A szegény magyarok fékezik az árakat

élelmiszerdrágulás, áremelkedés, vásárlás, gazdaság, illusztráció
Vágólapra másolva!
A tavalyi durva élelmiszerár-emelkedés után nyugodtabb hónapok jöhetnek, kisebb lesz az áremelkedés üteme. A nemzetközi élelmiszerpiacon ugyanis olcsóbb lett a gabona, a magyaroknak pedig egyre kevesebb elkölthető pénzük van, így a kereskedők nem szívesen kockáztatnak áremelkedéssel.
Vágólapra másolva!

Nem számol komolyabb áremelkedéssel az ENSZ élelmiszerügyekért felelős szervezete, a FAO, amely január elején közölte, a következő hónapokban a mostani - igaz, viszonylag magas szinten - stabilizálódnak az árak, de a piac valószínűleg nyugodtabb lesz, mint tavaly, amikor a nyáron bekövetkezett drágulás miatt komolyan lehetett tartani egy súlyosabb élelmiszerválság kirobbanásától. Akkor arra lehetett számítani, hogy például egy kiló burgonya ára 84 forintról 200 forintra emelkedik, vagy a sertéskaraj kilónkénti ára 1340 forintról 1800-ra nő. Hasonló drasztikus áremelkedés most nem várható, de azért arra senki ne számítson, hogy bármi is olcsóbb lesz a boltokban.

Pedig a vidékfejlesztési tárca optimista, mert az élelmiszerárak emelkedését világszerte leginkább befolyásoló gabonafélék világpiaci ára 2012 decembere óta 15 százalékkal csökkent. Így a takarmányárak csökkenésével mérséklődhetnek az állattenyésztők költségei, ez pedig a hús árában is megjelenik.

A magyar kormány a rezsivel ellentétben képtelen befolyásolni az élelmiszerárakat, de a szűk büdzséből gazdálkodó vásárlók bízhatnak a kereskedőkben és az időjárásban, az igazán jelentős árcsökkentő hatást jelentő áfamérséklés azonban nem tűnik járható útnak.

MNB: hat százalék felett

Óvatosan fogalmaz az MNB decemberben megjelent inflációs jelentése. A jegybanki elemzés szerint a magas mezőgazdasági nyersanyagárak tovagyűrűző hatása az elmúlt hónapokban már a feldolgozott élelmiszerek árában is jelentkezett, a folyamat pedig az év elején is folytatódhat.

De az élelmiszerpiaci folyamatoktól függetlenül is nőhetnek az árak. A vállalatok adóterhelése tartósan növekedhet, az egyes ágazatok növekvő adója miatt egyre szélesebb körben okoz költségnövekedést. Az élelmiszereknél a jegybank idén 6,3 százalékos inflációt vár, ami meghaladja a tavalyi 5,9 százalékos drágulást, és sokkal magasabb az idei évre várt 3,5 százalékos inflációnál. Az MNB azt is kiemelte, hogy a növekvő költségek a bolti árakban eddig csak mérsékelten jelentek meg, ez pedig arra utal, hogy a gyenge lakossági kereslet miatt a kereskedők visszafogottan emelik az árakat.

Forrás: Murányi János [origo]

Elkerülhetetlennek tűnik a baromfi- és sertéshúskészítmények esetében az áremelés, mondta viszont Raskó György agrárközgazdász január elején a Világgazdaságnak. Szerinte körülbelül 5 százalékos drágulásra lenne szükség, kérdés azonban, hogy a termelők át tudják-e verni a kereskedőkön az áremelést.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökségének tagja szerint a magas takarmányárak drága baromfit eredményeznek, a fogyasztók azonban nem tudják, és nem is akarják a drágább terméket megfizetni. Bárány szerint mivel a termelés nem éri meg, már most látható, hogy februárban és márciusban csökkenni fog a levágható mennyiség, ebben az esetben esély mutatkozik arra, hogy a beszállítók elérjék az áremelést. Szerinte fél éven belül egészen biztosan lesz áremelés a baromfitermékek esetében.

Másként látja a helyzetet Fórián Zoltán, az Agrár-Európa tanácsadó cég szakértője, szerinte az év első felében csökkenhet az élelmiszerek ára, miután a világpiacon a mezőgazdasági tömegcikkek ára lefelé indult, és e tendencia tartósnak látszik, így a legtöbb élelmiszer ára lefelé mehet az év első felében. Fórián szerint a kukorica és a búza árának csökkenése a hazai élelmiszerpiacon viszonylag gyorsan végbe fog menni, mivel jellemző, hogy a kereskedelmi láncok hamar reagálnak a nemzetközi változásokra.

Gabonák világpiaci ára az elmúlt tizenkét hónapban

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet, chicagói árutőzsde

Áfakérdés

Egyelőre tehát korai lenne biztosat mondani az élelmiszerárak alakulására. A vidékfejlesztési tárca keddi nyilatkozatában jelezte, folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását. A kormány nem is igazán tehet mást, mint hogy figyeli a piaci mozgásokat, mert a rezsikiadások kötelező mérséklésével ellentétben képtelen befolyásolni a nyersanyagárakat. Ezt Czerván György, a szaktárca államtitkára is elismerte decemberben, a vidékfejlesztési tárcának konkrét ráhatása nincs az élelmiszerek áremelkedésére, de egyúttal jelezte, jelentősebb drágulástól azért nem kell tartani, mert az élelmiszerek drágulásának gátat szab a fizetőképes kereslet. Ezt jelzi például, hogy számos élelmiszer bolti ára nem emelkedett.

A kormány egy módon mégis képes lenne belenyúlni az árakba, mégpedig az áfa csökkentésével. Czerván erről korábban annyit mondott, hogy "a kérdéskör napirenden van" - főként az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklése -, ám egyelőre konkrét intézkedés nem várható. Hozzátette, az ország anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy ezen a területen érdemi változás történjen, magyarul erre nincs pénze az országnak. Az élelmiszeripari szereplők már régóta lobbiznak azért, hogy csökkentse az alapvető élelmiszerek áfakulcsát 10 százalék körüli szintre, ami jelentős árcsökkenést eredményezne, a párhuzamosan megnövekvő kereslet pedig részben kompenzálhatná az áfakiesést.

Az Ernst & Young tanácsadó cég tavaly publikált tanulmánya szerint a lépés 30 milliárd forintos azonnali mínuszt jelentene az egyéb adóbevételekkel korrigálva. Az elemzés szerint, ha a jelenlegi 5 százalékos kedvezményes kulcsot 10 százalékra emelnék, akkor akár többlet is keletkezhetne a büdzsében.