Kevesebb élelmiszert vettünk, 700 milliárddal többért

Vágólapra másolva!
A kereskedők szerint 4-5 százaléknál nagyobb drágulást nem bír el a magyar élelmiszerpiac. Az elmúlt öt évben 8 százalékkal csökkent a fogyasztás, miközben összesen 700 milliárddal nőtt a forgalom.
Vágólapra másolva!

Az utóbbi években a drágulás visszavetette az élelmiszerboltok forgalmát, így volt ez tavaly is, amikor az élelmiszerek ára közel 8 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztás csökkent - derül ki az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményéből.

Az áremelkedés egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok árának emelkedésével, másik oldalról pedig azzal magyarázható, hogy a nagy felvevőpiacok elszívják a árukat. Emellett az időjárás, így a tavalyi aszály jelentősen befolyásolta az alapanyag-, ezen keresztül pedig a bolti árakat.

Élelmiszerboltok forgalma (milliárd forint)

Élelmiszerárak növekedése (százalék)

2007

3072

10,2

2008

3293

9

2009

3294

5,3

2010

3319

4,6

2011

3514

4,8

2012

3750

7,8



Az élelmiszerek és az úgynevezett napi cikkek piaca 2007 és 2012 között - az eladott mennyiséget tekintve - 8 százalékkal csökkent, miközben közel 700 milliárd forinttal többet hagytak az áruházak pénztáraiban a vásárlók, vagyis nagyjából ekkora összeget emésztett fel az ominózus termékek drágulása. Az élelmiszerek fogyasztói árszintje a vizsgált időszakban összesen a másfélszeresére nőtt, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági alapanyagárak 70 százalékkal emelkedtek. Fontos szerepet játszott az árváltozásokban az is, hogy az élelmiszerek áfája a 2006-os 15-ről 27 százalékra emelkedett. (Kivételek a kenyér- és tejfélék, ezek áfakulcsa 18 százalék.) Tavaly a sertés- és marhahús, valamint a tojás 112-136 százalékos drágulása dobta meg az árakat. A korábbi években az étolaj, liszt, cukor, krumpli, tej, kenyér vitte a prímet.

Az idén az a legfontosabb kérdés, hogy a mezőgazdasági alapanyagok árai hogyan alakulnak. Biztosat nem lehet mondani, de várhatóan mérséklődhet az árnyomás. Ugyanakkor a gazdaság teljesítményének megrekedése gátolja a reáljövedelmek növekedését, így a vásárlóerő nagyobb áremelkedést nem bír el. Az élelmiszerpiac szinten maradásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdasági alapanyagok, továbbá az élelmiszeripar átadási árai ne emelkedjenek túlzott mértékben, ennek nyomán pedig a fogyasztói árak növekedésének üteme mérséklődjön, ne legyen 4-5 százaléknál nagyobb.