Csendben már az osztalékrali készül a Magyar Telekomnál?

Jó eséllyel már a szokásos osztalékrali miatti áremelkedést láthatjuk a Magyar Telekom piacán, és ha ez így van, az árfolyam további felértékelődése jöhet. A tavaszi osztalékfizetésre készülve a papírok december vége és április eleje között szokatlanul erős teljesítményre képesek, az utóbbi négy évben rendre száz forint körüli mértékben került feljebb az árfolyam mindössze pár hónap leforgása alatt. Mivel a részvény árfolyama a jelenlegi szinteken osztalékalapon és egyéb mutatószám szerint is igen vonzónak mondható, mindez könnyen szolgálhat katalizátorként az idei osztalékralihoz. Nem szabad persze elfeledni a kockázatokat sem - nem véletlenül van ugyanis az árfolyam történelmi mélységekben -, hiszen az osztalék mértékének esetleges csökkentése, vagy az újabb szabályozói és különadó terhek a kiváló külső környezet elromlásával könnyen nyomás alá helyezhetnék a részvényeket.

Közel egy éve erős csökkenő trendben mozog a Magyar Telekom árfolyama, amiből eddig semmi sem tudta huzamosabb időre kibillenteni a papírt. Az áresés persze nem ok nélküli: a vállalat kedvezőtlen gazdasági környezettel és fogyasztási trendekkel szembesül, miközben a kormány folyamatosan gondoskodik arról, hogy a cég újabbnál újabb ágazati különadókkal birkózzon. Ezek mellett a negyedik mobilszolgáltató miatti "fenyegetettség", vagy a szabályozói környezet szigorodása egyaránt oda vezetnek, hogy az 50 forintos osztalék tarthatóságát már rövid távon is megkérdőjelezik a befektetők.

Annak ellenére, hogy az alacsonyabb osztalék (ceteris paribus) alacsonyabb árfolyamot is kell, hogy jelentsen egy osztalékalapon árazott részvény esetében, a mostani árszinteken, az év ezen szakaszában már lehet okunk némi optimizmusra. A részvény piacán az év eleji hónapokban, a tavaszi osztalékfizetést megelőzően figyelhető meg az úgynevezett osztalékrali jelensége, mely jó esetben idén is segíthet feltápászkodni a papíroknak a történelmi minimumszintekről.

A Magyar Telekom árfolyama (Ft)

Mi az az osztalékrali?

A Magyar Telekom piacán az utóbbi években rendre megfigyelhető jelenség volt, hogy a vállalat áprilisi-májusi szelvényvágását megelőző hónapokban árfolyamemelkedés bontakozik ki a részvény piacán. Persze az áralakulás tekintetében hasonlóan fontos volt, hogy az általános befektetői hangulat jól alakuljon, mégis több esetben fordult elő az utóbbi tíz évben, hogy a Telekom ezen periódusok alatt felülteljesítette a BUX indexet.

Az osztalékrali jelenségére nem tudunk tudományos magyarázattal szolgálni, talán pusztán arról lehet szó, hogy a befektetők - például a fokozottabb kockázati tényezők miatt - alapvetően nem hosszú távú befektetésként vásárolják a részvényeket (ahogy az egy osztalékpapír piacán elvárható lenne), hanem jellemzően rövidebb távú stratégiát valósítanak meg az osztaléksztori megjátszására. Nagyon úgy tűnik, hogy az osztalékrali jelensége mostanra egyfajta önbeteljesülő jóslatként lép évről-évre működésbe.

Mikor indul, meddig tart?

Az osztalékralik időtartamát igen könnyen kijelölhetjük: a kifizetés előtti lokális minimumszintet kell a kezdő időpontnak tekintenünk, míg a lokális maximum elérését a rali zárásának. Ezeket figyelembe véve az utóbbi években jellemzően a szelvényvágást megelőzően 120 nappal indultak, és az átlagos hosszuk 87 napos volt. Mivel az utóbbi években a szelvényvágásra április végén és május elején került sor, az osztalékralik zömében már a megelőző év végén elindultak és érdekes módon nem a szelvényvágásig, hanem március végéig, április elejéig tartottak csupán.

Pusztán ezeket a tapasztalatokat figyelembe véve tehát a Telekom elmúlt napokban mutatott áremelkedése már akár a menetrendszerű osztalékrali kibontakozásának is lehet a jele, de az is elképzelhető, hogy arra még pár napot várnunk kell.

Mekkora egy átlagos osztalékrali?

