyugdíjemelés, valamint a fenti listában szereplő lépések közül a rezsicsökkentés és az esetleges egyhavi extrajuttatás a nyugdíjasoknak, hanem az is, hogy a miniszterelnök legutóbbi rádióinterjúban újabb akciótervet ígért az alkalmazottak számára. Az egyes választói csoportok megnyerésére pedig, akár megszünteti a bizottság a Magyarországgal szembeni eljárást, akár nem, nagy figyelmet fordít a kormány.