Az osztalékralik mértéke az utóbbi években szoros összefüggést mutatott a fizetendő osztalék mértékével. Amíg a vállalat a 70 forintos, vagy afeletti összeget fizette a részvényeseknek, az osztalékrali a papíronkénti 150-200 forintos magasságokat is elérte. Később azonban ez a lendület alábbhagyott, az utóbbi években rendre 100 forintot valamivel meghaladó emelkedéseket lehetett ezen időszakokban megfigyelni.

Amennyiben idén is lesz osztalékrali, úgy pusztán egy átlag szerinti mozgás a 480 forintos szintekre repíthetné az MTelekom árfolyamot a jelenlegi 380 forintról. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a korábbi években jellemzően 500 forint körüli, vagy afeletti szintekről indult a papíronkénti 100 forintos áremelkedés, míg jelenleg az alacsonyabb, 400 forint alatti szinteknél áll az árfolyam, ami nominális értelemben kisebb feltámadást indokolhat.

Érdemes lehet felszállni a vonatra?

A Magyar Telekom az utóbbi hónapok folyamatos áresését követően mostanra igen vonzó osztalékhozammal kecsegtet. A tízéves állampapírpiaci hozamhoz képest a régióban a cseh Telefonica csak kicsivel kínál nagyobb prémiumot, mint a Magyar Telekom, amire korábban csak kevés esetben fordult elő.

Hasonlóan vonzó, 7 százalék körüli osztalékprémium a 2008-as válság során már felkeltette a befektetők figyelmét, ehhez képest a még magasabb 8 százalékos érték rekordnak számít. Jelenleg persze több szempontból is más a helyzet, mint négy évvel ezelőtt. A magyar piacon nehéz körülményekkel szembesül a vállalat, ráadásul jelenleg nincs szó arról, hogy egy mély válságperiódusból kezdenek felépülni a részvényárak. Mindezek tetejében még az osztalék fenntarthatóságával kapcsolatban is igen nagyok az aggodalmak és a kétségek is egyben.

Amennyiben azonban a legpesszimistább, 40 forintos papíronkénti osztalékvárakozással számolunk, a részvény még mindig jóval átlag feletti, 5 százalékos prémiumot kínál az államkötvényhez képest. Megítélésünk szerint ez az öt százalék lehet elég vonzó ahhoz, hogy katalizátor szerepet töltsön be egy klasszikus osztalékrali kibontakozásában.

A részvény ráadásul nemcsak osztalékalapon, hanem az EV/EBITDA mutató szerint is vonzó szinteken tartózkodik. Utoljára a válság idején volt ilyen alacsony az értékeltség, amit az elemzői várakozások alapján a régiós szektornál erősebb növekedési kilátásokkal semmiképp nem lehet magyarázni.

Minden adottnak tűnik tehát, hogy a Magyar Telekom piacán a klasszikusan év elején jelentkező osztalékralira ismét sor kerüljön. Mielőtt azonban fejvesztve kezdenénk a részvényeket vásárolni, érdemes lehet tisztában lenni a papírokat körüllengő kockázati tényezőkkel, amik ezúttal akár el is gáncsolhatják a papír feltámadását.

1. A vállalat kedvezőtlen külső környezettel szembesül, miközben a negyedik mobilszolgáltató esetleges piacra lépése, illetve a tetemes különadó terhek is nyomásként nehezednek a cég működésére. A vállalat eddig vesztese volt a különadók bevezetésének, így ha a költségvetési helyzet megkívánja, félő, hogy a társaság újabb terhekkel szembesülhet.
2. Mindezek hatására (a 2014-ben és 2016-ban esedékes frekvenciatenderek miatti kiadásokat is figyelembe véve) jelenleg úgy tűnik, hogy hosszabb távon az 50 forintos papíronkénti osztalék mértéke tarthatatlan, az első 40 forintos osztalékvárakozások már meg is jelentek a következő évek vonatkozásában. Az idei prognózis azonban egyelőre 50 forintos, így ha a cég februárban ennél alacsonyabb javaslatot tesz - amire van esély a komfortsáv felső széléhez közeli adósságrátát elnézve -, az kisebb ijedtséget generálhatna a részvény piacán (ahogy azt láthattuk más szektortársak, vagy például az anyacég esetében).
3. Ha a külpiaci jó hangulat elromlik, az akár egy az egyben leradírozhatja az idei osztalékralit a befektetési térképről. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen esetben vélhetően megugró magyar állampapírpiaci hozamszint sokat csorbítana a Telekom osztalékprémium alapján jelenleg látható vonzalmán.

A Magyar Telekom az Investor.hu-t is kiadó Origo Zrt. százszázalékos tulajdonosa.